„Ha egyszer elkezded gyűjteni, utána már nincs megállás” – a divatkönyvek nyomában, amik könnyen függővé teszik a rajongókat
Ikonikus divattervezők életét és divatházak történetét mesélik el a divatkönyvek, melyek közül sok kiadvány nemcsak mesés editorialokkal, kulisszatitkokkal és kollekciós kampányképekkel van tele, hanem korlenyomattal is, hiszen a divatvilág evolúcióját mesélik el. Egy pillanatra kinyitva őket bárki a részese lehet egy csodásan csillogó, glamúros divatvilágnak.
A divatkönyvek - fashion bookok - művészeti és jelentéstartalmi szempontból már rég túljutottak az egyszerű könyv kategórián, sokan egyfajta műremekként, műalkotásként tekintenek rájuk. E cikk szerzője is rajongva gyűjti a divatkönyveket és -magazinokat, természetesen nyomtatott formában. A magyar GLAMOUR magazin példányai például egészen az első számig visszamenőleg megvannak és egy gyönyörű könyvespolcon díszelegnek – a ház éke, amit minden vendég megcsodál.
A legtöbb előfizetéssel lett vásárolva, némelyik újságostól, a régebbi példányok pedig ismerősöktől, barátoktól, valamint különböző vásárokon, piacokon és antikváriumokban lettek felkutatva. Hosszadalmas folyamat eredménye volt ez, nem egy időszakos hobbi eredménye, hiszen egy szép divatkönyvtár kialakítása több évbe is beletelhet – arról nem is beszélve, hogy igazából sosem készül el és sosem lesz teljes.
Ha egyszer belekóstolsz a divatkönyvek világába, nincs megállás
Hiába kezdjük el őket gyűjteni tiniként, valószínűleg még hatvanéves korunkban is lesz egy olyan lapszám, egy kiadvány vagy egy september issue (– a divatmagazinok legjelentősebb kiadványa mindig a szeptemberi szám), ami megdobogtatja a szívünket. Mindig van valami új, érdekes, valami megkapó, ami egészen magába szippantja a divatrajongókat. Ez lehet egy kitűnő címlap, egy jó fotós munkája vagy egy szupermodell szereplése.
Ezért, ha valaki elkezdi őket gyűjteni, könnyen függővé válhat. A tapasztalataim szerint annak, aki vesz egyet-kettőt, már könnyen jön a negyedik és az ötödik darab. A vízválasztó talán a tizedik, amitől kezdve már egy kisebb gyűjteményről beszélni. Innentől kezdve már könnyű lesz a dolog, hiszen minél többet látunk belőle, annál profibbak leszünk, annál magabiztosabban fogjuk tudni, milyen kiadvány az, amire vágyunk.
Ezt Szakács Gábor divatszakértő, haute couture szakértő, divatblogger is így gondolja, akinél ma már egy méretes könyvespolcot elfoglalnak a divattörténeti ritkaságok és a szakmai magazinok. A szakértő a pandémia alatt kezdett el sportot űzni abból, hol és milyen módon tud hozzájutni a legszebb és legkülönlegesebb kiadványokhoz, az úgynevezett coffee table bookokhoz. Legbecsesebb kincsei között van egy négy kilós, díszdobozos album, ami Zuhair Murad munkásságát mutatja be, de a Patrick Demarchelier divatfényképész fotóival illusztrált Dior Couture könyvet is nagyon szereti.
Stella McCartney, a divattervező, aki a fenntarthatósági törekvésekben is élen jár
A fashion bookok mindig fizikai valójukban a legértékesebbek
Mindezeket pedig csak teljes, fizikai valójukban, nem online, mert az szerinte is más érzetet kelt. „A nyomtatott magazinnak és a könyvnek nincsen párja! Offline, tehát nem kell hozzá sem áram, sem internet. Bármikor kézbe lehet őket venni, nem kell laptopon vagy telefonon keresgélni a mappák között. Igaz, hogy az online világ elképesztő mennyiségű információt szolgáltat, de ezek nagy része kétes eredetű. Sok a féligazság, sok a történelmi ferdítés; a hiteles adatokat és átfogó képet pedig kizárólag a divatkönyvek és a nyomtatott divatmagazinok adják.”
Természetesen, neki is vannak kedves könyvei és olyan nagy kedvencei, amiket féltve őriz. „Számomra a Vogue a divatlapok netovábbja. Friss és mindig halad a korral, tökéletesen leképezi a divaton keresztül a világ aktuális helyzetét. Évek óta gyűjtöm azokat a példányokat, amelyekben igazi kortárs ikonokat (színészeket, énekeseket, modelleket, politikusokat) tesznek címlapra. Ahogyan azokat is, melyek olyan fotósorozatokat tartalmaznak, amik bepillantást engednek egy-egy világhírű divattervező műhelyébe, otthonába.
