A zero waste főzés nem lehetetlen, csak egy kis leleményesség kell hozzá - egy hétig mi is kipróbáltuk
Bár a zero waste konyha fogalma viszonylag új a köztudatban, de ha a “miből és hogyan főzzünk egyszerűen és olcsón?” kérdést ma és 50 évvel ezelőtt vidéken vagy a fővárosban tesszük fel, akkor ugyanazokat a válaszokat fogjuk kapni. Egy hétig én is igyekeztem a lehető legkevesebb hulladék termelésével főzni - így sikerült.
A hétköznapi feladatok közül talán a főzés az egyik leginkább embert próbáló feladat, főként ha a fenntarthatóság és egészséges életmód eszméje mentén igyekszünk magunkra főzni - hát még az lehet végképp kimerítő, ha mások napi étkezése is tőlünk függ. Ugyan a főzés maga egy kreatív folyamat és mint olyan, örömet kellene, hogy okozzon, mégis sokszor csak a fejünket fogjuk miatta.
Mit főzzünk? Mikor készítsük el? Honnan szerezzük be az alapanyagokat? Mi alapján tervezzük meg a menüt? Annyi kérdés merülhet fel bennünk, hogy néha azt érezhetjük, dietetikusnak kellett volna mennünk, hogy megfelelő, tápláló ételeket főzzünk, amik nemcsak egészségesek, hanem beleillenek a fenntartható életmódba is. A húsfogyasztás egy kritikus eleme minden fenntarthatósággal foglalkozó irányzatnak, ám a szélsőségek soha nem hoznak megoldást, így a környezeti problémákra sem.
Akkor se lennénk előrébb, ha máról holnapra mindenki vegán életmódra váltana, hiszen nincs elegendő erőforrás és termelésre alkalmas terület, hogy növényi alapon lássunk el 8 milliárd embert, sokkal inkább a mértékletesség és a tudatos fogyasztás a kulcs. Minden nemzetnek van egy erős nemzeti identitása, ami sokszor ételekhez is köthető, magyar például erős fűszerezésű, húsos alapokon nyugvó konyha.
A zerowaste konyha nem kell feltétlen arról szóljon, hogy ne legyen benne állati eredetű étel.
Sokkal inkább hangsúlyos benne, hogy a már megtermelt erőforrásokat igyekezzünk maximálisan felhasználni olyan módon, hogy az tápláló és ízletes legyen, miközben fontos szempont az is, hogy ne terheljünk felesleges hulladékkal a Földünket.
Honnan induljunk el?
Ha szeretnénk zerowaste módon főzni, akkor az irányzat első és egyben központi eleme a maradékmentés. Ebben hatalmas segítséget tud nyújtani például egy hazai fejlesztésű applikáció, mely már nagyon sok helyen elérhető, ez a Munch. Ezen az applikáción keresztül a hozzánk legközelebb eső helyeken tudunk olyan ételeket, alapanyagokat beszerezni, amik még felhasználhatóak, de közeli járatunk miatt akár 70% kedvezménnyel is megvásárolhatóak.
Az élelmiszerboltok mellett érdemes figyelni az éttermek ajánlatait is, akik a nap végén megmaradt adagokból tesznek fel az applikációra elérhető adagokat nagyon kedvező áron. Kocsis Dóra, a ZeroWaste konyha c. szakácskönyv szerzőjét kérdeztük arról, hogy szerinte mi a maradékmentes konyha alapja? „Szeretném azt mondani, hogy a pontos mennyiség kiszámolása, hogy tudjuk mennyit eszik a család, de ez nem reális.
Illetve sokszor maradékmentesség alatt csak a megmaradt főtt ételre gondolunk, pedig igen sok alapanyagot pazarolhatunk el még a főzés megkezdése előtt vagy épp főzés közben. Számomra az alapanyagok minden részének felhasználása kihívást adott és ezáltal vált kreatív alkotó folyamattá, úgyhogy szerintem a kreativitás az alapja. Ahogy Kocsis Dóra is mondja, ha megtaláljuk egy olyan szeletét a főzésnek vagy sütésnek amit szeretünk, akkor igazi kalanddá tud válni és másokat is örömmel fogunk tudni bevonni a folyamatba.
A másik fontos alaptétel a szakértő szerint, ha elkezdünk az alapanyagokra másképp tekinteni. A jó hír, hogy ha egyszer rákapunk, akkor kialakul egy hozzáállás és már mindenben fogjuk tudni ezt a szemléletmódot kamatoztatni. “Az, hogy úgy gondolkodunk egy alapanyagról, hogy vajon hogyan lehetne minden részét felhasználni, milyen ételbe illene, mibe tudom beletenni?
