Zero waste kezdőknek - érdemes a konyhában kezdeni a hulladékcsökkentést
Az ökologikus gondolkodásmódot sokan nyűgnek tekinthetik, pedig apró lépésekkel különösebb kényelmetlenségek nélkül magunkévá tehető ez a fajta életmód is. Tippjeinkkel könnyűszerrel belekezdhetsz a zero waste életmód kialakításába.
A klímakrízis kérdése igen összetett és sok összetevős, de már több kutatás is jelezte, hogy az egyének felelőssége is igen nagy benne, hiszen minden vásárlásunk egy-egy döntés, amivel a bolygónk ellen vagy mellett szavazunk. Egy nap átlagosan 35000 döntést hozunk meg, ezekhez hozzáadni még egyet - “jót teszek ezzel a környezetnek vagy sem? - elég fárasztónak hangzik. Azonban akinek fontos, hogy a Föld ne váljon élhetetlenné, mire a most született generáció felnő, az hamar felismeri, hogy tenni kell érte
Nagy Réka klímakommunikációs szakember szerint erre „nincs két egyforma út. Az az izgalmas ebben a területben, hogy sokféleképpen, több felől indulva közelíthetjük meg.” Azt vallja, “ha szeretjük a divatot, az öltözködést, akkor kezdjünk el tudatosan ránézni a ruhatárunkra, tájékozódjunk a témában. De ha a konyha a kedvenc területünk a lakásban, akkor kezdjünk el új ott új szokásokat bevezetni.
Kezdhetünk egy húsmentes hétfővel, megnézhetjük a közeli piacot, hogy minél inkább helyi, és szezonális alapanyagokból főzhessünk, minél kevesebb csomagolási hulladékkal, ismerkedjünk tartósítási technikákkal. A szakember szavaival élve nem vagyunk egyformák. „Ha olyan területtel kezdünk, amelyiken eleve bizonytalanok vagyunk vagy ami kevésbé érdekel minket, akkor lehet, hogy hamar elmehet az kedvünk az egésztől.
Ellenben ha olyan területen kezdünk el tájékozódni, változtatásokat bevezetni, ahol otthonosan mozgunk, akkor az eddigi tapasztalatok és a hozzám beérkező visszajelzések alapján könnyebben lesz sikerélményünk, és ha valamiben sikerünk van, nagyobb kedvvel próbálunk ki esetleges számunkra nagyobb kihívásokat is. És sok esetben így szinte észrevétlenül lesz a napjaink része egyfajta ökologikus gondolkodás és életmód.”
Ne ess bele a „greenwashing” csapdájába
A leggyakoribb hiba, amit a kezdők elkövetnek, hogy fellelkesülve és motiválva nekiesnek a műanyagoknak és mindent kidobnak, ami egyszer használatos és más, tartós anyagból készült tárgyakkal helyettesítik. Az alapgondolat, miszerint az egyszer használatos eszközöket ki kell iktatni, teljesen rendben van.
Kényelmesen be tudod szerezni a tartósabb alternatíváját akkor is, ha már elfogyott. Így előfordulhat, hogy az polcon lapuló folpackot még öt év múlva is használni fogod. Amíg elhasználod a meglévőt, addig érdemes utánanézned, mivel fogod helyettesíteni az adott tárgyat vagy eszközt, így lesz alkalmad olyan opciókat felkutatni, amik nemcsak tartósak, hanem esetlegesen helyben készülnek vagy épp egy kisvállalkozást tudsz a vásárlásoddal támogatni. Utóbbi szintén egy jó kiindulópontja egy fenntarthatóbb gazdaságnak vagy épp társadalomnak.
Nézz körül otthon
Az otthoni hulladékcsökkentés első lépése, hogy megismerjük otthonunk “outputját”, vagyis megfigyeljük, miből és hol termelődik a legtöbb szemét a háztartásban mondjuk egy hónap alatt. 2023 óta extra díjat kell fizetnünk az élelmiszerüzletekben elérhető csomagolóanyagokért, ezzel is motiválnak minket arra, hogy kevesebbet használjunk belőlük.
