Gyerekre való hivatkozással nem szabad fenntartani egyetlen olyan kapcsolatot sem, ami már nem működik
Mennyire traumatizálja a gyereket a válás? Lehet ezt úgy csinálni, hogy tartósan ne sérüljön?A hazai gyerekvédelem egyik legismertebb szaktekintélye Gyurkó Szilvia gyerekjogi aktivista, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány életre hívója. Első könyve a Rám is gondoljatok, mely a gyerekközpontú válás lépéseiről szól.
Gyurkó Szilviával az „okos válásról”, annak alapszabályairól, a gyerekek sérüléseiről beszélgettünk.
Lehet kulturáltan válni?
Abszolút. Ha kulturált válásra gondolunk, azt értjük alatta, hogy a házastársak el tudják gyászolni kapcsolatukat érzelmi szinten is, megmarad a kölcsönös kommunikáció képessége, az egymás közötti, intimitáson alapuló kapcsolat helyébe pedig egy tiszteletre és elfogadásra épülő új viszony lép. Ha a házastársaknak közös gyereke is van, fontos, hogy továbbra is szülőtársakként tekintsenek egymásra, és a közös gyermekük iránti felelősségüket a válás utáni időkben is komolyan vegyék.
Mik az „okos válás” alapszabályai?
Azt látom, hogy azok a válások könnyebbek, ahol a házasság ideje alatt a felek kommunikációja jó volt, van vitakultúrájuk, van tapasztalatuk abban, hogy az emberi kapcsolatok minősége megváltozhat, és nem utolsósorban képesek más emberek (gyerek, volt házastárs) igényeit is tekintetbe venni krízishelyzetben. Az „okos válás” kifejezést félrevezetőnek érzem, mert valójában nem fejben dől el, hogy milyen lesz a válás. Rengetegszer tapasztaltam, hogy okos, sokdiplomás szülők hogyan teszik tönkre gyerekeiket egy-egy válásban.
Az akarat, amivel egy nő képes összetartani a családját, példaértékű, de gyakran kevés - történetek elvált nőkről
Minden korosztályban megviseli a gyereket, ha a biztonságot adó otthon darabokra hull. Melyek a közös jellemzők?
A gyerek számára a válás egy krízis, de nem feltétlenül jelent tartós traumát vagy veszélyeztetettséget az egészséges fejlődésére, gyerekkorára nézve. Minél durvább egy válás – ha elmérgesedik a helyzet a szülők között, ha tartósan megszűnik a kommunikáció, ha a gyereket bevonják a felnőttek közötti háborúba –, a gyerek annál nagyobb veszélybe kerül. Szinte minden gyerek keresztülmegy a válás során azokon a fázisokon, amelyek a gyászhoz kapcsolódnak.
Próbálja „helyrehozni” szülei kapcsolatát, akár fizikai erővel is elérni, hogy megfogják egymás kezét, legyenek egymás közelében. Sokszor magukat hibáztatják. Dühösek is lehetnek, ami hasznos, mert kijön belőlük a feszültség. Kevés félelmetesebb van, mintha egy válásban érintett gyerek szuper jól nevelt. Ez sokszor nem jelent mást, minthogy még azt sem meri megengedni magának, hogy rosszalkodjon.
A gyerekekre gondolva, mi az a pont, amíg még érdemes egyben tartani egy házasságot?
Erre a kérdésre a másik irányból adnék választ. Gyerekre való hivatkozással nem szabad fenntartani egyetlen olyan kapcsolatot sem, ami már nem működik. Akik azt érzik, hogy a gyerek miatt együtt maradnának, inkább saját maguk miatt maradjanak. Dolgozzanak meg a kapcsolatukért, kérjenek segítséget, ha kell, hogy helyre tudják hozni, ami elcsúszott. A gyerekek jó érzékkel veszik le a hamisságot, pedig nem is mindig tudják megfogalmazni, hogy mi nem oké.
Kifejezetten nem jó, ha a valódi érzések elrejtését, a saját szükségletek feladását, az üres kompromisszumokat tanítjuk meg nekik.
Tapasztalatod szerint mikor sérül kevésbé a gyerek: ha végig tanúja annak, ahogyan megromlik szülei kapcsolata, vagy ha derült égből villámcsapásként éli meg szakításukat?
Felkiáltójel a válás során közreműködő segítők, támogatók számára, ha ezt a kérdést a szülő felteszi. Arra utal, hogy nem természetes számára, hogy érzéseit, lelkiállapotát megélje, kihangosítsa a gyerek felé. Pedig fontos egy gyereknek, hogy lássa, ha a szülője szomorú, elkeseredett, és értse is, hogy ezek az érzések, reakciók mihez kapcsolódnak, megtapasztalja, hogy ezeket az érzéseket, helyzeteket a szülő hogyan dolgozza fel.
Ez nem azt jelenti, hogy mindenféle szűrő nélkül rápakoljuk a gyerekre a gondjainkat, problémáinkat – hanem hogy megfogalmazzuk és megmutatjuk felé is, ha gond van (miközben az annak megoldásához, feldolgozásához kapcsolódó felelősséget nem rakjuk rá).
A válás során milyen megoldások szolgálják legjobban a gyerekek érdekeit?
Nincs erre recept. Az egyedi ügy egyedi körülményei határozzák meg, mi jó a gyereknek, és mi a szülőknek. A gyereknek joga van mindkét szülőjével a kapcsolattartásra, és ezt a kapcsolatot igényei, szükségletei és életkori sajátosságai szerint kell alakítani.
Mondj három dolgot, amire a szülők figyelmét mindenképpen felhívnád váláskor!
Próbálják meg a döntéseiket a gyerek érdekeit is figyelembe véve meghozni. Törekedjenek arra, hogy fennmaradjon a volt házastárssal a kommunikáció és legalább egy minimális szintű együttműködés. Ne mondjanak rosszat a másik szülőre, ne szidják őt (vagy az esetleges új partnerét, más családtagjait) a gyerek előtt.
Egy gyereknek milyen jogai vannak válás során?
A gyereket tizenkét éves kor felett meg kell hallgatni az eljárásban, tizenhat éves kora felett saját döntést is hozhat arról, hova akar költözni, máskülönben eléggé kiszolgáltatott helyzetben van. Nincs önálló jogi képviselője, így gyakran látjuk, hogy szükségletei, jogai, érdekei besorolódnak valamely szülő oldalára, nem jelennek meg önállóan. Ez problémát okoz a gyakorlatban, főleg azokban az esetekben, ahol mindkét szülő szem elől téveszti a gyerek érdekeit, és csak azzal vannak elfoglalva, hogy a másikat tönkretegyék.
Hangsúlyozom, hogy válaszaim során olyan válásokra gondoltam, ahol az együttélés időszakában nem volt erőszak, bántalmazás, gyerekveszélyeztetés. Kövesd a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány tevékenységét, és olvasd a yelon.hu-t.