A természettel való kapcsolódás az idegrendszeredre is hat, ezért jó, ha sokat tartózkodsz vidéken vagy a szabadban
A falusi, tanyasi élet sokak számára úgy hangzik, mintha valaki nem akarna emberekhez kapcsolódni. Részben igaz, hiszen akik vidéken születtek, esetleg úgy döntenek, hogy felnőtt korukban cserélik le a városi létet, azok nagy része sokkal inkább akar a természethez közel lenni, mintsem az emberekhez. De ez csak azért van így, mert érzi ennek áldásos hatásait.
Akik egy nagyobb várostól távoli helyen nőttek fel, szinte el sem tudják képzelni, hogy milyen az élet egy olyan környezetben, ahol naponta több ezer emberrel találkozhatnak. A füst, a szmog, a rengeteg inger kifárasztja őket, a legtöbben cseppet sem vágynak erre az érzésre. De van ennek egy másik oldala is, hiszen, aki megszokta a nagyvárosi életet, közülük sokan vannak, akiket erőszakkal sem lehet vidékre kényszeríteni. Mind a kettőnek megvan a maga előnye és hátránya.
De vajon, hogyan hat a falusi, tanyasi élet a testi és lelki egészségünkre? Hogyan befolyásolja a kertészkedés azt, hogy kik vagyunk és milyenek a mindennapjaink? Tényleg nyugodtabbak és aktívabbak azok, akik vidéken élnek?
Bár nehéz mindent előre átgondolni, semmire sem cserélném el
Én a fővárostól messze, egy kis megyeszékhelyen születtem és világéletemben abban a faluban éltem, ahol jelenleg is. Sosem szerettem a nagyvárosokat, az utazásaim alatt is igyekszem olyan helyeket keresni, amik kevésbé frekventáltak, nincs túl sok turista, biztonságban érzem magam és nem egész nap a tömegközlekedési eszközökön kell rostokolnom, mert minden órákra van egymástól.
Tisztában vagyok azzal, hogy a városi életnek is megvannak az előnyei, hiszen sokszor nehéz mindent előre megszervezni és bevásárolni, hogy ne otthon kelljen, ahol a kisboltban másfélszer annyiba kerül minden, mint a városi szupermarketben.
Ennek ellenére nem cserélném el semmire.
Néha érzem, hogy hiányzik a társaság, az emberek, ekkor csak annyit kell tennem, hogy bepattanok az autóba és elmegyek egy közeli városba.
Mivel otthonról dolgozom, így ezt sokszor megteszem, beülök egy kávézóba csak azért, hogy ne legyek egyedül. De talán ez az egyetlen hátránya, legalábbis amit én tapasztaltam a közel 30 évem alatt. Az, hogy kevesebb a programlehetőség, nincs nyüzsgés és lehetőség annyit találkozni a barátokkal, nem különösebben zavar. Ami talán még fontosabb, hogy itt a magam ura lehetek, nem befolyásol semmi.
Mondhatnám, hogy csend és nyugalom van - az emberek nagy része ezt gondolja a falusi életről - de azért ezt erősen megcáfolnám. Ennek ellenére a vidéki táj szépsége, a természetközeliség, a nyugalom, a béke, a barátságos szomszédok mind hozzátesznek ahhoz, hogy egyelőre ne akarjak innen elköltözni.
A vidéki élet hatása a testi és lelki egészségre
Még ha az ember egész nap otthon is ül, csodálja a kertet, a tájat a teraszról, akkor is hatalmas változást észlelhet a városi léthez képest. Ha csak a testi egészséget nézzük, akkor a tüdőnk értékelni fogja, hogy nem egész nap a szmogos levegőt szívjuk. A legtöbb esetben a vidéki emberek többet mozognak, barkácsolnak, sétálnak, túráznak, kertészkednek, fát vágnak, behordják azt, állatokat tartanak és még sorolhatnám.
De, ha mindez nem lenne elég, akkor ott a tény, hogy akinek saját kertje van, ő tudja, hogy mit eszik, képes megtermelni az egész évre elegendő zöldség- és gyümölcsmennyiséget. A kertészkedés mindemellett pozitív hatást gyakorol a lelki egészségre, amit Lóki Eszter pszichológus is megerősített. „Ez nem csupán egy hobbi, hanem egy komplex, testet és lelket erősítő tevékenység, amely segít újra kapcsolódni a természet ritmusához. Nemcsak a stressz levezetésében hatékony, hanem hosszú távon támogatja a mentális frissességet és a fizikai egészséget is.”