De mit tehetünk még? A legészszerűbb, ha sajátot viszünk, például vászontáskát, vagy maradék anyagból, mondjuk régi konyharuhából készült zsákot - nincs is ennél jobb low-waste megoldást. Ha nem szeretnénk varrni egyet, sok közösségi média csoport van, ahol beszerezhetünk magunknak egyet. A másik mód a csomagolóanyag csökkentésére, hogy gyümölcsöket, zöldségeket, amiket később úgy is megmosunk, nem tesszük bele egy külön zacskóba a vásárlás során.
Elsőként a piac juthat eszünkbe, ha csomagolás nélküli termékek után kutatunk, de jó lelőhelyek lehetnek a nagyobb szupermarketek kimérős pultjai, ahol megtalálhatjuk a legnépszerűbb csonthéjasokat. Ha pedig egy bevásárlással szeretnénk a lehető legtöbb dolgot kipipálni a listátokról, akkor keressétek fel a legközelebbi csomagolásmentes boltot, melyek már a legtöbb nagyvárosban elérhetőek Magyarországon.
Ezekben boltokban beszerezhetjük a legalapvetőbb élelmiszereket - száraztészta, rizsfélék, hüvelyesek szárítva, többféle liszt, fűszerek, tea, kávé - és háztartásban szükséges takarító- és mosószereket is kimérve. Sőt, ha szerencsénk van, akkor olyan üzlet van a környékünkön, ahol még tejterméket és pékárut is találunk kimérve. Ide tárolóedényekkel felszerelkezve kell indulnunk és persze egy listával arról, hogy mire lesz szükségünk.
Ha extrán felkészültek szeretnénk lenni, tervezzük meg otthon egy hétre előre a menüt, így semmi sem vész majd kárba azok közül, amiket megvettünk. A fenntartható életmódhoz tartozik életterünk berendezése is, ezért a megvásárolt élelmiszereket tároljuk nyitott polcokon, átlátszó üvegekben, így mindig látjuk, miből mennyi van otthon, ezáltal elkerüljük a felesleges többletvásárlást, valamint csökkenthető az ételhulladék mennyisége is.
Hogyan tovább?
Ha kialakítottuk a csomagolásmentes konyhát, ugyanilyen fontos lesz a műanyagfelhasználás szinten tartása, ami sokszor nehezebb, mint gondolnánk, hiszen gyakran észrevétlenül kúsznak be a háztartásunkba az újabb műanyag eszközök, amiket egyébként könnyűszerrel le tudnánk cserélni egy tartósabb változatra. Műanyag palack helyett vásárolhatunk acél kulacsot, mely életre szóló választás lehet, műanyag tároló helyett üvegből készült ételest, folpack helyett méhviasz kendőt, sütőpapír helyett pedig sütőlapot - a sor pedig még sokáig folytatható.
A szakértő szerint nem érdemes az ökologikus életmódra lemondások soraként gondolni, mert “ha innen indulunk, akkor könnyen nyűgös feladattá, kötelező gyakorlattá válhat, amit nem szívesen csinálunk. Mint az ezredik, felesleges szöveges feladat a matekháziban. Számomra az ökologikus életvitel sokkal inkább a kreativitásról, egy másfajta minőségben megélt életről szól.
Lehet persze úgy is értelmezni, hogy lemondok arról, hogy hétvégén a plázában nézelődjek, és esetleg vásároljak egy-két új ruhát, de nézhetjük onnan is, hogy cserébe a pláza helyett mondjuk van időm elmenni a barátnőmmel piknikezni és egy jót beszélgetni, vagy csak heverni a fűben. Ez utóbbi ráadásul vélhetően jobb hatással is van a lelki egészségemre, jobb kedvű leszek, feltölt élményekkel. Persze ha valaki inkább introvertált típus, bekuckózhat egy jó könyvvel is - ami jól esik.
Ahogy ezen az úton járok és másokkal beszélgetek erről a témáról, talán azt tudom összefoglalóan elmondani, hogy a »kívül«-ről kicsit befelé kerül a hangsúly és rengeteg izgalmas dolgot megismerhetünk. Elsősorban magunkat. És ha magunkat minél jobban ismerjük, annál kevesebb késztetésünk van arra, hogy külsőségek alapján határozzuk meg magunkat. Ez már egy nagyon jó út lehet a túlfogyasztás csökkentéséhez.”