Városlakóként is lehetséges a zero waste táplálkozás - mutatjuk, hogyan!
A betondzsungel közepén élők számára a zero waste életmód teljesíthetetlen kihívásnak tűnhet, pedig nem kell, hogy így legyen. Sőt, ugyan szinte képtelenség nullára csökkenteni a hulladékmennyiségünket, de attól még tévedés, hogy meg sem próbálhatjuk.
Egyértelmű, hogy jelenlegi mértéktelen fogyasztásunkra féket kell tenni. A zero waste mozgalom ennek az egyik mozgatórugója, de kérdés, hogy városlakóként vagy akár kisebb településen élőként mennyire tudjuk megváltoztatni évtizedek alatt kialakult, kényelmes fogyasztói szokásainkat?
Mi az a zero waste?
A zero waste – azaz nulla hulladék - fogalmát Lauren Singer amerikai egyetemista hozta be a köztudatba, amikor 2015 tavaszán egy TED Talk videóban mutatta be, hogy három év alatt mindössze egy befőttes üvegnyi szemetet termelt. Őt Bea Johnson inspirálta, aki családostul, azaz férjjel és két gyerekkel éli a nulla hulladékosok boldog, vagy épp nehézségekkel teli életét és Zero Waste Home (Hulladékmentes otthon) címen tart előadásokat.
Mindketten az USA-ból származnak, ahol a túlfogyasztás extrém méreteket ölt, és bár Magyarország nem éri el az Egyesült Államok fogyasztási szintjét - hogyan is érné, hiszen tizedannyian lakunk itt, mint a tengerentúlon - , de azért nem a sor végén kullogunk. Van hát miben fejlődnünk. Az Eurostat adataiból kiderül, hogy 2019-ben az Európai Unió 225 millió tonna hulladékot termelt, ami lakosokra lebontva fejenként 502 kilónak felel meg. Azóta ez a szám sajnos nem csökkent.
Ebből a felmérésből az is látszik, hogy az EU államai közül a legtöbbet Dánia termelte (844 kg/fő), a legkevesebbet Románia (280 kg/fő), Magyarország pedig a középmezőnyben van az éves egy főre jutó 387 kilogrammal. Ennek legalább a háromnegyede a kommunális hulladék, melynek jelentős része sajnos ételhulladék és csak a negyede megy a szelektív szemétbe illetve egy része komposztra.
A zero waste főzés nem lehetetlen, csak egy kis leleményesség kell hozzá - egy hétig mi is kipróbáltuk
Hogy fest a zero waste a konyhában?
A zero waste mozgalom célja, hogy a nullához közelítse az életünk által termelt hulladékot. Ebbe pedig beletartozik a műanyag csomagolások kerülése, az ételhulladék minimalizálása, az utazási módunk tudatos megválasztása illetve az életterünk fenntartható kialakítása és használata. Aki szeretné az elméletet gyakorlatba átültetni, annak az első és legfontosabb lépés a megfigyelés. Azt hiszem, ez a legnehezebb eleme bármilyen életmódváltásnak, mert magunkat kell megfigyelni: a szokásainkat, értékeinket, hogy hogyan és mit étkezünk.
A nulla hulladék életmód keretében azt keressük, hogy fogyasztásunkat hol tudjuk leghatékonyabban és legeredményesebben megfékezni. A háztartásokban a legtöbb hulladék a konyhában termelődik, hiszen a rengeteg csomagolás - legyen az nyers, feldolgozandó vagy rendelt készételé - hatalmas mennyiségű szemetet termel. Ezért érdemes itt kezdeni a zero waste gondolkodást, nézzük meg, létezik-e más alternatíva az élelmiszereink beszerzésére, ami kevesebb csomagolással jár.
Ugyan nagyon sok olyan hely létezik, ahol csomagolásmentesen tudunk vásárolni, mégsem gondolunk rájuk egyből. A városokban is elérhető termelői piacok virágkorukat élik és jó program lehet egy nyári hétvégi délelőttön, ha elindulunk és első kézből onnan szerezzük be a legfrissebb helyi és szezonális alapanyagokat, amikből tápláló ételeket tudunk készíteni magunknak és szeretteinknek. Amennyiben a piacozás nem a legkedvesebb programunk, akkor sem kell lemondani a friss, helyi zöldségekről, gyümölcsökről.
