Ami nem öl meg, az tényleg megerősít? Mindent a poszttraumás fejlődésről és a rezilienciáról

Vajon minden esetben igaz, hogy a nehézségek erősebbé, bölcsebbé tesznek minket, ha „megedzett minket az élet”, akkor később ellenállóbbak leszünk a viszontagságokkal szemben? Cikkünkben a poszttraumás fejlődést vesszük górcső alá.

Kutatók egy kísérletben kiskacsákat osztottak három csoportba: az első csoporttal nem csináltak semmi különöset, hagyták őket csak úgy normálisan kacsáskodni, a második csoportot viszont kezelésbe vették — pontosabban szó szerint kézbe vették őket, amitől a kiskacsa megijed, lefagy. De utána visszatették őket, és hagyták, hogy magukhoz térjenek, kirázzák, felborzolják magukat, megnyugodjanak.

A harmadik csoportot ugyanígy megijesztették, viszont újra és újra, nem hagyták őket megnyugodni, azaz folyamatosan retraumatizálták őket (hát igen, mindent a tudományért). Mindezek után azt vizsgálták, hogy az egyes csoportok mennyire messze úsznak el egy medencében. Mit tippelünk?