A lányaimmal próbáltam ki a stresszoldó lebegtetést és mintha kicseréltek volna minket - az Aquatic Bodywork-öt receptre kell felírni
Zsúfolt, információval túltelített világunk megterheli az idegrendszerünket, a mindennapok feszültsége pedig apránként lerakódik szervezetünkben, és gyakran zavaró, sokszor kínzó testi tünetek képében jelezheti, hogy valami nincs rendben. Hogyan kerüljünk újra egyensúlyba, békébe önmagunkkal és szakadjunk ki egy kicsit az életünkből? Elmesélem: a víz és a vízen való lebeg(tet)és stresszoldó hatását alkalmazva.
Egy évvel ezelőtt, a mostaniakhoz hasonló forró nyári napon a már felnőtt gyerekeimmel anya-lánya napot tartva felkerekedtünk, betettük a fürdőruhákat, törölközőket, és elindultunk autóval egy gyönyörű erdő közepére, ahol kellemes meleg vizű medence is hívogatott minket kéken csillogva a napfényben. Csillag és húga, Nóra vártak minket. Elszöktünk a világ elől, egy ajándék volt, szó szerint.
Régóta igyekszünk a lányaimmal ünnepekre élményeket adni egymásnak. A kisebbik lányomnak a születésnapjára pedig egy stresszoldó lebegtetést találtunk ki. Mivel nem csak születésnapja volt a nyári leánynak, hanem közeledett az esküvője is, pontosan láttuk a helyzetet, hogy a menyasszonyok hát finoman szólva is ki tudnak billeni a harmóniából. Gondoltuk, kivasaljuk az idegrendszerét, kikapcsoljuk az esküvői készülődésből, így elmentünk hárman lebegni.
Mi is az a Manthu Aquatic Bodywork?
Ami ott történt az isteni, mesebeli, földöntúli. De kezdem az elején, mi is ez a lebegés, vagy ahogyan Csillag elnevezte, Manthu Aquatic Bodywork. Relaxáció a vízen, a vízben. Elmerülni a végtelenben, átadni minden irányítást, energiát a másiknak, lebegtetve, megtartva lenni. Úgy létezni, ahogyan az természetes lenne - mert vízben lenni hazaérkezés.
Gondoljunk csak bele, az anyaméhben a biztonságban, vízben fejlődünk 9 hónapon át, és születésünk után is, ahogy Csillag Katalin Zita találóan megjegyzi: „egy tasak víz vagyunk”, hiszen az emberi test fő alkotóeleme, nagyjából 70 százaléka víz. „Ebből az is következik, hogy sejtszinten emlékszünk, milyen vízben lenni, de ez nem az agyunk, a legtöbb embernek nincsen elérhető emlékképe, milyen az anyaméhben. De a test, az idegrendszer emlékszik, és fizikai tapasztalás révén ez a memória hívja elő bennünk, milyen volt ebben a megtartásban, szimbiózisban az anyával, egységként létezni.”
De mit is történik valójában? A lebegés, a Manthu Aquatic Bodywork, magyarul talán vízi testmunkának fordítható, kellemes testhőmérsékletű vízben végzett mozgásmeditáció, ahol Csillag és Nóra az ellazulni vágyó vendéget lélegzetvételének megfelelő ritmusban mozgatja a vízben. Az egy órás kezelés egy része a víz felett zajlik, és csak akkor merülnek a víz alá is, amennyiben nyitott rá a lebegő.
Ezt a test is jelzi egyébként, ellazult állapotban a legkisebb összehúzódás is jelzés, a szem környékén vagy a homloknál vagy a végtagoknál, bárhol, hogy valami nem oké a vendégnek. De van orrcsipesz, amit csak akkor teszel fel magadnak lebegés közben, ha készen állsz arra, hogy lemenjetek a víz alá, ha nem teszed fel, akkor tovább úsztok a víz felszínén. Mielőtt mi is elkezdtük hárman az anya-lánya programot, már a vízben felvehettünk egy-egy floaty-t a combjainkra. Ez igazából egy kis szivacs, amit, ha felcsatolsz, a testedet segíti fennmaradni a vízen, így aki vezeti a lebegésedet elég, ha csak a fejednél tart téged.
Nagyon fontos és szívmelengető, hogy mielőtt elkezdődött a lebegés, és behunytuk a szemünket, átadva az irányítást Csillagnak vagy Nórinak, elhangzott a legfontosabb mondat: csak az történik, amit mi engedünk, amit mi szeretnénk. Minden miattunk van ebben az egy órában. Már ezt nehéz lehet elfogadni. Van, akit teljes rémülettel tölt el, hogy most őt támogatják, segítik, megtartják. Sokaknak ez is már egy ismeretlen állapot, rögtön itt nehéz érzések léphetnek fel, pedig még el sem kezdődött a lebegés.
Bevallom nekem is az volt a gondolatom először: hát lehet ezt? Hogy én csak itt semmittevőként úszkálok, és valaki más tartja a testemet helyettem? És rám figyel ilyen sok ideig? Biztosan unalmas leszek neki, nem valami szórakoztató társaság, ha valaki behunyt szemmel, némán lebeg. Még arra is gondoltam: szerintem teher vagyok neki. Ugye mennyi-mennyi fejben megszülető sokszor magunkra nézve bántó gondolat üti fel a fejét.
Nekem az segített elhessegetni, hogy ismertem már Csillagot, voltam szomatikus test és légzésmunkáján a csoportjában, tudtam, hogy mennyire biztonságba burkol. Megengedtem magamnak, hogy megérkezzek a vízbe, és megérkezzek a tenyerébe, a tekintetébe, amivel figyel majd engem. „Ha jól csinálom, akkor a súlytalan lebegés állapotában az élmény az, hogy megpuhul a fizikai test, az idegrendszer megnyugszik, és a belső világ megpihen.
