előfizetésem
Hírlevél
Ha anya leszek, megszűnök írónak lenni?
Az anyaság és az alkotói identitás összeegyeztethetősége az egyik legmélyebb kérdés, amely sok női írót foglalkoztat. De nem kell ahhoz irodalmárnak lenni, hogy úgy érezzük: az anyává válás sokak számára a régi önmaguk feladását jelenti. De vajon tényleg így van ez?
A napokban szembejött velem egy mém egy kismamás csoportban. A képen egy csokigodzilla ült egy fazékban, és úgy olvadt el a saját levében, ahogyan képkockáról képkocára hevült alatta a fazék. A képhez azt írták:
én és a vágyaim a gyerekvállalás előtt, és én az anyává válás után
A nevető fejekből ítélve számos nőnek teljesen evidens vagy talán épp keserédes dolog, hogy az anyává válás pillanatában megszűnnek annak lenni, akik korábban voltak. Nekem ez íróként nem ennyire magától értetődő, hiszen nagyjából 16 éves korom óta az írás körül forog az életem, és alkotni számomra épp annyira létszükséglet, mint levegőt venni. Így hát a mém ismét csak felidézte bennem azt a félelmemet, ami alkotóként évek óta elkísér, és amit egyébként számos más írónő is megtapasztal – ha anya leszek, megszűnök írónak lenni.
Bevallom, sokáig emiatt odáztam a gyerekvállalást is, hiszen evidens volt számomra, hogy az alkotói munka és az anyaság két, egymással összeegyeztethetetlen dolog. De tényleg így volna?
Nem író vagy, hanem anya
A várandósságom alatt előfordult, hogy kifejtettem az elképzeléseimet – vagyis inkább naiv vágyaimat – arról, hogyan és mennyit szeretnék a szülési szabadság alatt írni, mennyire fontos nekem, hogy ne csak a párom keressen pénzt, vagy hogy amint csak lehet, szeretnék 1-1 órákat elcsípni a hetemből, hogy a készülő könyvemen dolgozhassak. Erre azonban azonban gyakran azt a választ kaptam, hogy de a baba az első.
Úgy fest, a társadalmi üzenet egyértelmű a nők felé: anyaként az igényeid nem férnek meg a babádéi mellett, és az emberek szemében vagy az egyik, vagy a másik opció él. Ha tehát előbbiekből sem szeretnél alább adni, biztosan nem foglalkozol a gyerekedével – tehát rossz anya vagy. És hát ki akarna rossz anya lenni, nem igaz? Az efféle elvárások alól az írónők sem kivételek, de korántsem ez az egyetlen kihívás, ami elé a szülést követően néznek.
