Amikor túl sok a minden: az információs túlterheltség mentális csapdája - beszélgetés a Mélylevegő Projekt pszichológusaival
Állandóan csipog a telefonod, jönnek az értesítések és képtelen vagy abbahagyni a doomscrollolást? Néha azt érzed, hogy az információk özönében elveszel, és nem tudsz tiszta döntéseket hozni? Az információs túlterheltség fárasztó, ami a mentális energiánkat szívja le és az agyunkat is lekorlátozza. Ennek pedig negatív hatásai vannak a hétköznapi életünkre nézve. Nézzük meg, hogyan tudunk egyensúlyt találni a digitális világ és a valóság között!
Bárki, aki ismer, tudja, hogy nem vagyok a leggyorsabb válaszadó, ha üzenetekről van szó. Előfordul, hogy elfelejtek visszaírni, vagy éppen szándékosan próbálok kevesebb időt tölteni a telefonomon. Ha már a kezemben van, könnyen belecsúszok a végtelen hírfolyamokba, és hirtelen azt veszem észre, hogy elmerülök a digitális zűrzavarban. Ilyenkor órák óta igazából nem csinálok semmit, csak a Redditet olvasom, TikTok videókat nézek és már nem is fogad be az agyam semmit azok közül, ami megjelenik a képernyőmön.
Ebben a nem fiktív szcenárióban beleestem az információs túlterheltség csapdájába. Miért fontos erről beszélni, és hogyan érint mindannyiunkat? A témáról és megküzdési stratégiákról az Instagramon megtalálható Mélylevegő Projekt fiatal pszichológusaival beszélgettem.
Hatása a mentális egészségünkre
Az információs túlterheltségnek komoly hatásai vannak a mentális egészségünkre. Amikor 2020-ban beütött a COVID és jöttek a lezárások, elkezdtek ömleni ránk a vírussal kapcsolatos hírek. Itt szembesültem a túlzott és korlátlan infóáradat negatív hatásaival. Egyszerűen nem tudtam kiverni a fejemből a cikkeket és a mellé járó fotókat.
Tényleg legyőzhető a depresszió spiritualitással?
Úgy döntöttem, hogy próbálom mellőzni a hírolvasást, és ez igazán felszabadító hatással volt rám. Bár a képernyőidőm nem csökkent drámaian, igyekszem tudatosan kontrollálni, mikor és hogyan használom a telefonomat, hogy elkerüljem a túlterhelést. A mobiltelefonok és a digitális világ valóban újfajta függőséget alakítottak ki. A különböző értesítések és online szórakoztató tartalmak folyamatosan stimulációt biztosítanak, miközben az offline világ csendje egyre inkább unalmassá válik.
Ahogy a Mélylevegő Projekt leírta a velünk történő jelenség folyamatát: képzeld el, hogy a telefonodon egyszerre száz alkalmazás fut, mindegyik percenként küld értesítéseket, videókat indít, zenét játszik, miközben a kijelző folyamatosan villog. Ez a káosz tökéletesen leírja, mi zajlik le az elménkben. Az agyunk egyszerre próbálja feldolgozni a híreket, a közösségi média ingereit és a munkával kapcsolatos adatokat, ami gyorsan kimerüléshez vezet.
Ez az állapot szorongást, mentális fáradtságot és azt az érzést eredményezheti, hogy sosem érünk a végére.
A végtelen kínálat miatt pedig tényleg soha nem érünk a végére. Egyik applikáció sem fogja azt mondani, hogy “mára kimaxoltad az internetet, tedd le”. Az információk kavalkádjának eredményeként egy idő után már nem tudjuk eldönteni, mi a fontos, és mi az, ami figyelmen kívül hagyható.
Az agyunk, a szuperszámítógép
Srini Pillay, a Harvard Medical School pszichiátria adjunktusa és agykutatója szerint az agyunk egy szuperhatékony háztartási géphez hasonlítható: képes felszívni az információkat, rövid távon tárolni őket, majd összekeverni és rendszerezni a lényeget. A fontos információkat hosszú távra elraktározza, a felesleget pedig kidobja vagy újrahasznosítja.
Ez az állandó „üzemmód” azonban nem jelenti azt, hogy az agyunk kimeríthetetlen erőforrás lenne – épp ellenkezőleg, fontos, hogy tudatosan támogassuk a működését. Ha például hagyjuk, hogy minden apró értesítés és figyelmeztetés elterelje a figyelmünket, az agyunk gyorsan túlterhelődhet, és ez hatással lehet a hétköznapi teljesítményünkre is.
A figyelem szétesése
„Az agyunk olyan, mint egy könyvtár, amelyet precízen a rendszerezett gondolatok és információk tárolására terveztek” – fogalmaztak a Mélylevegő szakemberei. Az internet és a média viszont végtelen adatözönt zúdít rá, ami miatt a fontos információk elvesznek a zajban. Az agyunk természetes kapacitása nem képes tartani a lépést a mai adatdömpinggel.