Emlékszem, az első Vogue, amit megvettem, a Vogue Italia egy speciális Alta Moda kiadványa volt. A lap mesés Dior, Giambattista Valli, Schiaparelli, Armani Privé és Valentino ruhákon keresztül mutatta be az olasz és a francia haute couture-t. Ezt a példányt féltve őrzöm, hiszen az ikonikus Franca Sozzani (– az olasz Vogue egykori legendás főszerkesztője, 2016-ban hunyt el) szerkesztette. Ez számomra egy igazi kor- és karriertörténeti lenyomat” – mondja Szakács Gábor, aki szerint azért adnak olyan sokat a divatkönyvek és a divatmagazinok, mert bármikor elérhetőek és bármikor fel lehet őket lapozni.
Akár hosszasan, elidőzve is lehet nézegetni egy-egy példányt anélkül, hogy elsötétedne a képernyő. „Közben el lehet engedni a fantáziát, el lehet gondolkodni azon, miért éppen azt a pillanatot kapta el a fotós, miért éppen ott készült a kép és miért éppen úgy áll a modellen az a ruha és az az ékszer... Szeretem, mert a nyomtatott kiadvány felelősséggel készül” – mereng el a divatszakértő, aki szerint a divatkönyvekben azonban mégis az a legjobb, hogy általuk olyan tudást, ismeretanyagot és kép világot kap az olvasó, ami az interneten nem fellelhető.
A nyelvezet, a forrás hitelessége és az oldalszámok miatti tömörítés, az informatív szöveg már-már alapvető, akárcsak az a jellegzetes illat, amit a nyomtatott magazinokkal és a divatkönyvekkel együtt jár.
A házi divatkönyvtárat építeni rendkívül izgalmas, ám nagyon időigényes feladat
De vajon hogyan kezdjünk neki egy házi divatkönyvtár kialakításához, ha teljesen laikusak vagyunk a témában? Van erre valamilyen bevált módszer, vagy érdemes minden olyan fashion bookot megvásárolni, ami érdekel minket? Mégis, hogyan alakíthatunk ki egy szép, izgalmas divatkönyvekkel teli gyűjteményt? Szakács Gábor divatszakértő szerint először mindenképpen érdemes a magyar nyelvű darabokkal kezdeni.
„Aki szeretne belevágni a divatkönyvtár kialakításába, az mindenképpen a magyarul elérhető életrajzi regényekkel, olvasmányos könyvekkel induljon neki. Később aztán szépen lassan el lehet jutni a szakma "sötétebb bugyraiba"!” – mondja a szakértő, aki szerint, ha már bemerészkedtünk a mély vízbe, az angol nyelvű könyvekkel érdemes kísérletezni. Úgy gondolja, hogy a Catwalk című könyvsorozat például kifejezetten hasznos olvasmány lehet, ami nagyon esztétikusan mutat a könyvespolcon is.
De persze nincs arra vonatkozó szabály, mivel kell kezdeni egy gyűjtemény kiépítését vagy, hogy egyáltalán milyen divatkönyveknek kell benne lennie. A szakértő szerint például vannak, akik minden olyan könyvet megvesznek, aminek a divat szó szerepel az ajánlójában, mások viszont kizárólag csak albumokat, illetve az értékesebb, keménytáblás kiadványokat vásárolják meg.
„Láttam már egy területre specializálódott (csak cipőkről, táskákról, ékszerekről vagy kizárólag egy divattervező munkásságából felépített) könyvespolcot is. Ami nekem például fontos, az az, hogy a kiszemelt darab kitűnő állapotban legyen: szállítás közben ne sérüljön, ne legyen karcos a borító.” Erre a divatszakértő állítása szerint azért érdemes figyelni, mert a divatkönyvek között igazi ritkaságok vagy exkluzív kiadványok is megbújhatnak, amikhez csak elég nehezen, illetve borsos áron lehet hozzájutni.
„Divatkönyvet célszerű a kiadó oldalán megvásárolni, hiszen ott általában sokkal jobb áron lehet beszerezni, mint a viszonteladók vagy a forgalmazók webáruházaiban. Különleges kiadványokat lehet találni a divatkiállításokat rendező neves múzeumok shopjában és a webshopjában is: a londoni Victoria and Albert Museum, a párizsi Musée des Arts Décoratifs vagy a New York-i Metropolitan Museum például egy igazi kincsesbánya!” – mondja a gyűjtő, aki szerint a nagy divatházak szalonjait, üzleteit is érdemes meglátogatni, ha egy-egy impozáns példánnyal szeretnénk gazdagítani a házi divatkönyvtárunkat.
„Vettem már könyvet a Dior és az Yves Saint Laurent üzletekben, valamint a párizsi YSL és Azzedine Alaïa múzeumban is. A hazai antikváriumok kínálatában is fel szokott bukkanni egy-egy kifejezetten jó állapotban lévő divatkönyv, ezért azokat is érdemes böngészni. Úgy gondolom, hogy egy szép gyűjteményt össze lehet rakni kisebb költségvetésből is, csak fel kell iratkozni a kiadó hírlevelére és figyelni az árakat, akciókat. Amikor pedig megérkezik az első könyv, onnantól már nincs megállás…”