Till Anilla bolygóegészség-kommunikátor: „Soha nem lesz fontosabb a környezetvédelem annál, minthogy legyen étel az asztalon”
Till Anilla bolygóegészség-kommunikátornak szívügye a környezetvédelem, amelyet az általános iskolai papírgyűjtések során oltottak belé. Szenvedélye felnőttként is megmaradt: mára csaknem tízezer ember követi a környezettudatos életmóddal kapcsolatos tippjeit, amelynek elmaradhatatlan része a túrázás, és a természetben töltött, minőségi idő. Anillával a többezer, megtett kilométerről, a természetjárás mentális egészségre gyakorolt hatásáról és arról beszélgettünk, vajon mennyire tekinthető a kiváltságosok témájának a környezetvédelem egy olyan országban, ahol több százezren élnek a létminimum alatt.
Till Anilla kommunikációs képességeit alátámasztja, hogy nemrég több száz ember előtt beszélt a környezetvédelem témájáról a TEDx Liberty Bridge Womenen. A fiatal akadémikus megosztotta velünk, mit jelent számára a természet, és mit ért pontosan azalatt, hogy a természetjárókból lesznek a legjobb természetvédők.
Hogyan lesz valaki bolygóegészség-kommunikátor?
Amikor elkezdtem az egyetemet, még nem volt kifejezett célom, hogy ezzel a témával foglalkozzak. Az alapszak végén, mesterszak elején beiktattam néhány életmódbeli váltást a mindennapjaimba (például vegán lettem). Ebben az időszakban kezdtem el egyre többet olvasni a környezetvédelemről is, aztán gyorsan magával ragadott a hulladék mentesség és fenntarthatóság témája.
Ekkor jöttem rá, hogy szakmailag is ezzel szeretnék foglalkozni: egyre inkább elkezdtek érdekelni a társadalmi-, és a környezeti hatások, kérdések is. Próbáltam olyan projekteket találni, amelyek specifikusan ezekkel a témákkal foglalkoztak, mesterszakos hallgatóként pedig már Svédországban tanultam a fenntartható kommunikációról.
Ami a bolygóegészség-kommunikátor megnevezést illeti, ez egy teljesen új terület itthon. A „kommunikátor” szó nem is feltétlenül fedi le azt, amit az angol communication scientist alatt értünk. (Ha az utóbbit kimondom, általában jobban megértik, hogy akadémiai területen dolgozom.) A bolygóegészség a fenntarthatóság egy új irányvonala (nagyjából a 2010-es években robbant be), amely igyekszik holisztikusan összekötni a környezeti- és az emberi egészséget. A bolygóegészség-kommunikáció e kettő ötvözete. Nagyon leírónak találom a kifejezést!
A TEDx Liberty Bridge Women rendezvényen tartott beszédedben azt mondtad, a természetjáróból lesz végül természetvédő ember. Mire gondoltál ezalatt?
Azt vettem észre, hogy azok az emberek, akik gyakran vesznek részt olyan dolgokban, mint például túrázás, biciklizés, esetleg kajakozás, azok sokszor aktívak lesznek abban is, hogyan lehet a természet épségére vigyázni. Úgy látom, hogy a természetben töltött idő hatására kialakul egyfajta érdeklődés, ami túlmutat a természetjáráson, és megmutatkozik a szimpla hétköznapokban is. Ha a városi embert veszem alapul, az a tapasztalatom, hogy az, aki több időt tölt a természetben, könnyebben képes behozni az életébe a tudatosabb fogyasztást. Egyértelműen jó hatással van ránk, ha sok időt töltünk a szabadban!
Dr. Rodics Katalin kutatóbiológus: Tiszta vízből és egészséges élelmiszerből már most hiány van
Nemrég jelent meg a 2550 című dokumentumfilm (Mándi Ferenc rendezésében), amelyben arról meséltek, hogy élted meg, hogy egyhuzamban, 72 nap alatt legyalogoltad a címben megjelölt hosszúságú Kékkör-túrát. Nem ez volt az első, hosszú gyalogutad: megjártad már a spanyol El Camino de Santiagót, a svéd Kungsledent és a holland Pieterpadot is. Mit ad neked a túrázás?
Óriási szabadságérzetet ad, amikor hosszú ideig kint túrázol a természetben! A túrázás fejleszti a problémamegoldó képességet – hiszen újra és újra valamilyen kihívás előtt találod magad, onnantól kezdve, hogy mit eszel, hol alszol... A szabadban töltött napok pedig felérnek egy meditációs élménnyel: amikor több napig mész, egyszerűen lecsendesülnek a gondolatok, minden leegyszerűsödik. Már csak azért is, mert az ember megtanulja értékelni az olyan, – egyébként alapnak vett kényelmi eszközöket, mint az asztal, a szék vagy egy vécé ... Teljesen áthelyeződnek a hangsúlyok. Letisztul, mi számít igazán értéknek.