Ezért szigorúan tilos egy síró babát megrázni - szakértőkkel beszélgettünk az életveszélyt is okozó, megrázott baba szindrómáról
Friss szülőnek lenni a nagy boldogság mellett rengeteg frusztráltsággal is járhat. A babák sokat sírnak, a szülők addig megszokott napirendje, éjszakáinak nyugalma pedig fenekestől felfordul. A kihívásoktól gyengült idegrendszer, a rosszul kezelt frusztráció és az indulatkezelési problémák akár odáig is vezethetnek, hogy az anya vagy az apa durván megrázza a síró babát. Ez pedig akár a kicsi életébe is kerülhet.
A megrázott baba-szindróma az agy súlyos sérülése nyomán kialakuló, csecsemőket és kisgyermekeket érintő tünetegyüttes. Dr. Kovács Tibor csecsemő- és gyermekgyógyász mondta el nekünk a legfontosabb tudnivalókat a szindrómáról Kiss Kinga gyermek klinikai szakpszichológus pedig tippeket ad arra, hogyan ne veszítse el a fejét a szülő.
„A gyakran jellegzetes tünetekkel járó kórképről az elmúlt húsz évben kezdett csak beszélni az orvostársadalom. Ahogyan ugyanis egyre kifinomultabbá váltak az olyan agyi képalkotó eljárások, mint az MR vagy a CT, egyértelművé vált számunkra, hogy a kisgyermekeket ért, külsérelmi nyommal nem feltétlenül együtt járó koponyasérüléseknek milyen súlyos következményei lehetnek” – mondja dr. Kovács Tibor.
A megrázott gyermek vagy megrázott csecsemő szakkifejezéssel azt az eseményt szokták leírni, amikor a frusztrált szülő – általában azért, hogy elhallgattassa – megrázza a babát. Ilyenkor a gyerek még gyenge nyaki izomzata és a testtömegéhez képest jelentős súlyú koponyája miatt nagy erővel lendül előre-hátra a feje, amely az agy koponyafalhoz való ide-oda csapódását idézi elő. Ez érszakadásokat, bevérzéseket, ennek nyomán pedig olyan mértékű duzzanat kialakulását okozhatja, a koponyaűri nyomásfokozódással társulva, amelyet még a lágy kutacs nyitottsága sem tud kompenzálni.
Mattesz Csilla: Nagyon sok baba szorong, a korai vízhez szoktatás segíthet a problémák kezelésében
Maradandó károkat okozhat
Egy-egy ilyen rázás a kisbaba életébe is kerülhet, de életben maradása esetén is súlyos és maradandó károkat okozhat nála: az agyvérzés értelmi és mozgásszervi fogyatékosságot is okozhat, a szemfenék bevérzése pedig akár vakságot is. Az is előfordulhat, hogy a rázás nyomán látványos, súlyos komplikáció nem mutatkozik, de évekkel később mégis kiderül, hogy okozott károkat.
Statisztikák szerint a durva rázás az esetek hatvan százalékában agysérüléssel jár.
Azt is hangsúlyozni kell, hogy bármilyen rázáshoz hasonló, erőteljes mozgás okozhat ilyen sérülést, ezért a baba játékos levegőbe dobálását is kerüljék a szülők. Amikor ugyanis a földobott baba a szülő karjába esik, ugyanúgy hozzáütődhet az agyállomány a koponyacsonthoz. Arról nem is beszélve, hogy a levegőbe dobás egyéb sérülésveszéllyel is jár.
Mi, orvosok nagyon reméljük, hogy hamarosan olyan evidencia lesz az, hogy hogyan és miért kell a csecsemők és kisgyerekek fejére vigyázni, mint az, hogy egy pár hetes babával nem etetünk töltött káposztát” – magyarázza dr. Kovács Tibor. Onnantól, hogy a gyerekünk járni tanul, szinte elkerülhetetlen, hogy ne üsse be olykor-olykor a fejét. Ha minden tőlünk telhető óvintézkedést megteszünk – mindig figyelünk rá, ha magasba mászik, kismotoron, biciklin, egyéb járművön mindig bukósisak van rajta -, akkor ezek az apróbb, fejet ért ütések nem járnak maradandó agykárosodással.
Dr. Kovács Tibor arra is felhívja a figyelmet, hogy bár a koponyacsont elég masszív, és jól kivédi a hétköznapi sérüléseket, bármilyen fejet ért ütés után figyeljük a gyereket, és ha nem sír fel azonnal, elveszti az eszméletét, megváltozik a viselkedése - például csillapíthatatlanul sír vagy aluszékonnyá válik, egyensúlyzavar, hányás vagy idegrendszeri görcs lép fel nála -, akkor haladéktalanul vigyük el gyerekorvoshoz, aki eldönti, hogy szükség van-e további vizsgálatokra.
Mit mond a gyermekpszichológus?
Kiss Kinga gyermek és serdülő klinikai szakpszichológus nem csak a szülői frusztráltság okairól, de a megoldási lehetőségekről is beszélt. „A baba megrázása mögött általában a szülői tehetetlenség áll. Hiába van elméleti tudása a legtöbb szülőnek azzal kapcsolatban, hogy a gyerekek bizony – különösen életük első hónapjaiban – sokat sírnak, a tartós kialvatlanságra, frusztrációra – főleg első gyerek esetében – általában nincs felkészülve.
A gyerek szorongása legtöbbször a csapongó szülők és a digitális világ hibája
A tartalékok teljes kimerülésével a gondolkodás és viselkedés irracionálissá válhat, a problémamegoldási eszköztár elégtelenné válik, a prioritások felborulnak. Ilyenkor azt érezheti a szülő, hogy már bármit megtenne, csak hagyja abba kisbabája a sírást. Sajnos tragikus esetekben ez vezethet el odáig, hogy a szülő durván megrázza a babáját” - magyarázza a pszichológus, aki az alábbi négy pontos lista betartását javasolja annak érdekében, hogy mindez elkerülhető legyen, az alábbiakra van szüksége egy szülőnek:
- Segítő környezet: fontos, hogy a környezet észrevegye a túlterheltség jeleit. Figyeljenek arra, hogy a szülő tudjon aludni, panaszkodhasson, ventilálhasson, ne kelljen még a szűk család felé is a tökéletesség látszatát mutatnia.
- Egyszerű indulatkezelési eszközökre: Ismerje fel az ember magán, amikor már túlzottan frusztrált. Ilyenkor tegye le a babát egy biztonságos helyre, menjen ki a szobából pár percre, vegyen nagy levegőt, próbáljon egyenletesen, hosszan kilélegezni. Ez néhány perc alatt sokat segít az önmegnyugtatásban.
- A hitre abban, hogy a sírós időszak is véget ér egyszer: ráadásul nem is olyan sokára.
- Ne szégyelljen szaksegítséget igénybe venni, ha kell: rengeteg helyen térítésmentesen elérhető már szülő-csecsemő-kisgyermek konzultáció, amely keretében a nappali irritáltságra vagy az éjszakai nem alvásra is hatékony megoldásokat kaphat a szülő. Budapesten többek között a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetben és a Szent János Kórházba érhető el a szülő-csecsemő-kisgyermek konzultáció. Az ellátásról bővebb információt tudnak nyújtani a házi gyermekorvosok vagy a védőnők.
