Az öt leggyakoribb ok a PTSD kialakulásának hátterében
A poszttraumás stressz zavar, vagyis a PTSD, egy rendkívül összetett mentális egészségügyi állapot, amely gyakran egy súlyos traumatikus élmény, például baleset, bántalmazás vagy természeti katasztrófa után alakul ki. Azok, akik ezzel a zavarral küzdenek, olyan tüneteket tapasztalhatnak, amelyek hosszú távon is fennállnak, és jelentősen befolyásolhatják mindennapi életüket.
A legnagyobb különbség a PTSD és a normális stresszreakciók között, hogy míg az utóbbiak átmeneti jellegűek, és az idő előrehaladtával enyhülnek, a poszttraumás stressz zavar tünetei sokkal hosszabb ideig, akár hónapokig vagy évekig is fennmaradhatnak, rendkívül intenzívek, és komolyan rontják az életminőséget. Mészáros Dóra pszichológus segítségével feltérképezzük azt az öt tényezőt, amire érdemes nagyon odafigyelni, ugyanis a poszttraumás stressz zavar tünetei széles spektrumot ölelnek fel, és jelentősen befolyásolhatják az érintettek mindennapi életét.
A múlt fogságában
Az egyik legjellemzőbb tünet a trauma újraélése, amely intruzív emlékek formájában jelentkezhet, például flashbackek, rémálmok vagy zavaró emlékek, amelyek olyan intenzívek, hogy a személy akár az idő és hely tudatát is elveszítheti.
„Az érintettek gyakran próbálják elkerülni azokat a helyeket, embereket vagy helyzeteket, amelyek a traumára emlékeztethetik őket, ami az elkerülést jelenti. Ez magában foglalhatja a trauma körüli beszélgetések vagy érzelmek kerülését, és azokat az élményeket is, amelyek hasonlítanak a traumatikus eseményekhez” - magyarázza a szakértő, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy emellett negatív változások is megjelenhetnek a gondolkodásban és a hangulatban: előfordulhat felejtés vagy zűrzavar a gondolatokban, a trauma részleteiről való emlékezés képtelensége, vagy a személy nem tudja feldolgozni az átélt történéseket.
A tünetmentesség nem a rák vége, ezzel a kezeléssel tovább támogatható a test regenerációja
„Érzelmi elzárkózás is jellemző, amelyben az érintett úgy érzi, mintha képtelen lenne szeretni vagy kapcsolódni másokhoz. Általános pesszimizmus, reménytelenség érzése is jelentkezhet a jövőt illetően, valamint bűntudat vagy önvád, amely szerint a személy felelős a trauma bekövetkezéséért, vagy nem tudott megvédeni másokat. A fokozott éberség és reakciók szintén gyakori tünetek közé tartoznak.
Az érintettek fokozott irritációval vagy agresszivitással reagálhatnak, hirtelen dühkitörésekkel, valamint alvászavarokkal küzdhetnek, mint például álmatlanság vagy nyugtalanság” - részletezi a pszichológus, majd kitér arra, hogy túlérzékenység is előfordulhat a hangokra vagy a környezeti ingerekre, és a hirtelen zajok vagy mozdulatok könnyen pánikot válthatnak ki.
A szakértő arra is kitér, hogy a hypervigilitás, azaz a túlzott éberség szintén gyakori, amikor a személy folyamatosan figyel minden apró részletre, és úgy érzi, hogy bármikor veszélyben lehet. „A poszttraumás stressz zavar fizikai tünetekkel is járhat, mint remegés, szívdobogás, izzadás, szédülés vagy hányinger, amikor a személy a traumára emlékszik, vagy olyan helyzetekben találja magát, amelyek hasonlítanak a traumatikus élményekhez” - figyelmeztet Mészáros Dóra.
A PTSD kezelési módszerei
A pszichológus szerint a leghatásosabb kezelési módszer a pszichoterápiás kezelés, amikor különböző típusú terápiák között választhatunk annak megfelelően, hogy melyek számunkra, illetve a beteg számára a legmegfelelőbbek. A szakemberek körében négy pszichoterápiás kezelést a legelfogadottabb, amiket sorra veszünk.
