Szabó Gál Bence: A termékeink azért sikeresek, mert tulajdonosként, a termékfejlesztő is én vagyok - nekem ez a hobbim, nem pedig a munkám
Szabó Gál Bence gyógyszerfejlesztő, varázslatos világában videói segítségével, trópusi növények díszlete előtt lehet megismerni a különböző vitaminok, gyógynövények, összetevők hatásmechanizmusát, szervezetünk működését.
Aki elkezdi követni Szabó Gál Bence oldalát, idővel rákattan, és alig várja a webinárium következő anyagát. Hatására a néző másképp közelít a vitaminokhoz, étrend-kiegészítőkhöz, megváltoztatja táplálkozási szokásait, és egészségesebben kezd el élni.
Bence, a GAL termékek fejlesztője, a vállalkozás tulajdonosa Tenerifén tölti ideje nagy részét, itt találta meg az ideális nyugalmat ahhoz, hogy csak azzal foglalkozzon, ami éppen érdekli. Egy videóbeszélgetés erejéig mi is bekukkanthattunk gondolatai varázslatos világába.
Miért pont Tenerife? Hogyan kerültél erre a napsütötte szigetre?
Szüleim költöztek ide nyolc évvel ezelőtt. Úgy döntöttek új életet kezdenek, körbenéztek a világban, hogy hol van télen is jó idő, Tenerife megtetszett nekik, találtak jó áron egy házat, összepakoltak és otthon hagytak minket a húgommal Magyarországon. Azt hittük, csak viccelnek, de nem. Gyakran meglátogattam őket, én is megtapasztaltam, hogy milyen jó ez a hely. Lett egy barátnőm, és azóta egyre több időt töltök itt.
Nyaraló Spanyolországban? Neki már sikerült!
Elég vagánynak tűnnek a szüleid, hogy idősebb korukra képesek voltak egy ilyen nagy változásra. Gyerekkorodban is tapasztaltad ezt a vagányságot veled kapcsolatban, ahogyan neveltek?
Apu matematikus, anyu pszichológus, elég jó párost alkotnak. Szokták mondani, hogy a pszichológusgyerekek furcsák néha, lehet, hogy van benne valami igazság. Elég problémás gyerek voltam, az óvodában nem akartam délután aludni, arra készültem, hogy felgyújtom az épületet. Az általános iskolában sokat verekedtem, gimnáziumba először a Berzsenyibe jártam, speciális matek szakra, de onnan a rossz magaviseletem miatt kirúgtak, végül az AKG-ban érettségiztem.
Ez jó választás volt, itt jól éreztem magam. Az egyik barátom anyukája állapította meg először, hogy nagyon specializált vagyok. Azokból a témákból, amelyek érdekelnek, meglehetősen sokat tudok, de egy csomó dologban, amelyek nem izgatnak, az alapműveltségi szint alatt vagyok.
Ha az iskola nem igazán érdekelt, mi kötötte le gyerekként a gondolataidat?
A keresés, a világ dolgainak megértése egészen kicsi korom óta foglalkoztatott. Nyolcévesen azon gondolkodtam, miért létezik bármi, milyen lenne, ha semmi nem létezne.
Át akartam élni a semmi érzését.
Néha sikerült is, ilyenkor az utcán menve néha megálltam és lefagytam. A többiek csak néztek, nem értették mi van velem. A nagyanyámtól próbáltam először válaszokat kapni a világ keletkezésével kapcsolatban. Ő hívő keresztény ember volt, apácák nevelték fel, a magyarázataival nemigen tudtam mit kezdeni, így hát tovább kerestem.
Kifaggattam krisnásokat, akiknek nagyon finom sütijük volt, de az ő érveiket sem tudtam elfogadni. Aztán húgom magántanára, egy bőrszerkós, motoros pasi a Zeneakadémiáról tizenkét éves koromban mesélt nekem a buddhizmusról. Nagyon megtetszett, amiket mondott, mert ő indokolt és nem csak kinyilatkoztatott.
Komolyan, te tizenkét évesen megértetted a buddhizmus tanait?
Akkoriban vallásosabb hozzáállásom volt a buddhizmushoz. Azt hittem, hogy általa valami szuper emberi szintet lehet elérni, és nem kell meghalni és újjászületni. Azóta ez sokat változott, ma már nem is nevezem buddhistának magam, de tény, hogy a buddhizmus áll a legközelebb hozzám. Próbálom a tudatosságot folyamatosan megőrizni, még a mélyálom szakaszában is.
Mit szólt a keresztény családod mindehhez?
