Legalább 85 ezren élnek itthon skizofréniával, mégis rengeteg tévhit terjed a betegségről
A skizofrénia azon 15 betegség közé tartozik, amelyek a legnagyobb arányban felelnek a munkából való kiesésért. A betegek többségét leszázalékolják a diagnózist követően, és 15-20 évvel rövidebb az átlagéletkoruk, mint a lakosságé. Az egészségügyi probléma nem csak az érintett életét nehezíti meg, hatással van a környezetére, a családjára, a barátaira, a munkájára.
De vajon élhetünk-e teljes életet skizofréniával? Ha igen, akkor meddig lehetünk boldogok? Hogyan vélekedik erről az egész helyzetről a környezet, a család? Pszichológussal beszélgettem a témáról.
Egyre magasabb a megbetegedések száma
Szomorú tény, hogy évről-évre növekszik azoknak az aránya, akiket skizofréniával diagnosztizálnak. A legfrissebb számok szerint csak Európában több mint 3,5 millió ember él skizofréniával, hazánkban ez a szám 85 ezer felett van. A betegséget, mely mind az egyénnek, mind a társadalomnak súlyos anyagi terhet jelent, a valóságtesztelés károsodása, az események nem megfelelő értékelése jellemzi, de ez csak a jéghegy csúcsa. Valójában ennél sokkal többről van szó. A legnagyobb probléma talán az, hogy sokan nem fordulnak szakemberhez, pedig ma már léteznek hosszú távon hatékony kezelések. Az érintettek elfogadása és támogatása kulcsfontosságú lenne, hiszen ők sokszor a saját világukba zártan élnek, elvesztik a realitásukat.
Ahogy a depresszió, a bipoláris zavar, úgy a skizofrénia is egy mentális betegség, vele kapcsolatban még nagyon sok a kérdés, főleg az, hogy melyik agyi terület érintett, mi és hogyan hat rá, de a tudomány minden nap előrébb jut a témában. Annyi biztos, hogy minden pszichiátriai betegség örökség, de a környezeti és a pszichológiai tényezők is erősen befolyásolják a kialakulásukat.
Szóljak-e a főnökömnek, ha mentális betegséggel küzdök?