Így törd meg a régi szokásaidat és válj, azzá, aki valóban tesz magáért
Az évkezdés nem mindig a legkönnyebb időszak arra, ha valaki változásokat szeretne elindítani az életében. Ugyan a naptár szerint januárban új időszámítás indul ez korántsem kell teljesen komolyan venni és ha nem esik jól mindent felszámolni egyik napról a másikra bátran adj magadnak egy kis időt.
A mai elfogadott és követett naptárrendszer megszületése az ókori Róma időszakára tehető, amikor Julius Caesar az addig 304 napból, 10 hónapból álló évet kibővítette 365 napra és 12 hónapra, a fordulót pedig március elejéről január elsejére tette át. A márciusi évkezdés Európában összhangban állt a természet ébredésével, ami mai szemmel sokkal logikusabb lenne, hiszen télen a természet is alszik, mi is sokkal nehezebben mozdulunk ki és kezdünk bele valami újba.
Manapság mindenhonnan az folyik, hogy ha bármit is el akarunk érni, arra a legjobb mód, ha január elsejével kezdünk neki. Ez persze nem így van, ha változást szeretnénk, dátumtól függetlenül megtehetjük, hogy tudatosan készülünk és a terveinket apránként építjük fel. Azonban tény, hogy a decemberi sok csillogás, családozás, ünneplés után nem csoda, hogy ki vagyunk merülve. Ha szükségük van rá, bátran adjuk meg magunknak az időt az elcsendesedésre és befelé fordulásra.
Szakemberek közül is egyre többen vallják, hogy a tél sokkal inkább az önmunka, az önismeret ideje és tavasszal érdemes belefogni a megújulásba és a változások megvalósításába. A tavasz pedig szerencsére egyre közelebb van, mi pedig megmutatjuk, hogyan alakíthatsz ki új szokásokat és törheted meg a régi, káros szenvedélyeket.
„Unlearning”
Az „unlearning” fogalma az elmúlt egy-két évtizedben kezdett kialakulni és az üzleti szektorból ered. Peter Senge The Fifth Discipline (Ötödik tudományág) c. publisztikája adta az alapot hozzá, miszerint a folyton változó és gyorsuló, digitális világban a cégeknek még nagyobb szüksége lenne a változásra, mint valaha, mégis nagyon kevesen tudják megugrani ezt. Itt jött be az „unlearning” fogalma, ami magyarra lefordítva talán az újratanulás lehetne. A hangsúly ugyanis nem csak az új dolgok elsajátításán van, hanem azon is, hogy mennyire tudunk régi, berögzött tudás- és koncepciórendszereket elengedni, esetenként felülírni.
Sikertörténet: így változtatta meg a manifesztáció a mindennapjaimat
A Harvard Egyetem egyik cikke is kiemeli, hogy új dolgokat megtanulni relatív egyszerű tud lenni, de felülírni a több évtizedes mentális berögződéseket sokkal nehezebb. Ugyanez a helyzet áll fenn akkor is, amikor új szokásokat akarunk bevezetni. Elkezdeni valamit – ami még izgalmas és érdekel is minket – sokkal könnyebb, mint újrahuzalozni magunkat, hogy mostantól valami mást fogunk csinálni. A jól megszokottat és kényelmeset valamire másra kell cserélni. Ezért bármi újat kezdünk is el az első lépés, mindig az unlearning folyamata lesz.
Szokásépítés
James Clear az Atomi szokások c. bestseller szerzője egy egész könyvet szentelt annak, hogyan érdemes szokásokat beépíteni a mindennapjainkba, hogy azok hosszú távon szolgáljanak minket. Nagyon sok említésre érdemes gondolatot fogalmaz meg a könyvében, a legidézettebb talán ez: „You do not rise to the level of your goals. You fall to the level of your systems.” Magyarra fordítva: „Nem a céljaid szintjére emelkedsz, hanem a rendszereid szintjére süllyedsz.”
Vagyis a szokásaink nagyban meghatározzák, milyen kitűzött célokat tudunk elérni. Az író szerint a szokások olyan összetett egységek, melyeknek célja, hogy mi jobbak legyünk, jobban érezzük magunkat. Ahhoz, hogy ezeket ki tudjuk alakítani, viselkedésbeli változásokat kell eszközölnünk. Íme a négy legfőbb viselkedésbeli változás, amit meg tudunk hozni annak érdekében, hogy szokásainkat sikeresen beépítsük:
