Amikor alvás helyett is görgetsz - Így lettem rövid időre TikTok-függő
Egy darabig tiltakoztam a TikTok letöltése ellen, de aztán győzött a kíváncsiságom, és szűk két és fél évig az én telefonomat - és időmet, idegrendszeremet - is terhelte az alkalmazás. Idén újévi fogadalomként töröltem le, és elmesélem, mit adott és mit vett el tőlem a legtöbbet letöltött közösségi média platform.
A TikTok mostanában azzal került a hírekbe, hogy számos ország törvényhozói fejezték ki vele kapcsolatos aggodalmukat, ugyanis úgy vélik, a kínai ByteDance vállalat tulajdonában lévő alkalmazás érzékeny felhasználói adatokat juttathat a kínai kormány kezébe. Mi több, a fiatalok mentális egészségére is negatív hatással van, így Amerikában már az is többször felmerült, hogy betiltják. Négy évvel ezelőtt azonban bizonyára örültek a cég tulajdonosai, mivel a TikTok akkor egész más témával került a címlapokra.
A TikTok engem is beszippantott
2020-ban ugyanis ez lett az év legtöbbet letöltött alkalmazása, és még azon a nyáron elérte a 689 millió aktív felhasználót, 2021-ben pedig átlépte a havi 1 milliárdos számot. A hirtelen népszerűséget a koronavírus-járványnak köszönhette, hiszen akkor a világ nagy része arra kényszerült, hogy otthon maradjon, és jobb ötlet híján tömegesen kezdték letölteni a TikTokot.
Míg a Facebookot és az Instagramot az Y-generációsok platformjaiként aposztrofáljuk, a TikTok egyértelműen a Z generációsoké lett, felhasználóik jelentős részét tették ki az 1995 és 2010 között születettek. Mint sok milleniál, én is sokáig tiltakoztam a letöltés ellen, pedig kíváncsi voltam rá, hiszen mindig is érdekeltek a közösségi média trendek és alkalmazások, újítások.
Miért is néznék teljesen idegeneket, akik 15 másodperces koreográfiákat adnak elő vagy népszerű számokra tátognak?
- gondoltam, hiszen az app elődje a Musical.ly volt, amelynek lényege kimerült a fentiekben. Ott volt még a szégyenérzet is, hiszen hiába a hatalmas felhasználói bázis, sok rétegben a TikTok vagy akár csak az arról való beszéd cikinek számít. Eltelt azonban szűk egy év, és 2021 januárja körül beadtam a derekam, megnyomtam a letöltés gombot.
Amikor baráti társaságban feljött a téma és el akartam mesélni egy ott látott tartalmat, mindig hozzátettem, hogy „tudom, szerintem is gáz a TikTok, de…”, vagy egyszerűen - sokszor saját magam számára is észrevétlenül - azt mondtam, hogy „olvastam valahol”. De szégyen ide vagy oda, a TikTok velem volt egy jó ideig.
Az egykor maximum 15 másodperces, ma már 10 perces videókat is megjelenítő alkalmazás algoritmusa mesterien van kitalálva, gyorsan tanul, így hamar és észrevétlenül igazodik a felhasználó érdeklődési köreihez. Első körben persze meg kellett adnom néhány támpontot, így bejelöltem az életmód, kisállatok, humor, ismeretterjesztés témákat. Azonban néhány nap görgetés után megtanulta, hogy mik érdekelnek - nálam akkor (is) épp főként a képregényfilmek voltak porondon -, és 80%-ban ezekkel kapcsolatos tartalmakat dobott fel.
Volt jó oldala is
Álszent lennék, ha azt mondanám, hogy csak negatív élmények kapcsolódnak a platformhoz, és hazudnék is, hiszen nem véletlen volt a telefonomon annyi éven át. Az algoritmus témáját folytatva: az app a lájkokon túl azt is figyeli, hogy mely videókat görgetünk tovább és melyeken időzünk el több másodpercig, ennek köszönhetően pedig jól eltalálta, hogy mi érdekel még, így találtam rá rengeteg érdekes tartalomgyártóra, illetve civilre.
Akár több százezres bírságot is fizethetünk egy strandolós fotóért - de mi az a kibervillantás?
Tetszett, hogy nemcsak influenszerekbe futok bele, hanem hozzám hasonló hétköznapi emberekbe, akik a hétköznapi(nak tűnő) problémáikról, párkapcsolati és családi nehézségeikről, személyes élményeikről, boldogságukról meséltek a videókban. Hirtelen kevésbé éreztem magam egyedül azokkal a gondjaimmal, amikről azt hittem, másokat nem érintenek.
