Vajon a krónikus stressz hozzájárulhat a rákot elősegítő biológiai környezet kialakulásához?
A daganatos megbetegedések kialakulásának okai régóta foglalkoztatják az orvostudományt és a társadalmat. Valószínűleg mindenkinek van olyan ismerőse, aki sokat stresszel, szorong, nehéz helyzetbe került az élete során, majd később rákot diagnosztizáltak nála. A kialakulásának okai azonban rendkívül összetettek. A genetika, a környezeti és életmódbeli tényezők egyaránt szerepet játszanak abban, hogy valakinél tumort fedezzenek fel.
Az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kaptak a pszichoszociális tényezők, köztük a stressz, és annak, és annak lehetséges szerepe a daganatos megbetegedések kialakulásában. Az tény, hogy ez a modern élet egyik leggyakoribb és legsúlyosabb problémája. De vajon, hogyan hat a stressz a sejtekre? Van-e kapcsolat a rák és a mentális problémák között? A válasz nem teljesen egyértelmű.
A munkahelyi konfliktusoktól a családi tragédiákig
A stressz egy természetes reakció, ami a vészhelyzetekre adott válaszként segíti a túlélést. Rövid távon lehet előnye, hiszen aktiválja a szervezet vészreakcióit, növeli az adrenalinszintet, gyorsítja a szívverést. A krónikus stressz hosszabb távon viszont már hormonális változásokat idéz elő a szervezetben, mint a kortikoszteroidok vagy a kortizol szintjének növekedése. Ezek csökkentik az immunrendszer hatékonyságát, ami növeli a szervezet sejtjeiben a mutációk kialakulásának kockázatát.
Bár a stressz és a rák közötti közvetlen ok-okozati kapcsolatot a tudomány egyelőre nem igazolta, az tény, hogy a krónikus stressz hozzájárulhat a rákot elősegítő biológiai környezet kialakulásához. A szervezet állandó nyomás alatt van, aminek hatására gyengülnek az immunfunkciók és ezzel együtt erősödnek a gyulladási folyamatok. Erről Dobos Csilla, tanácsadó szakpszichológust kérdeztem meg.
A stressz azért van, hogy életben tartson, de az extrém szorongás elpusztíthat bennünket
„A stressz egy fiziológiai válasz a szervezetet érő külső vagy belső ingerekre, stresszorokra. Lehet akut, azaz hirtelen fellépő, rövid ideig tartó, gyors (például veszélyhelyzetben), illetve, tartós, hosszú ideig fennálló, azaz krónikus (például tartós családi, munkahelyi problémák esetén). Stressz hatására aktiválódik a hipotalamusz- hipofízis-mellékvese tengely és úgynevezett stresszhormonok termelődnek (kortizol, adreanalin, noradreanlin), ami hosszú távon csökkenti az immunrendszer hatékonyságát.
A tartósan magas kortizolszint gyulladásos folyamatokat indíthat be, ami sejtszinten is hat, az oxidatív stressz károsíthatja a DNS-t.” A helyzet Magyarországon különösen aggasztó. Az Európai Unióban a daganatos halálozás tekintetében hazánk az első helyen áll, ami részben az alacsony szűrővizsgálati arányoknak, részben pedig a rengeteg munkának és a nehéz élethelyzeteknek “köszönhető”. A lakosság magas stressz-szintje jelentős problémát okoz az egészségügy számára.
Itt nem kell azonnal egy hatalmas családi tragédiára gondolni, elég egy munkahelyi konfliktus, egy olyan fizikai munka, ami megterheli a testet. A tartós stresszhelyzetek gyakran vezetnek az immunrendszer gyengüléséhez, ez pedig melegágya lehet a daganatok kialakulásának. De, ha mindez nem lenne elég, akkor az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint évente nagyjából 33 ezer ember hal meg hazánkban daganatos megbetegedések miatt.
