Mindenkinek megvan a maga szeretetnyelve - beszélgetés Zele Dorottya pszichológussal
Alapvető emberi igényünk, hogy megértsük egymást. A beszélt nyelvünk javarészt közös a körülöttünk élőkkel, legyen szó baráti-, családi- vagy párkapcsolatainkról, de vajon mi a helyzet a szeretetnyelvünkkel? Fontos, hogy hasonlítson, vagy épp az ellentétek vonzzák egymást? Hogyan alakul ki és miért hasznos az ismerete?
Zele Dorottya a Mindset Pszichológia pszichológusa segít megválaszolni a témával kapcsolatos alapkérdéseket, illetve rávilágít arra is, miként fedezhetjük fel saját szeretetnyelvünket és hogyan vehetjük hasznát a mindennapokban.
A szeretetnyelv eredete
A szeretetnyelv Gary Chapman amerikai lelkész és házassági tanácsadó nevéhez fűződő elmélet. Lényege, hogy a szeretet kifejeződése öt kategóriába sorolható, ezek pedig a minőségi idő, az elismerő szavak, az ajándékozás, a szívesség és a testi érintés. Akárcsak a kommunikáció terén, a szeretetben beszélt nyelvünket is kódoljuk, vagyis kifejezzük és dekódoljuk, azaz megéljük.
Biztosan találkoztunk már például „ölelgetős” típusú emberekkel, akik az elmélet szerint a testi érintés kategóriájába sorolhatók, vagy épp olyanokkal, akik rendszeresen valami aprósággal kedveskednek, így az ajándékozók csoportját erősítik. Chapman elmélete szerint pedig problémákhoz vezethet, ha a kapcsolatainkban nem azonos szeretetnyelvet beszélünk.
A koncepció a nyugati kultúrákban nagy népszerűségnek örvend, ám tudományosan sosem igazolták. “Ha ragaszkodunk a pszichológiai szakma tudományos kritériumaihoz, akkor nem egy bizonyítékokon alapuló elméletről beszélünk. Biztosra azt sem vehetjük, hogy csak öt kategóriába sorolhatók a szeretetnyelveink.
A minőségi idő például az egyik leggyakoribb, valószínűleg éppen azért, mert egy meglehetősen tág fogalom. Chapman elméletében az osztatlan figyelmet jelenti, de ebbe számos értelmezés belefér. A tapasztalat azonban pozitív, és azt mutatja, hogy növeli a kapcsolattal való elégedettséget, ha a párok igyekeznek megtanulni egymás szeretetnyelvét” - mondta Zele Dorottya.
Befolyásoló tényezők
Az érzelmeink kifejezését gyermekkorunkban, a szocializációnk során alakítjuk ki, amelyben az elsődleges közegünk, a család kiemelt szereppel bír. „Ha kiskorban sokat ölelgettek, puszilgattak, simogattak, akkor nagy valószínűséggel a fizikai érintés válik majd dominánssá a saját szeretetünk kifejezésében is. Ha jogosan kaptunk sok dicséretet, akkor megtanulhattuk, hogy a pozitív érzelmeket elismerő szavakkal lehet átadni.
Ha a családban nagy hangsúlyt kaptak a közös rituálék, mint a közös étkezések, kirándulások vagy ünneplések, amelyeknek célja az egymásra hangolódás, akkor a szeretet kifejezésének fontos eszköze lesz a minőségi időtöltés. Hasonlóan alakul ez a másik két kategória, a szívességek és az ajándékozás esetében is.
Mindenkinek megvan a maga szeretetnyelve, de a szocializáción kívül befolyásoló tényező lehet még az alapszemélyiség, a temperamentum, a kötődési stílus, vagy akár a korábbi traumák is, így nagy eltéréseket tapasztalhatunk ember és ember között” - emelte ki a pszichológus.
Hozzátette, hogy már Chapman is elmondta, hogy mindenkinek van egy elsődlegesen domináns és másodlagos szeretetnyelve is, vagyis a szeretetet nem csak egyféleképpen fejezhetjük ki és értelmezhetjük. Illetve egy nagyrészt tanult viselkedésmódról beszélünk, amely idővel, az új tapasztalatok hatására módosulhat.
Ismerd meg a sajátodat
Szeretetnyelvünk megismeréséhez az önismereten keresztül vezet az út. Ha megfigyeljük a bennünk zajló folyamatokat, gyakoroljuk a befelé fordulást és az önreflexiót, akkor könnyen hozzáférhetővé válik a felismerés. A szakértő elmondta, hogy a szeretetnyelvünket olyan kérdések mentén érdemes feltérképezni, mint hogy mi esne a legjobban az aktuális kapcsolatunkban vagy mi hiányzott leginkább az előzőben.
„Az önismeretnek nincsenek hátrányai. Alapvetően teljesebb életet élhetünk, ha jobban ismerjük önmagunkat. Problémát talán csak az okozhat, ha valaki nagyon ragaszkodik a saját működéséhez, szeretetnyelvéhez, így elveszti a rugalmasságát és alkalmazkodóképességét egy kapcsolatban” – hangsúlyozta Dorottya. Szerencsés, de ritkább eset, ha egy kapcsolatban megegyezik a két fél elsődleges szeretetnyelve, azonban némi odafigyeléssel könnyedén megismerhetjük a másikét.
Partnerünk viselkedéséből legtöbbször már látható, hogy miként fejezi ki a törődését, ami jellemzően azonos az általa vágyott gondoskodással. Emellett számos információ kérések és panaszkodások formájában nyilvánul meg, ezért is érdemes értő figyelemmel hallgatnunk a másikat, hogy mit kér, hiányol vagy kifogásol. Ez ugyanis fontos információkat árul el a szeretetnyelvéről.
Terápiás szerepei
A pszichológus elmondta, hogy a rendszerszemléletű terápiákban, mint a családterápia vagy a párterápia, nagyon jól használható koncepció, amely nagyban köszönhető a téma internetes népszerűségének. „Nagyon pozitívnak tartom, hogy a fogalom ilyen nagy mértékben elterjedt, ugyanis sokszor tapasztalom, hogy a párok értik a szeretetnyelvek lényegét, igyekeznek megismerni egymásét és alkalmazkodni hozzá. Ha pedig mégsem találkoztak a koncepcióval, akkor nagyon izgalmas, játékos,
a kötődést mélyítő folyamat lehet az ismerkedés és egymás szeretetnyelvének tanulása.
A terápiákon történő alkalmazásával valójában a felek közötti kommunikáció hatékonyságára világítanak rá, mint hogy mennyire nyíltan beszélnek a szükségleteikről, sérelmeikről, meghallják-e a másik vágyait, vagy épp tudnak-e alkalmazkodni, tenni a közös boldogság érdekében. „A szeretetnyelv egy olyan emészthető koncepció, amely megmutatja: nem elég csupán kifejezni a szeretetünket, mert a kapcsolati elégedettség nagyban függ attól is, hogy a másik képes-e azt dekódolni.
Érdemes tehát olyan kifejezésmódot választani, amellyel hűek maradunk önmagunkhoz, miközben a másik képes a szándékunknak megfelelően értelmezni az üzeneteinket. A szeretetnyelv autodidakta módon is elsajátítható, de sokkal hatékonyabb, ha a nyílt kommunikációt nyelvtanár módjára alkalmazva tanítjuk saját nyelvünket a szeretteinknek.”