Az első afroamerikai pilótanő, Bessie Coleman az elnyomás ellen is harcolt
Bessie Coleman volt első afroamerikai nő és egyben az első amerikai őslakos, aki pilótaengedélyt szerezett az Egyesült Államokban, majd pedig a nemzetközi színtéren is. Nem ismert sem félelmet, sem lehetetlent, rövid élete során - és azóta is - százezrek számára jelent példaképet.
Bessie Coleman egy valóra vált álom megtestesítője volt. Miközben akrobatamutatványokkal kápráztatta el az embereket, a rasszizmus elleni küzdelem elkötelezettjeként országszerte beszélt a faji megkülönböztetésről és arról, hogy egy szép napon repülőiskolát nyit az afroamerikaiak számára. Határozottan nemet mondott minden olyan rendezvényre, amik megtiltották az afroamerikaiak részvételét.
Colemant gyakran kritizálta a sajtó opportunista természete és a kirívó stílusa miatt, de az emberek szemében egy ügyes és merész pilóta volt, aki a leghajmeresztőbb mutatványokat is bevállalta. Végül pont a szenvedélye okozta a halálát.
Bessie Coleman manikűrösből lett pilótanő
Elizabeth „Bessie” Coleman a texasi Atlantában született Susan és George Coleman gyermekeként 1892. január 26-án. George, akinek indián nagyszülei voltak, visszatért a Cherokee törzshöz, így Susan egyedül nevelte lányát és 12 testvérét – bár csak kilenc érte meg a felnőttkort. Az egész család Waxahachie-ban dolgozott a gyapotföldeken, ahová Bessie is eljárt gyapotot szedni állandó munkája mellett. De mindig is többre vágyott annál, minthogy szépségszalonokban legyen manikűrös.
A hazatérő pilótáktól hallott háborús repülésekről szóló történetek arra sarkallták, hogy maga is karriert építsen aviátorként, de az Egyesült Államokban nem alkalmaztak afroamerikai férfiakat pilótának, nemhogy nőket. Coleman nem zavartatta magát, és miután elutasították a jelentkezését, tanácsot kért Robert Abbottól, a Chicago Defender befolyásos újság kiadójától, aki állandó szószólója volt az afroamerikaiaknak. Abbott érezvén a nő elkötelezettségét, azt tanácsolta Colemannek, hogy tanuljon meg franciául és keressen képzést Franciaországban, ahol a feketék több tiszteletet, valamint lehetőséget kaphatnak, mint az Egyesült Államokban.
A mindenre elszánt nő megfogadta a férfi tanácsát, aki nem csupán szavakkal támogatta: az ő és a Binga State Bank alapítója, Jesse Binga anyagi támogatásával Coleman jelentkezhetett a Caudron Brothers School of Aviation köztiszteletben álló repülőiskolába. Itt elérte célját: egy Nieuport 564-es kétfedelű repülőgépen megtanult repülni. 29 évesen megszerezte pilótaengedélyét mindössze hét hónap alatt.
Senki sem hitt abban, hogy egy afroamerikai mosónő lehet több, mint mások alkalmazottja - Madam C.J. Walker megcáfolta őket
A levegő királynője
Bessie Coleman belátta, ha meg akar élni a repülésből, akkor műrepülőnek kell állnia, ahhoz pedig, biztonságosan végrehajthassa a mutatványait - és később megvalósíthassa álmát, hogy saját repülőiskolát nyisson - további képzésre van szüksége.1922 elején további két hónapig edzett Franciaországban és tíz hetet Berlinben. Amikor ismét visszatért az Egyesült Államokba, valóságos sztárként üdvözölték az újságírók, és dicsőítették a teljesítményét.
Még az év szeptemberében Curtiss Fieldben végrehajtotta első nyilvános repülését. Ezt számos bemutató követte, ahol különböző mutatványokat adott elő, mint amilyen a „barnstorming” nyolcas figurákkal és hurkokkal, és sokszor merészen fejjel lefelé fordította a repülőgépét.
De nemcsak tehetséges pilóta, hanem népszerű előadó is volt.
A különböző repüléseiről készült fényképeket és felvételeket bemutató előadásai vonzották a nagyközönséget, és többet hoztak a konyhára, mint a repülései. Az afroamerikai közönség - különösen a nők - imádták műsorait.
A szenvedélye lett a végzete
1926. április 30-án Coleman és szerelője, William D. Wills gyakorlórepülés céljából emelkedtek a magasba egy soron következő előadás előtt, habár óva intették a gép használatától, ami sokak szerint nem volt megfelelően karbantartva. A szerelő vezette a repülőgépet, miközben Coleman felmérte a terepet, ugyanis egy ejtőernyős ugrást tervezett. Nem kapcsolta be a biztonsági övét és bekövetkezett a tragédia. Több, mint egy kilométeres magasságban a kétfedelű repülőgép zuhanni kezdett és átpördült a tengelyén, Coleman kiesett az ülésből és 34 évesen szörnyethalt. A szerelő lezuhant a géppel és szintén életét vesztette. Később kiderült, hogy a hibát motor szervizeléséhez használt csavarkulcs okozta, mely elakadt a kezelőszervekben.
A Bessie Coleman emlékére tartott szertartásokon ezrek vettek részt, chicagói temetésén pedig nem más, mint a neves aktivista és újságíró, Ida B. Wells tartotta gyászbeszédet. Coleman nem valósíthatta meg az álmát, hogy repülőiskolát nyit, de rövid karrierje sokakat inspirált álmaik megvalósítására. Végül az álma néhány évvel halála után valóra vált: 1928-ban William J. Powell hadnagy Los Angelesben megnyitotta az első, afroamerikaiaknak szánt repülőiskolát, a Bessie Coleman Flying School-t.