A fengshuj elvei alapján a takarítás nem kényszer, hanem örömteli, önismereti játék
A fengshuj kínaiul azt jelenti, hogy szél és víz. Kuo Pu, a IV. századi taoista filozófus úgy fogalmaz a fengshuj alapelveit összegyűjtő művében: „A fengshuj törvénye: Először gyűjtsd össze a vizet, majd óvd meg a széltől.” A fengshuj olyan életszemlélet, melynek középpontjában a harmonikus áramlás megteremtése, valamint a külső és a belső tér összhangja áll.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy olyan környezetet érdemes teremtenünk, amely alkalmas a pozitív energiák és lehetőségek befogadására, illetve törekedjünk a kedvező energiák megőrzésére, hogy azok ne szóródjanak szét, ne folyjanak ki a kezeink közül, vagy ne terelődjön el róluk a figyelmünk. Ez a törekvés szolgálja az egyén és az életközösségek érdekeit egyaránt.
A legfontosabb fogalom a fengshuj szótárában a „csí,” melynek két típusa a „sheng csí” és a „shá.” A „csí” életerőt is jelent, „sheng csí” formájában tulajdonképpen egy olyan típusú áramlásról van szó, melynek dinamikája az egység fenntartására, az egészség megőrzésére irányul. A „shá” pedig ennek az ellentéte, egyfajta destabilizáló működés, rendezetlen dinamika jellemzi, amely megnyilvánulhat egyrészt passzív, akadályokba ütköző tehetetlenségként, vagy pedig hiperaktív, turbulens feszültségként.
Első számú fengshuj tipp:
minden helyet egy kicsit szebben és rendezettebben hagyj magad után, mint ahogy akkor volt, mielőtt odaérkeztél!
Legalábbis, törekedj erre, lehetőségeid és hatásköröd szerint. A hagyományos ázsiai térrendezés művészetének mesterei gyakran emlegetik a „Tér Szellemét,” mely iránt ha tisztelettudóak vagyunk, ő meghálálja fáradozásainkat és nem várt „szerencsés véletlenek” borítják virágba utunkat.
Tényleg érzékenyebb a mostani generáció, mint a korábbiak?
Az indiai hindu hagyományban a Tér Szelleme egy konkrét, antropomorfizált entitás, akit Vasztupurusha néven tisztelnek, a kínai eredetű Tao szellemiségét őrző fengshuj szerint viszont a Tér Szelleme inkább egyfajta kollektív szándék megnyilvánulása, amely a Térben mozgó összes élőlény összes cselekedete mögött meghúzódó motivációk, mozgatórugók, energiák együttes kölcsönhatásából születik.
Fengshuj térképek: a Bágua és az iránytű
A fengshuj művészetében alapvetően két „térkép” van, melyeket elkülönülő iskolákként, vagy irányzatokként is említenek sok fengshuj könyvben, de ötvözni is lehet a két koncepciót. Érdemes velük kísérletezni és kitapasztalni, hogy számunkra melyik a szimpatikusabb, melyiknek a gyakorlása eredményez több pozitív fordulatot és harmóniát az életünkben. A cél semmiképp sem az, hogy beleőrüljünk és hirtelen meg akarjunk felelni az összes irányelvnek egyszerre.
A legjobb hozzáállás a fengsujhoz az, hogyha néhány alappillérre elkezdünk odafigyelni, és évről évre egynéhány újabb irányelvet is fokozatosan a gyakorlatba ültetünk. Fontos, hogy az intuíciónk vezessen minket e téren, a fengshuj elvek ne váljanak számunkra kényszeres, merev szabályokká, hanem természetes és játékos módon integrálódjanak az életünk mindennapjaiba.
Az első „térkép” a Bágua, melynek jelentése kínaul: megszerzés. A Bágua-térkép kilenc életterület szerint osztja fel a beltéri helyiségeket, égtájtól függetlenül a bejárati ajtót tekinti viszonyítási pontnak. A 3x3-as felosztású rácsokba eső helyiségek állapota az életünk különböző aspektusait szimbolizálják. Oda-vissza hat egymásra a külső és a belső tér, egymást tükrözi a kettő.
A kilenc életterület: az egészség, a család, a tudás, a hivatás, az utazás, a kreativitás, a szerelem, a hírnév és a siker.