A Mélylevegő Projekt arra hívta fel a figyelmet, hogy naponta több mint százezer szót dolgozunk fel, ami megfelel egy kisebb regény elolvasásának. Ezen kívül akár kétszázszor több inger ér minket, mint húsz évvel ezelőtt. A probléma ezzel az, hogy az agyunk egyszerűen képtelen ezzel a sebességgel és mennyiséggel felvenni a versenyt, mert az évezredek során kialakult alkalmazkodó képességével nincs felkészülve rá.
„Az információk gyors egymásutánjában az agyunk nem tud különbséget tenni a fontos és lényegtelen között. Mintha egy végtelen futószalagról próbálnánk egyesével kiemelni a tárgyakat, de a sebesség miatt inkább csak kapkodunk, és a legtöbbet leejtjük. Ez nemcsak a koncentrációs képességet csökkenti, hanem hosszabb távon mentális fáradtsághoz és a kreatív gondolkodás megbénulásához vezet.”
Figyelj a jelekre!
Az információs túlterheltség jelei hasonlóak ahhoz, amit egy túltelített okostelefon produkál. Lassú reakciók, gyors energiafelhasználás, akadozó működés, egy idő után pedig teljes összeomlás – az emberi elme ezekhez hasonló tüneteket mutat, amikor túl sok inger éri. A Mélylevegő Projekt szerint ilyenkor szétesik a koncentrációnk, a legegyszerűbb feladatok is nehézzé válnak, és egyre gyorsabban merítjük az energiatartalékainkat.
Ez a kimerültség gyakran szorongással, nyugtalansággal, vagy éppen az érdeklődés teljes elvesztésével járhat.
Döntéseinkben is megmutatkozik: minél több lehetőség áll rendelkezésünkre, annál kevésbé tudjuk kiválasztani a legjobbat, mintha a képernyőn egyszerre túl sok ikon villogna, és egyikre sem tudnánk rákattintani. Ha ezt a túltelítettséget hosszú távon nem kezeljük, az érzelmi stabilitásunk is sérülhet, hiszen az állandó nyomás mellett már nem marad hely az öröm vagy a nyugalom számára” - magyarázza a pszichológusokból álló csapat.
Mit tehetünk a mentális egészségünk megőrzéséért?
Fentebb vázoltam, hogy én hogyan küzdöttem meg az először vonzó, majd leterhelő stimulációkkal, amit az ismerőseim sínylettek meg. Bocsánat tőletek! De vajon jól döntöttem? Esetleg van módszer, amivel még fejleszthető a megküzdés? A Mélylevegő Projekt számos stratégiát javasolt, amelyek segíthetnek az információs túlterheltség kezelésében:
- Digitális diéta - nem a mennyiség a lényeg: Csökkentsük az online jelenlétet, például értesítések kikapcsolásával vagy napi meghatározott időtartamokkal. „Gondoljunk erre úgy, mint egy pihenőnapra, amikor az elménk is szabadon lélegezhet.”
- Fontossági sorrend felállítása - rend a lelke mindennek: Csak a legfontosabb információkra összpontosítsunk, és ne próbáljunk mindenről mindent tudni. Korlátozzuk a források számát, és válasszunk hiteleseket.
- Offline szigetek létrehozása - pihentesd az agyad: Teremtsünk olyan időszakokat, amikor teljesen elzárkózunk a digitális világtól – például esténként vagy hétvégén. Ezt úgy jellemezték, hogy egy erdei sétáként érdemes értelmezni, amikor az elménk újra összekapcsolódhat magával.
- Tudatos szünetek - vegyél egy mélylevegőt: Időnként szakítsuk meg az aktív információfogyasztást csendes pillanatokkal, mint például egy öt perces meditációval vagy légzőgyakorlattal.
- Multitasking kerülése - ne darabold szét a figyelmedet: Bár napjaink egy másik hot topicja a multitasking, nem feltétlen ajánlott túltolni. Érdemesebb egyszerre egy feladatra koncentrálnunk, hogy elkerüljük az információs káoszt.
A tudatos információfogyasztás ereje
Az információfogyasztási szokásaink tudatos átalakítása alapvető fontosságú a mentális jólétünk fenntartásához. A Mélylevegő Projekt szerint az apró, de következetes szokásváltások – például a hírfogyasztás korlátozása, az értesítések kontrollálása, vagy az offline pillanatok beiktatása – erősíthetik az érzelmi ellenálló képességünket.
„Ez a tudatosság segít, hogy az agyunk ne pazarolja az energiáját lényegtelen információkra, és megteremti azt a mentális teret, amelyben újra fókuszálhatunk a fontos dolgokra. Az apró, de következetes szokásváltások – például a napi hírfogyasztás korlátozása, az értesítések kontrollálása, vagy az offline pillanatok beiktatása –
olyan stabilitást adnak, amely erősíti az érzelmi ellenálló képességünket.
Ezáltal az elménk nem egy zajos, túltelített rendszerként működik, hanem egy csendesebb, letisztultabb hely lesz, ahol újra van hely az inspirációnak és a valódi jelenlétnek” - fejtették ki. Az információs túlterheltség problémájának felismerése és kezelése nemcsak az egyéni jólétünket, hanem a társadalmi kapcsolatainkat is javíthatja. Tegyünk érte, hogy a zaj helyett a fontos dolgokra figyeljünk és vegyük vissza az irányítást!