Nicole Kidman újra meggyötört gazdag nőt alakít a Netflix új krimi-sorozatában - Kritika A tökéletes párról
Nicole Kidman új, fényűző Netflixes krimi-sorozata, A tökéletes pár (The Perfect Couple) nem mutat semmi újat, amit ne láttunk volna az elmúlt három évben, például a Fehér Lótuszban vagy a Hatalmas kis hazugságokban. A történetben végig benne van a potenciál, hogy a saját hangjára találjon, de ezek sajnos feldobott labdák maradnak. Hogy vajon ebből a műfajból miért csináltak még egyet, arra valószínűleg az a válasz, hogy azért mert így is mindenki megnézi. A helyzet az, hogy a hat rész így is szórakoztató, leejtett labdái csak könnyen puffannak - mint maga az egész sorozat. Spoileres kritika következik!
A történet egy július 4-ei hétvégén kezdődik, amikor Amelia Sacks (Eve Hewson), egy fiatal zoológus gazdag vőlegényével, Benjivel (Jack Reynor) a fiú családjának birtokára utazik Nantucket szigetére, ahol a hétvégén az esküvőjük lesz. Tipikus amerikai, fehér faburkolattal kirakott, hatalmas, tengerparti ház ad otthont a kliséknek megfelelően arrogáns, problémás, és gazdag Winsbury családnak, és majd a cselekményszálnak is. Amelia természetessége, amit Eve Hewson végig nagyon hitelesen alakít, tapintható feszültségben áll a leplezetlenül sznob Winsbury klánnal.
Az esküvő előtti vacsora partin, ahol megjelennek Amelia szülei és legjobb barátnője, Merritt (Meghann Fahy), a patinánsan előkészített hétvége sötét fordulatot vesz, amikor másnap reggel az egyik vacsoravendéget halottan találják a tengerparton. A második epizódtól elkezdődik a nyomozás, és egyre többet tudunk meg a szereplőkről: az Agatha Christie-s szereplőgárda részeként felvonul Benji idősebb bátyja, Tom (Jack Reynor), aki pont annyira bunkó és egyszerű, mint amilyennek elsőre tűnik.
Idővel az is kiderül róla, hogy nehezen teljesíti felesége magas anyagi igényeit, és helyette idősebb családi barátjuk (Isabelle Adjani) karjaiba menekül, akitől kölcsönkér, és akibe egyben szerelmesnek képzeli magát. Tom terhes felesége Abby (Dakota Fanning) szintén nem egy Teréz anya-alkat, Tomból kíméletlenül kitapossa azt a fényűző életet, amiért hozzáment, ő ugyanakkor nem a nyílt bullying, hanem az affektált célozgatások és a szemfogatások asszonya.
A Babygirl Nicole Kidman egyik legjobb alakítása, szó szerint és átvitt értelemben is minden gátlását leveti benne
A Winbury család matriarchája, akitől állítólag mindegyik fia fél, a megközelíthetetlen és tökéletes Greer (Nicole Kidman), sikeres írónő és a család összetartója. Ami megdöbbentő, hogy ez a karakter annyira hasonlít Kidman korábbi, kívülről-irigylésreméltó-ámde-belülről-terhektől-roskadozó középkorú nő karaktereihez (pl. Hatalmas kis hazugságok, Kilenc idegen), hogy nehéz elképzelni, hogy a színésznő mit tudna még ebből a szerepből kihozni.
A válasz az, hogy semmit, Kidman a kötelezőt hozza, azt egyébként jól, de olyan erős az áthallás például a tengerparti helyszín miatt is a Hatalmas kis hazugságokban alakított karakterével, hogy ettől végig nehéz elvonatkoztatni. Különösen, mert az összehasonlítás nem tesz jót A tökéletes párnak. Ahogy göngyölődik a sztori, Greer még a fináléban lévő csavarral együtt sem közelíti meg a másik sorozatban alakított nő (Celeste) összetettségét és drámáját, és itt sajnos nagy csalódást okoz az, hogy már láttuk, Kidman mire képes egy ilyen, jól megírt szerepben.
Vannak erős karakterek
A sorozat egyik legjobb és legélvezetesebb alakítása viszont a családfő, Tag Liev Schreibere, akinek a személyisége kimért tempóban, jól megírt és remekül eljátszott jelenetekben bontakozik ki. Greer és férjének kapcsolata közel sem olyan tökéletes, mint ahogy azt szeretnék elhitetni, de ez nyilván már a címből és a műfajből is egyértelmű. Greer karrierje szempontjából elengedhetetlen, hogy házasságuk tökéletesnek látszódjon, Tag pedig kötelességtudóan, és már rutinból hozza a PR megjelenéseket.
Ez valószínűleg amúgy sem vesz el sokat bokros teendőiből, mert Tag legfőbb szenvedélye a füvezés, az evezés és a whisky. Liev Schreiber mackós, sármos megjelenése kívülről egy jólszituált, szexuálisan potens férfi benyomását kelti, akiről azonban gyorsan kiderül, hogy se nem annyira menő, se nem annyira jófej, mint azt a megjelenése sugallja. Tag végig tartogat meglepetéseket—talán a sorozat egyik tudattalan zsenialitása, ahogy Tag kimeríthetetlen felszínességét belenyugvással és inkább finom, mint maró iróniával tárja a néző elé.
További erőssége a történetnek, a fanyar humorú és a testi-lelki alkatában a föld felé gravitáló detektív, Nikki Henry (Donna Lynne Champlin), aki a szárazföldről érkezve egy pillanatig sem hatódik meg Winburyék befolyásától, és módszeresen magáévá teszi a terepet. Ezt különösen kielégítő nézni, mert a detektív karaktere azt a nagyon-szükséges józanságot képviseli, ami a saját privilégiumában és feljogosultságában totálisan elveszett Winsbury családot visszarántja a realitás talajára.
Érdekes mellékszál, túl sok vállalás
Amelia története, ami az érzelmi magját adja a nyomozásnak, valódi dilemmákat, izgalmas szerelmi szálat és jó kémiát tartogat. Egy fontos és nagyon jól castingolt mellékszereplő, a vőlegény legjobb barátja Shooter Dival (Ishaan Khatter), akinek a szerepe sokáig tisztázatlan a család, a gyilkosság, és Amelia életében is. Az első epizódban egy egyértelmű, de rövid utalás során kiderül, hogy Amelia vonzódik leendő férje legjobb barátjához, és ahogy folyik a nyomozás, egyre többet tudunk meg Shooter és Amelia kapcsolatáról.
Ez egy érdekes mellékszál, ami olyan önmagában is izgalmas, és valahol örök kérdést feszeget, amivel valószínűleg sokan szembesülnek az elköteleződés előtti pillanatban: Vajon jól választok-e? Összességében egy szórakoztató és könnyen fogyasztható krimit kapunk, a sorozat talán legnagyobb baja, hogy ez csak a végére lesz egyértelmű.
Közben túl sokat vállal: a rengeteg áthallással (amire a casting maximálisan ráerőst) és különböző műfajok szélén való egyensúlyozással – társadalmi szatíra, lélektani dráma, krimi – olyan témákba nyúl bele, amikkel utána nem tud érdemben mit kezdeni, és a végén két szék közül a pad alá esik.
Így is ugyanakkor az igényesen végig vitt nyomozási szál és a rendkívül jó színészi gárda miatt nem kár megnézni.