Nyolc szakértői tanács, hogyan formáld a stresszt kreatív hajtóerővé!

Nem szívesen ismerjük be, de tény: a stressz mára ugyanannyira a mindennapjaink része, mint például a reggeli kávé. Bár a stresszhez jellemzően negatív gondolatokat (így például feszültség, idegesség, kimerültség) társítunk, meglehet, hogy itt az ideje átkeretezni a róla kialakított képet, egy új szemléletmód szerint ugyanis a stressz nem ellenség, hanem a fejlődésünk kulcsa (lehet). Különösen, ami a kreativitásunkat illeti!

Benned is él olyan emlék, amikor egy vizsga utolsó tíz percében „indult meg” az agyad annyira, hogy még a legnehezebbnek hitt feladatot is képes voltál megoldani? Vagy ennek szöges ellentéte: amikor mindent megtanultál, de a vizsgadrukk miatt képtelen voltál megszólalni?

Igaz-Noszály Piroska pszichológus szerint a stressz és a kreativitás kapcsolata épp emiatt rendkívül izgalmas paradoxon: míg egyesek a nyomás alatt teljesítenek jobban, addig másokat leblokkol. De vajon mi történik akkor, ha ezt – az egyébként túlélésünkre kitalált – rendszert a kreativitás szolgálatába állítjuk? Ennek jártunk utána.

A stressz lélektana

Első körben fontos tisztában lenni azzal, hogy a stressz alapvető rendeltetése, hogy afféle „beépített riasztórendszerként” funkcionáljon. Magyarán: hogy életben tartson minket, akkor is, ha egy kardfogú tigris elől menekülünk, vagy akkor, ha épp államvizsgán próbáljuk meg kihozni magunkból a maximumot. A Yerkes-Dodson törvény szerint a teljesítmény és a stressz szintje között egy fordított, U-alakú kapcsolat áll fenn: míg bizonyos mértékű stressz segíti a kreatív problémamegoldást, addig a túl magasra emelkedő szint már gátolja azt.

Nem véletlenül mondják, hogy a művész embernek a határidő a legjobb barátja: „egy kiállítás előtt álló festő, vagy egy – a kéziratát utolsó pillanatban leadó szerző gyakran ekkor hozza létre a legjobb munkáját,” – magyarázza Igaz-Noszály Piroska. A szakértő Byron, Khazanchi és Nazarian kutatását idézve aláhúzza: az olyan stresszorok, amelyeket kihívásként élünk meg, fokozhatják a dopaminfelszabadulást, amely serkenti a kreativitást.

És te tudod, hogy nem tudod? – A Dunning-Kruger hatás és az önbizalom paradoxona

A krónikus stressz viszont épp fordítva működik. Ha például a munkahelyi stressz miatt valaki konstansan fenyegetve érzi magát, kevésbé lesz aktív a komplex, kreatív gondolkodásért felelős agyterülete, miközben az érzelmi reakciókat szabályozó limbikus rendszere túlműködik. (Konstansan magas kortizolszint esetén az agyunk inkább rutinmegoldásokhoz nyúl, mert ebben az állapotban nehezebben generál új ötleteket.) Ahogy a leírtakból világosan látszik: mindössze hajszálvékony határvonal húzódik a serkentő és a gátló típusú stressz között.

Kattintsd át az agyad!

Bár a stresszt hasonlóképpen démonizáljuk és üldözzük ma, mint a középkorban a boszorkányokat, a legfrissebb tudományos kutatások szerint korántsem a stressz jelenlétével van probléma a modern ember életében, hanem azzal, ahogyan arról gondolkodik. Ahogyan megéli és értelmezi azt.

Igaz-Noszály Piroska a Harvard Egyetem egyik kutatását idézve rámutat: ha a stresszt nem ellenségként, hanem egyfajta „üzemanyagként” kezeljük, annak biológiai hatásai is teljesen megváltoznak. A versenysportolók berkeiben ismert „teljesítményfókuszú stresszmegközelítés” ennek tökéletes példája: ahelyett, hogy az atléták a verseny előtt érzékelt stresszt akadályként kezelnék, megtanulják hajtóerővé „hajlítani” azt. Ha – például – egy tétmeccs előtt gyors szívverést tapasztalnak, tudatosítják magukban: ez nem a félelem jele, hanem azt mutatja, hogy a testük készen áll arra, hogy maximális teljesítményt nyújtson.

„Az agyunk képes az alkalmazkodásra (neuroplaszticitás), és ha megtanuljuk a stresszt kihívásként értelmezni, az idegrendszerünk is rugalmasabbá válik, csökkentve a stressz káros hatásait.” A szakértő szerint ennek a fajta átkeretezésnek a kontroll lehet az egyik kulcsa: ha azt érezzük, hogy urai vagyunk a helyzetnek, a stressz kevésbé lesz bénító és inkább serkentő hatású marad.

„Nem létezik életkor, csak egyéniség” - interjú Hajas Lászlóval

A másik, hatékony stratégia a mentális rugalmasság fejlesztése, magyarán az a képesség, hogy a stresszes állapotból minél gyorsabban lendüljünk vissza a „normális” állapotba. „A fő kérdés tehát korántsem az, hogyan szabaduljunk meg a stressztől, hanem az, hogyan használhatjuk a javunkra!” – int a pszichológus.

Hatékony módszerek

A leírtak alapján egyértelmű, hogy ideje lenne megváltoztatni a stresszről való gondolkodást, de az újfajta látásmód egy másik kérdést is felvet. Ezt figyelembe véve vajon arra is képesek vagyunk, hogy előnyünkre fordítsuk a stresszt? Ha igen, hogyan lássunk hozzá?

Igaz-Noszály Piroska nyolc pontban foglalja össze, milyen stratégiákkal aknázható ki a stressz, és formálható át kreatív, teremtő energiává!

Élj a kognitív átkeretezés módszerével!

„Ha egy író például úgy érzi, hogy nem tudja jól megírni a következő fejezetet, ahelyett, hogy azt gondolná: »Képtelen vagyok ezt megcsinálni«, átkeretezheti a gondolatát arra: »Ez egy lehetőség, hogy valami újat fedezzek fel a történetemben.« A kutatások szerint ez a fajta szemléletváltás csökkenti a szorongás élettani hatásait és felszabadítja a mentális energiákat, amelyeket máskülönben a bizonytalanságra és az önkritikára fordítanánk,” –magyarázza a szakértő.

Alakíts ki strukturált munkarendet!

A pszichológus úgy látja, ha egy alkotó minden nap ugyanabban az időben ül le dolgozni – függetlenül attól, ihletett állapotban van-e vagy sem –, akkor a kreativitás megszokott gyakorlattá válik. „A rendszeresség csökkenti a szorongást, mert megszünteti a döntésképtelenséget és a halogatás csapdáját.” (Ezek jellemzően az alkotói folyamat legnagyobb stresszforrásai.)

Karl Lagerfeld, a kreativitás és szépség halhatatlan őrzője - hat éve távozott a divatlegenda

Építsd be relaxációt és légzőgyakorlatokat az alkotói rutinodba!

Valószínűleg te is tapasztaltad már, hogy a stressz és a szorongás gyakran járnak együtt olyan fizikai tünetekkel, mint a feszült izmok, szapora légzés- vagy épp szívverés. A relaxáció és a különböző légzőgyakorlatok segíthetnek abban, hogy megnyugtasd a testedet és az elmédet is!