Ez főleg a nem szokványos, általában kidobásra ítélt zöldség részeknél kihívás (pl: sárgarépa zöldjét bele tudom aprítani egy zöldség fasírba, a karfiol zöldjét ugyan úgy meg tudom sütni, mint a virágát és mehet a krémlevesbe, a retek levelét tehetem salátába, levesbe vagy lehet egy pesztó alapja.) Viszont sokszor dobunk ki ételt azért is, mert harmadik nap már nem szeretjük ugyanazt enni, ilyen esetben a kidobás előtt érdemes az ételt átalakítani.
Kisgyerekes anyukaként sokszor megtörténik velem, hogy egy ételt másnapra újragondolok. Így lesz a zöldségraguból és a maradék bulgurból például egy kis csicseriborsóliszt, tojás vagy őrölt lenmag hozzáadásával fasírt.”
A zero waste főzés kulcsa
A menütervezés ugyan határozottan segít, főleg ha azt is bele tudjuk kalkulálni, hogy miből mennyit főzünk és esetlegesen mit mivé tudunk átalakítani. Mégis egy hét után azt látom, hogy a zero waste konyha egyik kulcsa a rugalmasság. Erre egy szuper példa a rizs, amiből szinte lehetetlenség pontosan annyit főzni, ami egy adott étkezéskor elfogy. Ahhoz viszont elég natúr és jól tárolható, hogy sokféleképpen fel lehessen használni.
Ilyenkor érdemes tudatosan tervezni és akár többet kifőzni és egy részét már a következő napokra előkészíteni. Így lesz egy adag lehet rizottónk és másnapra tejberizs desszertnek és ha harmadnapra is maradna, akkor olasz ihletésű arancinit tudunk készíteni. A befőzés is hasonlóan lényeges alapköve a fenntartható főzésnek, ez alatt érthetünk lekvár, lecsó befőzését vagy épp uborkasavanyítást, fermentálást. A lényeg, hogy olyan ételeket készíts, amiket csak elő kell majd venned és már fogyaszthatod is.
Mindig az élt a fejemben, hogy ez mekkora macera, de az egy hét próbafőzés során mindössze egy óra alatt befőztem három kiló sárgabarackot és 12 kisebb üveg lett belőle. A fermentálás módszere sem sokkal nehezebb a befőzésnél, a titok, hogy kisebb mennyiségeket kell készíteni és nem állunk egész nap a konyhában.
Általános tapasztalataim a hét végére
A nullahulladék konyha sok területen tud változást hozni az életünkbe. Az egyik legkedvezőbb hatás, hogy akarva-akaratlanul sokkal egészségesebben fogunk étkezni, előtérbe kerülnek a helyi kistermelőktől származó, idényjellegű zöldségek és más növényi alapú ételek. Ha pedig dobozközösséghez csatlakozol, akkor még a bevásárlás is házhoz jön. Egy igazán meglepő fordulat, de még olcsóbban is megúszom.
Az a tapasztalatom, hogy igényel némi felkészülést, de gyorsan meg tud térülni a befektetett energia és idő is.
A legnagyobb előnye, az amikor előre gondolkodunk és már nyáron teszünk el ételeket télire, amiket csak le kell kapni a polcról vagy épp elő kell venni a mélyhűtőből. Mivel hétköznap az iskola és a munka miatt csak este eszünk együtt a családdal, ezért a heti vacsoratervünket osztom meg veletek, ami a következőképpen nézett ki, 4 fővel számolva, amiből kettő gyerek. Általában egy-egy alapot írok meg és ahhoz társítom később a végleges ötletet.
- Hétfő - Paradicsomszósz alapot készítettem, amiből ment a durum tésztára és másnap pedig ebből lett bodzaszörpös paradicsomleves hidegen.
- Kedd - Kuszkusz csicseriborsós gomba raguval. A csicseriborsóból többet főztem és készítettem egy adag humuszt is belőle, ami több reggelire is jól jött.
- Szerda - Cukkinis-gombás rizottó készült, aznap rizsből főztem többet, és másnap jól jött a tejberizshez, amihez házi baracklekvárt adtam.
- Csütörtök - A wrap nap azért szuper, mert általában a fagyasztóból veszem elő a kovászos wrap-et, amit már korábban elkészítettem. Ebbe töltöttünk a maradék csicseriborsós-gombás raguból, illetve volt, aki felvágottat, sajtot tett bele friss zöldségekkel.
- Péntek -A péntek nálunk hal nap, ezúttal lazacot készítettem batyuban (sütőben megsütve), két adaggal többet, mint amennyit megettünk, ezeket másnap ebédre használtam fel salátába.
- Szombat - A pizza nap a kedvencem, hiszen ami megmarad a héten, rá lehet halmozni a tésztára. Ha ügyes vagyok, akkor még a paradicsomszószt is el tudom előre készíteni.
- Vasárnap - A tepsis nap, amikor általában idényzöldségeket teszünk sütőbe, valamilyen gabonakörettel és tejszínes vagy paradicsomos mártás kerül rá.