A nőgyógyász szerint ez az öt leggyakoribb probléma a terhesség alatt
A várandósság csodálatos élmény lehet a nőnek, ugyanakkor a másállapot okozta testi változások olykor megterhelők is lehetnek számára. A cikkben összefoglaljuk a leggyakoribb egészségügyi problémákat, melyek a terhesség során jelentkezhetnek.
Vannak olyan szerencsés kismamák, akik szinte mindenfajta különösebb gond nélkül vészelik át a terhességet, de nem ritka, hogy kisebb, nagyobb problémák kísérik a várandósságot. Dr. Purcsi Katalin szülész-nőgyógyász szakorvos, a Babagenetika Egyesület szakértőjének segítségével sorra vesszük a terhesség során leggyakrabban előforduló problémákat, és azt is, hogyan kell őket kezelni.
Terhességi vészes hányás (hyperemesis gravidarum)
Az orvos szerint bizonyos fokú hányinger, hányás a terhességek ötven-hetven százalékban jelentkezhet, főleg az első trimeszterben. „A szerencsésebbek a 13-14. hét végére túl lesznek rajta, de egyes kismamáknál a 18-20. hétig is eltarthatnak a rosszullétek, melyek hátterében a jelenlegi feltételezések szerint az emelkedett human choriogonadotropin hormonszint (Hcg) és a megváltozott pajzsmirigy-hormonszint áll” – mondja Purcsi Katalin.
Miért érzem rosszul magam nőként, ha többet keresek a páromnál?
Az úgynevezett hyperemesis gravidarum esetében, amely a terhességek mindössze két-három százalékban fordul elő, viszont már nagyon súlyos, befolyásolhatatlan hányásról beszélünk, mely otthoni kezelésre már nem reagál, és akár életveszélyes kiszáradáshoz, az elektrolit háztartás felborulásához is vezethet.
„Ilyenkor mindenképpen kórházi kezelés szükséges, ahol a kismama vénás infúziót, ion- és elektrolit pótlást, hányáscsillapítót kap, laborértékeit pedig folyamatosan monitorozzá. Szerencsére az állapot súlyosságától függően a kórkép általában jól reagál kezelésre és a tünetek megfelelő terápiára néhány héten belül enyhülnek” – nyugtat meg a szakorvos.
Székrekedés, aranyeresség
„Székrekedés a várandósok kb. harminc százalékánál fordul elő. Oka lehet a megváltozott hormonháztartás hatására csökkenő bélmozgás, de fokozhatja a terhesség során kívülről bevitt vaspótló készítmények szedése is” – mondja Purcsi Katalin. Ilyenkor fontos a bő folyadékfogyasztás és rostdús étkezés, illetve enyhe székletlazító hatású készítmények is szedhetők, de az erős hashajtókat nem javasolja a szakorvos, azok ugyanis méhösszehúzódásokat, erőteljes görcsöket okozhatnak.
Az aranyeresség legtöbbször székrekedés talaján alakul ki, de fokozhatja még a megnövekedett hasűri nyomás, a kismedencei vénás pangás, illetve családi halmozódás is szerepet játszhat benne. Terápiája a várandósság alatt legtöbbször tüneti (krémekkel, kúpokkal), súlyos panaszok esetén azonban sebészi kezelés is indokolt lehet.
Visszeresség-varicositas
„A terhesség során a lassuló keringés és a vénákban fokozódó nyomás miatt még inkább előfordulhatnak visszerek az alsó végtagon, gát környékén is. Ez súlyosságtól függően fokozhatja a mélyvénás trombózis kialakulásának a kockázatát is.
Vezető tünet lehet a kacskaringós, kanyargós lefutású kitágult erek megjelenése nemcsak a lábszárakon, hanem a combon, gáttájékon is.
Előfordulhat a lábak duzzanata, feszülése, ún. nehézlábérzés alakulhat ki. Súlyosabb esetben fájdalom, viszketés is felléphet, illetve a bőr is elszíneződhet, gyulladttá válhat. Ebben az esetben mindenképpen mielőbbi orvosi vizsgálat szükséges” – hangsúlyozza a szakorvos.