Megnyugtat, kikapcsol, meditatív állapotba hoz, emellett kiváló stresszoldó és terápiás eszköz. Fejleszti a mozgáskoordinációt, de tekinthetünk rá az alvászavarok egyik alternatív megoldásként is. Számos kutatást végeztek azzal kapcsolatban, hogyan hat egy 30 perces kapálás, gazolás az emberre. Minden alkalommal kiderült, hogy azoknak a vérében, akik ezt napi rendszerességgel végzik, jelentősen alacsonyabb volt a kortizol, azaz a stresszhormon szintje.
„A természettel való kapcsolódás aktiválja a paraszimpatikus idegrendszert. A szenzoros élmények pedig nyugtatják azt.” - egészítette ki a gondolataimat a pszichológus. De nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy a szabad ég alatt történő munkavégzéssel a testünk D-vitaminhoz jut, ami hozzájárul az egészséges csontozathoz, fogazathoz, valamint hatékonyan csökkentheti az egyes rákos megbetegedések kockázatát. Tudományosan bebizonyították, hogy a rendszeres kertészkedésnek köszönhetően kisebb az esélye a cukorbetegség kialakulásának is.
Kitörhetünk a mindennapi problémák világából
Manapság, amikor mindenki rohan, nagyon fontos, hogy megtanuljunk lelassulni és egy olyan kikapcsolódási formát választani, amit képesek vagyunk napi szinten alkalmazni. A kertészkedés hat a pszichés állapotra, általa megszabadulhatunk a mindennapi problémáktól, jobban elfogadjuk a betegségeinket, könnyebben megbirkózunk a nehézségekkel. A lassan növekvő virágok és zöldségek arra emlékeztetik az embert, hogy a világ változik, ezzel együtt mi sem ragadhatunk le. Készen kell állnunk az átalakulásra, a fejlődésre.
Ezzel kapcsolatban Eszter is elmondta, hogy ez a tevékenység kézzelfogható eredményeket ad. Míg például a már említett meditáció inkább egyfajta belső élmény, addig a kertészkedés során azonnal láthatjuk, hogy mit értünk el. Ez erősíti az énhatékonyság érzését és növeli az elégedettséget.
Elszáguld melletted az élet és bedarálnak a mindennapok? A slow living lehet a megoldás
A mentális pihenés támogatása
Mivel sokan multitasking feladatokat látunk el, az agyunknak egyszerre több dologra is figyelnie kell, szinte alig jut ideje a mentális pihenésre. A rutinná vált teendők mellett tehát mindenkinek szüksége van egy olyan hobbira, ahol szárnyalhat a képzelete, ahol szabad utat engedhet a kreativitásának. A kertészkedés esetében mindezt a friss föld, a növények illata, valamint a palánták által hozott zöldségek és gyümölcsök íze adja meg.
Kapálás és gazolás közben az agy szinte azonnal kikapcsol, tudja, hogy itt az ideje a pihenésnek, ezáltal sokkal könnyebben megy a feltöltődés. A kertészkedést több esetben használják gyógyításra például az Alzheimer-kórban szenvedő betegeknél. Nálunk úgynevezett “memóriakertek” létrehozásával történik a “gyógyítás”. Ennek hála az intézet lakói könnyebben visszatalálnak önmagukhoz, a kiindulási pontjukhoz.
Mi sem bizonyítja jobban, mint a kutatás, aminek az eredménye bebizonyította, hogy azoknál az időseknél, akik rendszeresen foglalkoznak növényekkel a szabad levegőn, azoknál közel felére csökkent a demencia, azaz a szellemi képességek hanyatlásának kialakulása. De, ha még ezzel sem győztünk meg, hogy akár az erkélyen is, de nevelj néhány palántát, akkor eláruljuk, hogy az Immunotargets and Therapy tanulmánya szerint a kertészkedés során a körmünk alá ragadt földben jótékony baktérium találhatóak, amelyek javíthatják az immunrendszert, ezáltal segíthet a betegségek leküzdésben.
Amennyiben tehát lehetőséged van foglalkozni néhány virággal, bokorral, egy kisebb veteményessel, esetleg építenél egy magaságyást a növényeid számára, akkor ne habozz. Próbáld ki magad hobbikertészként. Én garantálom, hogy nem fogsz tudni leállni vele és évről évre egyre nagyobb területet foglalnak majd el ezek a szépségek.