A másik térkép pedig az iránytű, amely a konkrét égtájakat összeköti az őselemekkel, a színekkel, a számokkal, testrészekkel és családtagokkal – például, az otthon délnyugati részéhez a föld elem, a sárga szín, a kettes szám, a has és a női nemi szervek tartoznak, családtagok közül pedig az anyák és az idősebb női hozzátartozók szerencséjét szimbolizálja.
Harmadik extra réteg gazdagítja további részletekkel a képet, ha az iránytűt egyéni horoszkópunk szerint kalibráljuk – ha ilyen szintű mélységekben szeretnél elmerülni, jó szívvel ajánlom a témában Jon Sandifer: Feng shui asztrológia című könyvét.
Keltsd életre a helyiségeket
Ha elkezdünk a fengshuj szemüvegén át nézni az életterünkre, egyre kevesebb részlet fog jelentéktelen apróságnak tűnni, amiket azelőtt figyelmen kívül hagytunk. Takarítás közben többé nem fogunk tudni félmunkát végezni, mondván:
mit számít, kit érdekel ez a kis rész?
A takarítás örömteljes, önismereti játékká változik, melynek során a tudatalatti múltjának rejtett tartalmait felszínre hozzuk és minden apróság értelmet nyer. A fensgujban való elmélyülés kellemes mellékhatása, hogy a takarítás többé nem nyűg és nem kényszerű munka, hanem izgalmas lehetőséggé válik. Ha ráérzünk az ízére, egyre jobban fogjuk élvezni a környezetünk szépítgetését, ami a belső mentális terünk rendezettségére is harmonizáló hatással van.
Első lépésként gondoljuk végig, hogy az otthonunk helyiségei milyen életterületekkel vannak összeköttetésben a Bágua-térkép szerint, és milyen analógiás kapcsolatok vannak a tárgyak állapota és a Bágua megvalósításaink szintjei között. A lehető legideálisabb elrendezés nyilván az, hogyha a hivatás területén helyezkedik el álmaink dolgozószobája, a szerelem-sarokban a baldachinos romantikus hálószobánk, a siker-sarokban egy aranytojást tojó tyúk, és így tovább.
De nem kell megijedni semmilyen kombinációtól, például még egy kukatároló szekrényt is romantikus hangulatúvá lehet varázsolni, ha sehol máshol nem tudunk erre helyet kialakítani, csak a szerelem-sarokban. Tehát bármelyik helyiség hangulatát fel tudjuk dobni olyan megfontolással, hogy az adott életterület kibontakozását és tiszta, akadálymentes előrehaladását segítse elő. Kreativitásunknak csak a képzelet szabhat határt!
A szelektálás szempontjai
Korábbi cikkemben is említettem, hogy a helyiségeket úgy érdemes kialakítani, hogy azok minél funkcionálisabbak és élvezetesebbek legyenek az ott végzett tevékenységek szempontjából. Törekedjünk a letisztultságra, hogy ténylegesen csak olyan tárgyak vegyenek körül minket, amik hasznosak, és/vagy esztétikai értéket képviselnek számunkra.
Ha bármiféle új kezdet, vagy új fejezet előtt állunk, végezzünk egy rituális szelektálást és nagytakarítást, hogy helyet teremtsünk az új energiák és lehetőségek számára. Fontos szempont, hogy nem kell kidobni semmit, viszont ne ragaszkodjunk túlzottan a tárgyakhoz – találjuk meg a megfelelő helyét a világban azoknak a dolgoknak, amiket mi csak kerülgetünk, vagy egyre mélyebbre suvasztjuk a szekrények és fiókok bugyraiba.
Például a jó állapotban lévő használati tárgyakat és ruhákat vigyük el adományboltokba – a Cseriti pontokban szinte bármit le lehet adni –, számunkra csak porfogó könyveket antikváriumba, az elektronikai hulladékokat és fölösleges kábelgyűjteményt le lehet adni a MediaMarkt vevőszolgálatánál és újrahasznosítják őket.
A kreatív célokra felhasználható papír-, ruhaszövet-, gyöngy-, kavics-gyűjteményeket, furcsa kis mütyüröket, vagy rossz állapotban lévő tárgyakat hirdessük meg ingyen csere-berélős csoportokban közösségi oldalakon, és többnyire jelentkezni fog valaki, akinek pont ezekre van szüksége a művészetéhez. Ha pedig valami már egyértelműen csak szemét, akkor helyezzük őket szelektív hulladékgyűjtőkbe, hogy visszakerülhessenek a gyártósorok körforgásába.