A tünetek és komplikációk elkerülése érdekében, amikor csak tudja a kismama, polcolja fel a lábát, minél kevesebbet álljon, és állás közben is váltogatva mozgassa a végtagjait. A rendszeres testmozgás, séta, a szűk ruhák kerülése és az egészséges súlygyarapodásra odafigyelés is segíthet elkerülni a tünetek kialakulását vagy súlyosbodását.
„Emellett megfelelő terápia (kompressziós harisnya használata, külsőleg alkalmazott krémek, esetleg szájon át szedhető készítmények) és a C-vitaminbevitel enyhíthetik a panaszokat. Legtöbb esetben a terhesség után maguktól visszafejlődnek a visszerek, azonban, ha ez nem következik be, mindenképpen érdemes orvosi segítséget igénybe venni” – mondja Purcsi Katalin.
Terhességi cukorbetegség (gestatios diabetes -GDM)
A kórkép kialakulásáért a terhesség során fellépő csökkent szöveti inzulinérzékenység áll, amely a hasnyálmirigyet fokozott inzulintermelésre ingerli – ha ennek a szervezet nem tud megfelelni, kialakul a terhességi cukorbetegség, melynek legtöbbször nincsenek tünetei, ezért van szükség a várandósság 24-28. hete között történő szűrésre. Vannak olyan várandósok, akiknél a vizsgálatot célszerű már korábbi időpontban elvégezni (ez általában a 16. héten történik).
Ide tartoznak a harmincöt év feletti kismamák, a harminc feletti BMI index-szel rendelkező, elhízott, az asszisztált reprodukcióval fogant terhesek, akiknél korábbi várandósság során már diagnosztizáltak GDM-et, vagy a várandósság előtt inzulinrezisztencia állt fenn, illetve akiknél a családban előfordult cukorbetegség. Ha az előrehozott terhelésnél beigazolódik a GDM, diabetológus orvosnak kell szakszerű diétát összeállítania. Ha nem, akkor később meg kell ismételni a terheléses vizsgálatot.
„A nem megfelelően kezelt terhességi cukorbetegség mind az anyánál, mind a babánál, mind a szülés során súlyos szövődményeket okozhat, ezért kezelésében mindenképpen megfelelő szakemberek (diabetológus szakorvos, dietetikus) bevonása javasolt. A terhesség alatt kialakuló cukorbetegség legtöbbször csak a baba megszületésig tart, ezért a szülést követően hat héttel mindenképpen javasolt egy ismételt cukorterheléses vizsgálatot elvégezni, hogy ellenőrizzük, visszaállt-e minden vércukor érték a normál tartományba.
Ugyanakkor azt is fontos tudni, hogy
a GDM-es nők negyven-hatvan százalékában fokozódhat a 2-es típusú diabetes kialakulása a szülést követő öt-tizenöt éven belül”
– hangsúlyozza Purcsi Katalin,
Terhesség alatt jelentkező magas vérnyomás
A terhességek öt-tíz százalékban alakul ki magas vérnyomás, amelyről akkor beszélünk, ha ismételten többször (tíz-harminc perc után) mért vérnyomás szisztolés értéke meghaladja a 140 Hgmm-t és/vagy a mért diasztolés érték több, mint 90 Hgmm. A szakorvos szerint első körben fontos kideríteni, hogy a kismamának korábban is magas volt-e a vérnyomása, vagy a terhesség során alakult ki az állapot.
„Ha korábbra tehető a kialakulás, és esetlegesen már gyógyszeres terápiában is részesül a kismama, akkor célszerű átállítani még a várandósság előtt olyan készítményekre, amelyek szedhetőek a terhesség alatt. Ha a kóros állapot a várandósság során alakul ki, akkor a rendszeres vérnyomás-kontroll mellett ellenőrizni kell vizeletből a fehérje ürítést, a máj- és vesefunkciót és a trombocitaszámot, hiszen a terhesség alatt jelentkező súlyosabb kórképekre ezek a tényezők hívhatják fel a figyelmünket” – mondja Purcsi Katalin.
A tartósan magas vérnyomás értékek károsíthatják a lepényt, mely egy idő után a magzati keringés károsodásához vezethet. Ezen kívül a nagyon magas kiugró vérnyomás értékek részleges, vagy teljes lepényleválást okozhatnak, mely mind az anyára, mind a magzatra nézve súlyos, életveszélyes következményekkel járhat.