Óriási vegán-dömping előtt állunk, a kérdés az, mit kezdünk vele
Ha a vegán gasztronómia kerül szóba, előbb vagy utóbb mindenki találkozik Zsolnay Gergely nevével, aki amellett, hogy diplomás kertészmérnök és környezetvédő, a Flow Specialty Coffee Bar & Bistro és a The Planteen étterem séfje. Húsz éve azt a célt tűzte ki magának, hogy új alapokra helyezi az egészséges étkezés és a vegán étkezési kultúra fogalmát.
A táplálkozástudományi szakértő, kertészmérnök és séf elképesztő ételkreációi a húsimádók körében is rendkívül népszerűek. Gergely igazi őstehetség, aki fogásaival nem csak ízélményt szeretne adni, hanem még magasabb szintre szeretné helyezni az ökotudatosság és a növényi étkezés fogalmát.
Mióta fontos neked a veganizmus és a környzettudatosság?
Sokáig nem kötődött ezekhez az életem. Budapesten születtem, szerencsés módon egy kertvárosi övezetben nőttem fel, mindig is természetközeli életet éltünk. Hiába imádom a mai napig a nyüzsgő fővárost, mindig is mély kapcsolódást éreztem a vidék és a természet felé. Nagy vágyam volt, hogy ezt a két, ellentétesnek tűnő életformát valahogy ötvözzem. Korábban környezetvédelmet tanultam, a kezdetek óta fontos szerepet játszik az életemben a természeti értékek megőrzése.
A környezetvédelmi tanulmányok után kertészmérnök szakon folytattam tovább a tanulást, majd elvégeztem a táplálkozástudományi mesterképzést illetve a szakács szakmunkásképzőt. Hamar körvonalazódott, hogy ez a négy dolog szorosan össze fog kapcsolódni az életemben. Mindig is foglalkoztatott a környezettudatosság, a tudatos növénytermesztés, az ételkészítés és ezek összekapcsolása összeségében milyen pozitív vagy negatív hatást fejt ki majd a szervezetünkre.
Elengedhetetlen, hogy a vegán életformát tudatosan építsük be az életünkbe?
Abszolút! Alapvetően két óriási tévhit van a vegánsággal kapcsolatban. Az egyik, mely szerint a vegán életmód az egészséges. Ez abban az esetben állja meg a helyét, ha jól van felépítve az étkezésünk, nagyon rossz irányba megy az, aki például folyamatosan vegán fehércsokit eszik, vegán kókusztejjel, vegán félkész termékekkel tömi magát.
Sajnos elárasztották a piacot ezek a felkész termékek, szóják, tofuk, különböző húspótló készítmények, amik hosszú távon nem egészségesek.
A másik tévhit szerint sokan azt gondolják, a vegánság egyet jelent a környezettudatossággal. Ez abban az esetben lehet igaz, ha zöldséget, gyümölcsöt, gabona- és gombaféléket olajos magvakat fogyasztok és ezeket a természetes formájában termesztem meg vagy vásárolom meg. Ez már lényegesen környezettudatosabb gondolkodásmód. Lehet, hogy elsőre ez túl drasztikusan hangzik, de azt gondolom muszáj, hogy felkapják az emberek a fejüket a mindennapi darálóból, fel kell nyitni a szemüket arra, mi lenne az ideális megoldás, és itt jön képbe az edukáció kérdése.
Miben tudsz segíteni azoknak, akik hozzád fordulnak?
Megpróbálom öntudatos gondolkodásra rávezetni őket, többek közt ez is volt a fő üzenete a legutóbbi böjtprogramomnak. Nem az a cél, hogy a húsevőkből vegánokat neveljünk, hanem megtisztítsuk a szervezetünket, hogy erős legyen az immunrendszerünk, még tudatosabbak legyünk. Negyvenkét nap ideális annak, aki életmódot akar váltani és a közben felmerülő kérdéseire szeretne választ kapni.
Én úgy látom egyébként, az emberek többsége annál a pontnál fárad el a legjobban, amikor változtatni akarnak, az új életforma megtanulása közben iszonyatos mennyiségű információ áramlik feléjük a közösségi médián és az interneten keresztül.
Sok a félrevezetés, a nagy mennyiségű információdömpinget egyszerűen képtelenség befogadni, feladják, miközben kortól, nemtől függetlenül bárki változtathatna az életén.