Akkoriban egy Buddhista Közösségébe jártam meditálni. Anyukám nagyon megijedt, hogy egy szektába keveredtem, és elküldte aput, hogy nézze meg, mit csinálok ott. Apu egy racionális gondolkodású, ateista matematikus, ahogy megismerte a buddhista filozófiát, a meditációs gyakorlatokat, megtetszett neki, és ő is buddhista lett. Elmentünk együtt egy buddhista phowa elvonulásra, és nekem ott jött a megvilágosodás, hogy szeretnék segíteni az embereken, egészségesebbé tenni az életüket.
Hogyan fogtál hozzá ehhez?
Kamaszkoromban én is kipróbáltam a füves cigit, és meglepődtem, hogy milyen erőteljes hatása van az elmére. Először a hasonló, pszichotróp szerek érdekeltek, majd kipróbáltam más növényeket is, mint a ginzeng, a mate-tea, amelyek hatnak az elmére, de nem drogok. Aztán az érdeklődésem áttevődött a gyógynövényekre, vitaminokra, mindenre, ami az egészséggel kapcsolatos. Az AKG gimiben biológia, kémia fakultációra jártam, itt sokat tudtam foglalkozni ezzel a témával.
Rengeteget olvastam, eleinte nem igazán megbízható forrásokat, majd eljutottam a szakirodalomhoz is. Egyre inkább kikristályosodott bennem, hogy engem a farmakognózia, a gyógynövények kivonatolásával és hatásaival foglalkozó tudományág érdekel.
Dolgoztál gyógyszergyárban ilyen minőségben?
Rövid ideig dolgoztam a gyógyszeriparban, leginkább technológiai kutatás-fejlesztésen, de előtte minőségellenőrző laboránsként is. A jövőmet nem így és nem ilyen helyen képzeltem el, azonban szükségem volt pénzre, hogy elindíthassam saját ötleteim megvalósítását. Amikor összejött a cégalapításhoz szükséges egymillió forint, továbbálltam.
Hogyan indult el a saját vállalkozásod? Egymillió forint nem elég ahhoz, hogy nagyüzemben gyártsál vitaminokat, étrend-kiegészítőket.
Mielőtt megalapítottam a cégemet, ismerősöknek már árultam a neten gluténmentes magliszteket, mandulalisztet, tökmaglisztet és hasonlókat. Akkoriban lett divat a paleo táplálkozás, nagy keletje volt ezeknek a termékeknek. Olajsajtolókból szereztem be az olaj előállításánál keletkezett mellékterméket, aminek őrléséből állítható elő a magliszt. De a vállalkozásomat olyan vitaminokkal, étrend-kiegészítőkkel akartam indítani, amelyek akkoriban nem voltak még Magyarországon, vagy nagyon drágán lehetett beszerezni őket.
Ez volt a D-vitamin és a halolaj. Öt évet adtam magamnak, hogy felfejlesszem a céget, ez idő alatt mindent egyedül csináltam. Éjjel-nappal dolgoztam, alig aludtam, kicsit bele is rokkantam. De sikerült, és ma már ötvenen vagyunk a cégben, folyamatosan fejlődünk, több évünk is volt, amikor a megelőzőhöz képest duplázódott a forgalmunk.
Miben vagytok mások, mint a többi gyógyszerfejlesztő cég?
Nekünk az a különlegességünk, hogy a fejlesztő a tulajdonos, akinek ez a hobbija. Tudatosan úgy intéztem, hogy nekem ma már ne kelljen a céggel kapcsolatban mással foglalkozni. Így van időm arra, hogy az engem érdeklő témákban mindent elolvassak, észreveszem az összefüggéseket, lemenjek a téma legmélyére. Előfordul, hogy éppen olyan dolog érdekel, ami nem az aktuális gyógyszerfejlesztéssel kapcsolatos, szerencsés esetben később majd összeér vele.
Az ügyvezetőmnek és egyébként mindenkinek az a baja velem, hogy mindig azt szeretem csinálni, ami éppen nem fontos.
Most már van a cégben gyógyszerész, vegyészmérnök, élelmiszeripari mérnök, nekik mondom meg az irányvonalakat, ők hozzáteszik az elgondolásaikat, és amit én kicsiben a konyhalaboromban megcsinálok, megvalósítják nagyban.
A fejlődésben a határ a csillagos ég? Szeretnél nemzetközi piacra is betörni?
Ez sajnos nem olyan egyszerű. Miért pont egy magyar terméket vásárolnának meg a külföldi fogyasztók? De erre is vannak ötleteim, amelyeken éppen dolgozom.