A mentális egészséghez nem drága személyi edzőre van szükség, csak arra, hogy rendszeresen sportolj valamit
Az nem is kérdés, hogy sportoljunk-e vagy sem. A fizikai előnyökön túl azonban érdemes figyelembe venni a rendszeres testmozgás pozitív hatásait a pszichés jóllétre nézve is. A rendszeres fizikai aktivitásnak ma már minden tudatos ember napi rutinjában szerepelnie kellene, hiszen a szív-és érrendszer, illetve az izomzat heti többszöri megdolgoztatása alapvetően fontos ahhoz, hogy hosszú távon fittek és egészségesek maradjunk.
Arról azonban kevesebb szó esik, hogy a testmozgás a mentális egészségünkre is jelentős pozitív hatással bír. Lássuk, mit mond erről a tudomány!
Először is, érdemes tisztázni, hogy mit is értünk mentális jóllét alatt. A WHO meghatározása szerint a mentális jóllét azt jelenti, hogy tisztában vagyunk a képességeinkkel, pozitívan tudunk hozzájárulni a közösségünkhöz, és ellenállók vagyunk a stresszhatásokkal szemben.
A mentális egészség alatt a pszichológiai, érzelmi és társas egészséget értjük. A pszichológiai egészséget egyrészt a pszichológiai jólléttel (például hogy milyen az életminőségünk), másrészt a pszichológiai rossz közérzettel (például, hogy mekkora a stressz-szintünk) mérhetjük. Az érzelmi jóllét arra utal, hogyan vélekedünk önmagunkról és a saját életünkről (elégedettek, boldogok vagyunk-e), a társas jóllét pedig a társadalomhoz való hozzájárulásunk, illetve abba való beágyazottságunk függvénye.
Keveset mozgunk, rosszul alszunk, rosszul táplálkozunk - De tényleg az infúzió koktél a legjobb megoldás?
Jobb érzelemszabályozás, kevesebb stressz
A sport mentális egészségre gyakorolt jótékony hatásairól számtalan bizonyíték áll a rendelkezésünkre. Több kutatás is megállapította, hogy a rendszeres fizikai aktivitás csökkenti a szorongást, javítja az önbecsülést, az énhatékonyság érzését (tehát a hitet abban, hogy képesek vagyunk megbirkózni a mindennapi feladatainkkal és az élet kihívásaival), és az önértékelést – ez a hatás pedig még erősebb akkor, ha sikeresek vagyunk az adott sportban.
Itt nem feltétlenül arra kell gondolni, hogy versenyszerűen űzzünk valamit. Elég az is, ha megtaláljuk azt a sportágat vagy mozgásformát, amely kellő kihívást jelent számunkra, de a képességeinkhez mérten reális, hogy rutint szerezzünk benne, és egyre javuljon a teljesítményünk.
Egy tavaly megjelent, közel harminc kutatás eredményét feldolgozó szakcikk megállapítása szerint a rendszeresen sportolók általánosan jobb lelki egészségnek örvendtek, emellett esetükben kisebb volt az aránya az olyan mentális zavarok előfordulásának, mint a depresszió és a szorongás, és stressz-szintjük is alacsonyabb volt.
A sport a társas kapcsolatokra is jótékony hatással bír: akik rendszeresen mozognak, magabiztosabbak és empatikusabbak társas helyzetekben, segítőkészebbek másokkal szemben, jobban kommunikálnak, erősebb bennünk a valahová tartozás érzése, és hatékonyabban szabályozzák az érzelmeiket. Az, hogy a testmozgásnak ilyen sok és látványosan pozitív hatása van, több mechanizmus eredménye.
Egyfelől, ahogyan már említettem, a fejlődés, és az, hogy egyre ügyesebbé válunk valamiben, önmagában is önbizalmat ad. Emellett a sport önfegyelemre és a szabályok betartására tanít. Ha pedig csapatsportokban veszünk részt, az a másokkal való együttműködés képességét is fejleszti. Azt is tudjuk, hogy sportolás során olyan kémiai anyagok szabadulnak fel a szervezetünkben, amelyek csökkentik a stressz-szintet. Ennél ugyanakkor komplexebb a fizikai terhelés mentális egészségre gyakorolt hatása.