- A Kognitív Viselkedésterápia (CBT) célja, hogy a páciens felismerje és megváltoztassa a traumával kapcsolatos negatív gondolatait és viselkedésmintáit, így segítve a pánikrohamok és szorongás kezelését.
- Az Expozíciós Terápia fokozatosan segíti a pácienst, hogy szembesüljön a traumával kontrollált környezetben, csökkentve annak pszichológiai hatásait.
- Az EMDR (Eye Movement Desensitization and Reprocessing) speciális terápia, amely a trauma feldolgozását szemmozgásokkal vagy más bilaterális stimulációval segíti, oldva az érzelmi blokkokat.
- A Dialektikus Viselkedésterápia (DBT) különösen akkor hasznos, ha a páciens érzelmi instabilitással, dührohamokkal vagy impulzivitással küzd, segítve a kezelést és az interperszonális kapcsolatok javítását.
„A legnagyobb kihívás az volt, hogy elengedjem a kontrollt” – Tenki Dalmával beszélgettünk az Egykutya c. film forgatásáról
Ismerteti a módszereket Mészáros Dóra, majd másik bevált terápiás eszközről is beszél: „megoldás lehet a gyógyszeres kezelés, ami nem minden esetben szükséges, viszont aki depresszióban vagy szorongásos betegségben szenved, illetve annak kezelése alatt áll, azoknak a gyógyszerek segíthetnek a PTSD tüneteinek az enyhítésében főleg akkor hogyha az említett pszichoterápia önállóan nem teszi meg a kellő hatását.”
A közösség ereje
A szakértő arra is felhívja a figyelmet, hogy a támogató közösség segítsége a traumát követően kulcsfontosságú a gyógyulásban. „A közösségi és családi támogatás, a társas kapcsolatok és a csoportos terápiák mind hozzájárulhatnak a PTSD kezeléséhez. Az érintett személyek számára különböző támogató csoportok is léteznek, amelyekben mások is osztoznak hasonló tapasztalatokon, és közösen dolgozhatnak a gyógyulás folyamatán” - véli Mészáros Dóra, majd a felhívja a figyelmet az öngondolkodás és életmódbeli változások fontosságára is.
„A megfelelő mennyiségű és minőségű alvás, a fizikai aktivitás, a stressz kezelése, a megfelelő étkezés és a relaxációs technikák is mind hozzájárulnak a gyógyuláshoz, illetve annak folyamatához. További jól bevált stratégia a mindfulness, a meditáció és a tudatos jelenlét gyakorlása, amelyek segítenek csökkenteni a szorongást. Javítja a hangulatot a rendszeres testmozgás, a futás, a jóga vagy az úszás is, ami a közérzetünket, a testi és lelki állapotunkat is jobbá teszi csak úgy, mint az alvás és a pihenés” - részletezi a szakember, aki arra is kitér, hogy a PTSD kezelésében az időben történő segítségkérés és a megfelelő támogatás keresése kulcsfontosságú.
„Gyűlöltem, hogy anyám eszközei voltunk a válás utáni játszmáiban”
„A megfelelő szakember, terapeuta vagy támogató közeg segítsége segíthet a páciensnek abban, hogy megértsék a trauma hatásait, és megtanuljanak hatékonyan kezelni az érzelmi és fizikai tüneteket. A támogató kapcsolatok csökkenthetik a magányosságot és az elszigeteltség érzését, amely gyakran jellemzi a PTSD-ben szenvedő személyeket. A PTSD önálló kezelése vagy figyelmen kívül hagyása hosszú távon súlyosbíthatja a tüneteket, és növelheti a pszichológiai problémák (pl. depresszió, szorongás) kialakulásának kockázatát. Ezért fontos, hogy a traumát követően megfelelő és szakszerű segítséget keresünk, és elfogadjuk, hogy a gyógyulás folyamata időt és türelmet igényel.”