Ez kicsit trükkös, mert van, akinek olyan a belső világa, hogy ott mindent lehet csinálni, de pihenni nem. Fél is belefelé figyelni, időbe telik, több alkalom akár, amíg pihentetővé válik, ez is egy önismereti út” – meséli Csillag Zita Katalin, aki amúgy sokaknak Kata, de jó páran elkezdtük Csillagnak hívni, mert az is egy gyönyörű név, és nagyon kifejezi az ő lényét.
Kapcsolódj a testeddel
Vajon miért nem tanítják nekünk már általános iskolában a kapcsolódást a testünkkel? Miért nem alapvetés, milyen módszerekkel tudunk elcsendesedni, a kifelé figyelést abbahagyni, és a belső érzeteinkre hozni a fókuszt? Nem tanuljuk meg mit jelent az öt érzékszervet, melyekkel a külvilágot érzékeljük visszavonni kicsit, és teljesen befelé figyelni. Mi következhet ebből? Például, hogy az idegrendszer egyszerűen lefagy, annyira sok az aktivitás, az információ, a történés, az állandósult stressz.
Lekapcsol az agy a testről, utóbbi pedig érzéketlenné válhat. Nincs kapcsolatod a saját testeddel, nem érzékeled a fizikai szükségleteidet, a fáradtságot, de az érzelmeidet sem. Problémák lehetnek a szexualitás megélésével is. Sem extatikus boldogságot, sem dühöt nem vagy képes ebben a lefagyott állapotban érezni, nincsen meg az a széles spektrum, amire képesek lennénk, és relatív biztonságot érzünk ebben a szűkös, stressztől összehúzott, mentálisan beszűkült spektrumban.
Nem jó, de legalább ismerjük, itt nem történhet velünk nagy baj, nem vagyok nyitott az újra, egyáltalán semmire sem. Nincsen jövőkép. „Ilyen esetben az is lehetséges valaki nem is tudja, hogy be van szűkülve, ezért csodás lehetőség a szomatikus önismeret – újraélesztjük az agy, érzelem, idegrendszer kapcsolatot. Egyik módszer lehet a lebegés. Sokan nem tapasztalták ezt a megtartó jelenlétet, milyen átengedni valakinek az irányítást, milyen érzés ezt megtanulni.
Akik anyai minőségben léteznek vagy vezető szerepben vannak, cégvezetők, vagy családfenntartók, mikor kaptak ők utoljára megtartást? Stabilitásban kell lenniük folyamatosan." -hívja fel a figyelmet Csillag arra, mennyire szükségünk lenne az effajta ellazulásra.
Lebegd magad vízisárkánnyá
Amikor már kilebegtem magamat, véget ért az egy óra, azt éreztem, hogy sosem szeretnék visszatérni a szárazföldre, és inkább mennék mélyebbre. Érdekes módon a levegő sem hiányzott, a víz alatt annyira belelazultam. Olyan volt, mintha bekapcsolt volna a csecsemőkori búvárreflex. Egyszerűen sokkal jobban vonzott a víz és a súlytalanságom, mint a levegővétel. Szétfolytam.
Utána a medence partjáról az volt ám a lenyűgöző látvány, ahogyan a lányaim hosszan megnyúlva a vízen, teljes nyugalomban, kisimult arccal, lélekkel úsztak, siklottak.
Biztonságban érezni őket, ellazulva, úsztatva, szeretve. Sokan ismerik watsuként a lebegést. De a Manthu Aquatic Bodywork fúziós vízi önismereti munka és relaxáció, Csillag Katalin Zita által továbbgondolt módszer. A watsu-nál a víz felszínén maradnak a relaxálni vágyók, úgy kapnak testkezelést. A Manthu módszerrel van lehetőséged lemerülni a víz alá.
Nóra, aki később csatlakozott testvéréhez, négy gyermeke mellett kezdte el megtanulni a módszert, életének reménytelenebb szakaszában, azóta már gyakorolja. „A facilitátor mozog, masszíroz, cseppfolyósít, táncol a vevő lebegő testével a felszínen és a víz alatt is. Tiszta wellness. A résztvevők gyakran számolnak be megváltozott lelkiállapotokról, az anyaméhben való tartózkodásról vagy a tengeri lény ősi fizikai élményéről. Amikor Kata lebegtetett engem, kínai vízisárkánynak éreztem magam."
A vízben gyógyulás élményén túl óriási szerepe van a relaxációban az érintésnek. Csillag úgy fogalmaz, hogy „érintéssivatagban” élünk, pedig biológiai szükségletünk a napi rendszeres érintés. És lehet, hogy valaki tart tőle, mert traumatizált a gyermekkora, de az nem jelenti azt, hogy nem vágyik rá. Valójában „nehéz kérdés, hogyan érintsek valakit, hogyan lehetne biztonságban tartani, ha neki ez nem komfortos.
A vízi testmunka, a lebegtetés nagyon szép példája annak, hogyan lehet elkerülni esetleg az érintést, ha a vendégnek ez kényelmetlenséget okoz, hiszen elég, ha a fejét megtartom, a test már tudja a dolgát a vízben.“ Ez egy érzelmi munka is, bármennyire is meleg termálvízben, idegeket kivasaló, kisimító wellnesskezelésnek tűnik elsőre. Lehet ez is, és lehet komoly mély önismereti munka is. Az a szuper, hogy nem kell eldöntened, hallgass a testedre, és bízd rá magad Csillagra és Nórára.