Aki rendszeresen mozog, az általában jobban is alszik, kevésbé fenyegeti a túlsúly vagy elhízás veszélye, alacsonyabb a vérnyomása és a nyugalmi pulzusa – mindezek pedig önmagukban is befolyásolhatják a mentális egészséget. Ha például rosszul alszunk, akkor levertebbek vagyunk, és kevésbé tudjuk szabályozni az érzelmeinket. Mindez pedig hosszú- és rövidtávon is kihat a pszichés jóllétünkre és a másokkal való kapcsolódás minőségére.
Ha nem tudjuk levezetni a nap során felgyülemlett stresszt, akkor ugyancsak sokkal sérülékenyebbek vagyunk bizonyos mentális betegségekkel szemben, mind a hormonális hatások, mind a stresszhelyzetben jellegzetes viselkedések miatt – például azért, mert aki nem sporttal vagy meditációval kezeli a stresszt, az sokszor káros élvezeti szerekhez fordul, illetve hajlamosabb visszahúzódni a társas kapcsolatoktól, amely ugyancsak rossz hatással lesz a lelki egészségére.
A rendszeresen sportolók általában életük egyéb területein is tudatosabbak, így jobban odafigyelnek az egészségükre, tápanyagdúsabban étkeznek, ami hosszú távon ugyancsak pozitív hatással van a mentális egészségre. Habár az egyedül végzett sport is rengeteg, a fent felsorolt előnnyel rendelkezik, úgy tűnik, csapatban sportolni még jobb. Ott ugyanis a másokkal való együttműködési képességünk is fejlődik, illetve rendre megéljük a valahová tartozás élményét.
A jó minőségű társas kapcsolatok önmagukban erőteljes mentális védőfaktornak számítanak, ha pedig úgy találkozunk jó ismerősökkel, barátokkal, hogy egy kellemes és egészséges tevékenységben veszünk részt, még többet profitálhatunk belőle.
Már gyerekkortól fontos
Amellett, hogy rengeteg előnnyel jár az, ha a fent felsorolt pozitívumok, mint az egészségesebb étkezés, kevesebb stressz, jobb önértékelés, pozitívabb énkép, jó társas kapcsolatok, fejlett kooperációs-készség már kisgyerekkortól beépülnek az életünkbe, a gyerekkori rendszeres sport még egyéb előnyökkel is jár.
A kutatások szerint a sportoló gyerekek kisebb eséllyel sajátítottak el olyan káros szokásokat, mint a dohányzás, az alkohol- és kábítószerfogyasztás.
Emellett magabiztosabbak voltak, és jobb minőségű kortárs kapcsolatokkal rendelkeztek, mint a nem sportoló társaik. Egy magyar kutatás pedig azt állapította meg, hogy mivel a sportnak feszültségoldó hatása is van, a sportoló gyerekek kevésbé voltak agresszívak, mint nem sportoló társaik.
Így használd ki a sportolás előnyeit
Nagyon fontos, hogy olyan sportot válasszunk, amelyet élvezettel űzünk a kezdetektől fogva. Másképp ugyanis nem nagyon tudjuk kiaknázni a pozitív hatásait, ráadásul nagy valószínűséggel rövid időn belül abba is fogjuk hagyni. Azt is tartsuk szem előtt, milyen körülmények akadályozhatnak a rendszeres testmozgásban, és mik segíthetnek. Ezek alapján reális célkitűzéseink legyenek.
Ha szükségünk van arra, hogy egy másik ember motiváljon, akkor keressünk egy barátot, akinek hasonló céljai vannak. Ha leginkább a versenyszellem hajt, szervezzünk egy csapatot, és járjunk el kézilabdázni vagy röplabdázni. Ha nagyon be vagyunk táblázva, a lakóhelyünkhöz közel is űzhető tevékenységet válasszunk. Ha kiszámíthatatlanok a napjaink, olyasmibe vágjunk bele, amit nem kell adott napokon, előre meghatározott időpontban végezni.
Ha nincs pénzünk drága edzőre és teremre, akkor fussunk, gyalogoljunk, használjuk az ingyenes erőgépeket a parkokban
A lényeg, hogy már az első lépések esetében gondoljunk arra, hogy ideális esetben hosszú távra tervezünk, vagyis teremtsünk olyan körülményeket, amelyek a lehető legegyszerűbbé teszik a folyamatos és rendszeres testmozgást.