Láttam, mennyire kreatívak, jószívűek és humorosak tudnak lenni az emberek, része lettem rajongói köröknek, élvezettel követtem, hogy milyen ereje lehet a közösségnek. És ha már rajongás, rengeteg olyan videót találtam, amiket a kedvenc előadóim koncertjein készítettek más rajongók, és amire esélyem se lett volna elmenni, de így néhány másodperc erejére ott lehettem velük a nézőtéren. Recepteket is kipróbáltam az alkalmazásnak hála, az ott talált sült paradicsomos-fetás tésztát azóta is legalább havi egyszer megcsinálom.
Jó volt végig követni azt is, hogyan kaptak megérdemelt figyelmet tehetséges, „semmiből jött” emberek, akik a TikTok nélkül talán sosem jutottak volna el odáig. Van, akit ma is követek - csak már nem ezen a felületen - és azóta kisebb filmszerepeket is kap. Újságíró részem is örült a TikToknak, mert sok hírről innen szereztem tudomást, hamarabb leközölték a felhasználók, mint egy-egy hírportál. Sőt, nem egy cikkötletet merítettem a TikTokon elém került témákból.
Sokat tanultam, ez főként a mentális egészség témakörében mutatkozott meg. Kutatások kimutatták, hogy a koronavírus-járvány alatt a betegségtől való félelem, a bizonytalanság, a bezártság miatt hatványozottan megnőtt a mentális nehézségekkel élők száma. Az app felületén pedig egyrészt megmutatta magát sok ilyen helyzetben lévő ember, másrészt pedig rengeteg szakértő szolgált hasznos tippekkel, legyen szó pánikbetegségről, szorongásról vagy másról.
Az árnyoldal nem elhanyagolható
Mindezek után jöhet a „de”, ugyanis a TikTok okos algoritmusa órákat vett el a napjaimból
- de fogalmazzunk inkább úgy, hogy én adtam oda azokat az órákat.
Rengeteg felesleges időt töltöttem el cuki és vicces kisállatokról, lánykérésekről, babaneme-bulikról és más dolgokról szóló tartalmak nézésével, hiszen mindig újabb és újabb érdekesnek tűnő videó jött elém. A testreszabott feed hátránya az volt továbbá, hogy egyfajta buborékban éltem, valamint oda kellett figyelni arra is, hogy mint a neten bárhol, itt is felütötte a fejét a dezinformáció, a kamu hírek. Mivel azonban nem csak szép dolgok vannak a TikTokon, néha-néha belefutottam az emberi gonoszságba, rosszindulatba is.
Ami komolyabb tünet volt, hogy reflexmozdulattá vált számomra az alkalmazás megnyitása, amikor egy kicsit is unatkozni kezdtem, „felmentem” TikTokra, hogy megnézzem, „mi a helyzet”. A napjaim megkoronázásává, egyfajta jutalommá vált, ha este betakarózhattam és görgethettem - minimum egy órát. Igen, tudom, hogy hangzik ez.
Vészesen lecsökkent továbbá a koncentrációs képességem (attention span), mind inkább nehezemre esett sorozatokat és filmeket nézni, hiszen ott meg kellett várni, míg kibontakozik a cselekmény, és ha az nem volt elég izgalmas, nem kötötte le a figyelmem.
Ezt ugyan képes voltam felismerni és később az alkalmazás letörlésével vissza is tudtam fordítani, de mi lesz azokkal a gyerekekkel és tinédzserekkel, akiknek az iskolai tanulmányaikhoz elengedhetetlen a koncentráció képessége? És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy úgy általában a közösségi média mekkora mértékben növeli a szorongást.
És persze ahogy minden közösségi felületen, itt is belefutottam tökéletesen megkomponált életekbe, és hiába gondolom magam tudatos internetfogyasztónak, nem egyszer belémmart az irigység mások utazós és egyéb áloméletet prezentáló videói kapcsán. Miközben pedig épp egy harmadik mellékállást vállaltam, hogy egyedülálló nőként el tudjam tartani magam, egyáltalán nem éreztem fairnek a helyzetet.
A törlés volt a megoldás
Mivel éreztem, hogy csak terhel, hogy nem tesz jót sem a mentális egészségemnek, sem a napjaimnak, idén január elsején mintegy újévi fogadalomként letöröltem. Őszinte leszek, az első pár napban tényleg hiányzott, főleg a reflex miatt, kattintottam volna, de nem volt hová. Lassan azonban ez is kikopott.
Azokat a tartalomgyártókat, akiket megkedveltem és a neveiket megjegyeztem, Instagramon kezdtem követni, hogy értesüljek az új tartalmaikról. De most, ha pisztolyt szorítanak a fejemhez se tudnám megmondani, hogy ki volt az a maradék 90%, akit akkor úgy gondoltam, hogy szeretek.
Elmúlt továbbá a FOMO (fear of missing out) érzése is, nem féltem már attól, hogy valamiről lemaradok, ha nem nyitom meg az alkalmazást. A lefekvés előtti telefonozás pedig iszonyú káros, még most is küzdök azzal, hogy a nullára csökkentsem - így, hogy nincs már a TikTok, sokkal könnyebb.