Az értékesebb tárgyak esetében még az eladás is egy opció – viszont nagyon gyakori jelenség, hogy a befotózásra és eladásra váró tárgyak akár évekig is porosodnak szatyrokban egy szomorú sarokban. Néha célszerűbb, hogyha megszabadulunk tőlük minél előbb és eladományozzuk vagy elajándékozzuk őket.
Tehát szelektáljunk rendszeresen – törekedve a minél kisebb ökológiai lábnyomra –, az életterünk a jelenünkben és a közeljövőnkben releváns értékrendünket és életmódunkat tükrözze.
Természetesen a szentimentális emléktárgyaknak is lehet helye, de ne tituláljunk annak mindenféle kacatot, ami túl sok helyet vesz el a térből.
Ahogy egyre jobban letisztul körülöttünk a tér, és kikristályosodik, hogy mi tartozik igazán hozzánk itt és most, egyre könnyebb és élvezetesebb lesz rendet és tisztaságot tartani. Érdemes minden évszak elején szelektálni egy nagyot és berendezkedni az előttünk álló periódusra, végig gondolni az elkövetkezendő hónapok prioritását, hogy megkönnyítsük a saját dolgunkat. Így menet közben bőven elegendő lesz naponta pár perc arra, hogy megőrizzük a tiszta, rendezett csí-áramlást, hetente néhány óra nagyobb takarítással együtt.
Természetes tisztaság és áramlás
Törekedjünk a természetességre és a racionalitásra a takarítás során – ezzel tesszük a legjobbat önmagunknak és az őselemeknek. Nincsen szükségünk ezerféle vegyszerre a tisztasághoz, bőven elegendő az ecet-citrom-szódabikarbóna szenthármassága valamilyen organikus mosogatószerrel kombinálva, ha van egy fémszivacsunk, egy spaklink, egy erős kefénk és persze néhány rongyunk.
A vízkőhöz nem kell vízkőoldót venni.
Fölösleges pénzkidobás és olyan méreganyagokat tartalmaz, amik súlyosan károsítják a környezetet, a vízi élővilágot és a mi szervezetünket is. Spaklival vegyszer nélkül is hatékonyan eltávolítható a vízkő bármilyen felületről, vagy ecetes mosogatószeres fémszivaccsal. Ha heti rendszerességgel tisztítjuk a lefolyókat, ahhoz is elegendő az ecet és a szódabikarbóna – ne várjuk meg, hogy akkora elzáródás legyen a vízvezetékekben, hogy a legerősebb mérgeket kelljen bevetni ellene.
A konyhában se várjuk meg, hogy zsíroldókat kelljen használni – minden sütés-főzés után tisztítsuk le egyből a zsíros, olajos dolgokat néhány egyszerű mozdulattal még „azon melegében.” Az égett olajat soha ne öntsük bele lefolyóba vagy vécébe – elképesztő mennyiségű ivóvizet mérgezünk meg ily módon, és eltömítjük a vízvezetékekben az optimális áramlást, tehát „shát” eredményezünk.
Papírtörlővel felitatva, vagy befőttesüvegbe zárva dobjuk kukába a fáradt olajat, ha a benzinkútra nem visszük el – ez még mindig környezetkímélőbb megoldás, mint a víz körforgását mérgezni.
Ruhák mosásához válasszunk természetes mosószereket, melyek parfümök helyett legfeljebb illóolajokat tartalmaznak – a vegyszeres, parfümös mosószerekben található méreganyagok és xeno-ösztrogének ugyanis a vízi élővilágon túl, a bőrünkkel érintkezve a hormonháztartásunk egészségére is negatív hatást gyakorolnak.
A fengshuj nem csak a lakberendezés művészete és az esztétika filozófiája, hanem minden olyan jellegű gyakorlati tudományra is kiterjed, ami azt a célt szolgálja, hogy minél tovább harmóniában élhessünk a térben az őselemekkel, megőrizve az egészséges áramlást és keringést úgy a makrokozmoszban (a világban), mint a mikrokozmoszban (szervrendszereinkben) – globálisan gondolkodva, lokálisan cselekedve,
a Tér Szellemének dicsőségére.