Az úgynevezett dobozrendszer az egyik ilyen megoldás, amikor havi előfizetésért cserébe rendelhetünk terményeket házhoz. A Zsámboki biogazdaság az egyik legismertebb, de a kisebbek közül a My Harta Farm is elég sok helyen elérhető. Ezzel a megoldással nemcsak magunknak és az egészségünknek teszünk jót, hanem a termelőnek is, aki az előfizetésünk által biztos bevételi forráshoz jut azokban a hónapokban is, amikor nem terem annyiféle zöldség vagy gyümölcs.
Ennek az egyedüli hibája az lehet, hogy nem mindig tudjuk megválasztani, mi kerüljön a heti kosarunkba. Ezt is ki tudod már küszöbölni, úgy ha olyan oldalról rendelsz, mint például a Falusi Kosár, ahol minden héten te válogathatod össze egyenesen kistermelőktől a heti friss alapanyagokat. A zero waste mozgalommal együtt jelentek meg a csomagolásmentes boltok.
Hazánkban is több városban is vannak már olyan üzletek, akik a hulladékcsökkentés jegyében kimérve árusítják a leggyakrabban használt élelmiszereket, fűszereket és akár tisztítószereket is. A boltok működése elve, hogy nagy mennyiségben rendelik meg a termékeket, így mindenki annyit tud venni belőle, amennyire valóban szüksége van. A csomagolási hulladék csökkentésére pedig alternatív megoldásokat kínálnak, hiszen a vásárlónak kell vinnie az tárolót, amiben a megvásárolt árut hazaviszi, a leggyakrabban vászonzsákot vagy üvegeket használnak erre a célra.
A legfenntarthatóbb megoldás persze az lenne, ha a már meglévő boltok vagy szupermarketek tartanának bizonyos termékeikből kimért verziót is – mert így nem kellene új infrastruktúrát kialakítani és erőforrásokat erre szánni. Valamint többen kezdenének ismerkedi a zero waste életmóddal, ha a a csomagolásmentes boltokat minél többen elérhetnék tömegközlekedéssel vagy gyalog. Így nem kellene autóba ülni, hogy valaki eljusson az üzletekbe, mely lássuk be, kissé visszás.
A zero waste és a minimalizmus
A “nulla hulladék” mozgalom sokszor együtt jár a minimalista életszemlélettel, melynek a célja, hogy igyekezzünk minél kevesebb tárggyal együtt élni, ekkor tudunk majd fizikai és mentális teret adni az élményeknek és hangsúlyt helyezni azok megélésére. Aki szeretne jobban elmélyedni benne, az nézze meg a The Minimalist c. dokumentumfilmet, amit a mozgalom két alapítójáról készítettek. Ha sikerült megfigyelni a szokásaidat és feljegyezni, akkor a következő lépés a cselekvés.
A legjobb, ha azon a területen kezded el a változtatást, amit szeretsz. Azért fontos, hogy olyan területet kezdj el átalakítani, ami neked fontos, mert sokkal nagyobb lelkesedéssel és kitartással fogod kezelni a “projektet”. Hogy egy gyakorlati példával éljek: ha fontos számodra a divat, az öltözködés, akkor a legegyszerűbb a ruhatáraddal kezdeni az átalakulást. Vegyél fel egy „fenntartható szemüveget” és nézd át a gardróbod.
Melyik ruhadarab milyen anyagból készült, mennyit hordod, mik azok, amiktől meg tudsz válni? Ha kiszelektáltad, nézd meg, hogy hova tudod leadni úgy, hogy még más használni tudja őket vagy ha pénzforrássá alakítanád őket, akkor keresd meg, hol tudod értékesíteni a ruhadarabokat. Ezektől a magyar tartalomgyártóktól pedig hasznos ötleteket kaphatsz a fenntartható divattal kapcsolatban: Mengyán Eszter, Korn Anita és a RAD Hungary.
Hozzá kell tennünk azonban, hogy a szélsőségek egy problémára sem hoztak megoldást, így a fenntarthatósággal foglalkozó szakemberek sem ebben látják a választ a 21. század legnagyobb problémájára, a klímakrízisre. Azt viszont már tanulmányok is alátámasztják - például az IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change ) 2023-as jelentése -, hogy az egyéni felelősségvállalásnak igenis nagy szerepe van abban, hogy csökkenteni tudjuk a fogyasztást és az ebből fakadó széndioxid kibocsátást.
A tanulmányok szerint a teljes kibocsátás közel 30%-a az egyén felelőssége, vagyis étkezési és fogyasztási szokásainkból fakad.
A cél, hogy mindenki életmódjához mérten tegyen azért, hogy ez a hely, amit otthonunknak hívunk még sokáig az lehessen.