Lehet, hogy picit nehezebb az elindulás, de ha a nehezén átjut az ember, biztos vagyok benne, hogy élethosszig ezen az úton marad.
Generációs szempontból, hogy látod, kik a legnyitottabbak a téma iránt?
Nehéz lenne generációs szempontból megvizsgálni a kérdést, bár tény, hogy a nagyon fiatal generáció tagjai sokkal intenzívebben nyitnak a téma iránt, azonban az ő figyelmük nehezebben fókuszálható, hamarabb letévednek az útról. Az idősebb generáció, viszont, ha egyszer elindul ebbe az irányba, végig is viszi. Szerintem fontosabb az emberre koncentrálni, mint arra, hány éves vagy milyen nemű.
A XXI. században könnyebb vegánként élni az életed. Mennyire értesz ezzel egyet?
Maximálisan. Nyilván sok kompromisszummal jár, de általánosságban elmondható, hogy aki ma ki akarja próbálni ezt az életmódot, könnyeben talál opciót rá a vendéglátás területén, illetve könnyebben jut alapanyagokhoz, mint korábban. Most már a boltokban és a piacokon is számtalan élelmiszer fellelhető, ami inkább a kihívást jelenti, hogy lehet egészségesen és fenntarthatóan növényi alapokon étkezni.
Gyakran illetik a vegán életmódot a költséges és macerás jelzőkkel.
Nézőpont kérdése, ha folyamatosan avokádót és előre gyártott humuszt eszem, valóban drága, de ha beszerzek és megfőzök egy kiló csicseriborsót, jóval olcsóbban jövök ki és nagyobb mennyiségben tudom a házi humuszt előállítani. Iszonyatosan drágán vásároljuk az élelmiszereket! Nem feltétlenül a külföldről érkező mangó vagy avokádó az egészséges. Nem szabad megfeledkezni az itthon termesztett növényekről, például almáról, napraforgómagról, burgonyáról. Elfelejtettünk fermentált zöldségeket, gyümölcsöket fogyasztani, a savanyúkáposzta egy filléres tétel és kevesen tudják, milyen jót tesz a bélrendszerünknek.
A lehetőség ma már határtalan a vegán vendéglátásban...
Három fő iránya van a vegán gasztronómiának. A világszerte legsikeresebbet nem kell bemutatni, szinte mindenki ismeri a különböző junk foodokat. A másik vonal a húsos jellegű ételek utánzására próbál berendezkedni, a rántott hústól egészen a különböző pörköltekig, natúr szeletekig mindent próbálnak vegán formában megvalósítani.
Elképesztő mennyiségű felvágottat, virslit, sajtféleségeket lehet kapni, azért mondom, hogy féleséget, mert nyilván ezeknek a valódihoz semmi közük nincs, az elnevezésből ebből elég sok probléma adódik, jó kérdés például, mit nevezhetünk sajtnak vagy sonkának. A harmadik vonal akkor fogja igazán fénykorát élni, amikor a nagy éttermek, szállodák is felismerik, hogy mekkora jelentősége van ennek az életformának. Adott a tudás, a technikai háttér, a rendelkezésre álló alapanyagokból egy új típusú gasztronómiát lehetne alkotni.
Mögöttünk van legalább száz év gasztrohagyomány, Magyarországon negyvenféle zöldség és legalább ötvenféle gyümölcs és többszáz fűszernövény elérhető, a lehetőség határtalan annak, aki szeretné változatosan, színesen élni ezzel az életformával az életét.
Hogy látod, mit hoz a jövő vegán gasztronómiai szempontból?
Aki ma lép be a vegánsághoz kapcsolódó piacra - és lehet, hogy most még picit őrültnek tűnik - valójában neki van igaza. Az elkövetkező években elképesztő dömping várható, komoly szemléletváltás lesz, egyre több hely nyit a témában, általuk egyre jobban nőni fog azoknak a száma, akik szeretnének egészségesebben, környezettudatosabban, növényi alapokon táplálkozni.
Elérhetünk egy olyan szintet, ahol a minőségről szól minden.
Óriási kánaán áll előttünk! Minden gazdasági és piaci nehézség ellenére ez egy olyan jövőképet fest, ahol a fiatal generáció egy egészségtudatos környezetben tud felnevelkedni, ahol sokkal több lehetőség lesz arra, hogy saját magukat megvalósítsák és valami maradandót alkossanak, legyen szó bármilyen területről is.