előfizetésem
Hírlevél
A PMS nem hiszti, hanem valódi probléma, ami az egészséget is károsíthatja
A havi vérzésed előtt pár nappal feszül a melled, kedvetlen vagy és könnyen felidegesíted magad? Ha igen, tudd, hogy nem vagy egyedül. A nők 30 százaléka küzd a PMS-sel, 5-8 százalékuk pedig annak még súlyosabb formájával, amely akár gyógyszeres kezelést is igényelhet.
Sok ízléstelen poén fűződik a menstruáció előtti „hisztis” napokhoz, és nagyon tipikus sztereotípia az is, hogyha egy nő nyíltan ki meri mutatni akár teljesen jogos haragját vagy dühét, akkor biztosan hamarosan meg fog jönni neki. Amellett, hogy ezek kifejezetten szexista feltételezések, valóban létezik a ciklussal összefüggő érzelmi hullámzás, melynek a hormonális változások adják alapját. A PMS-t hírből biztosan minden nő ismeri, és vannak, akik saját bőrükön tapasztalják hónapról hónapra a kellemetlen tüneteket.
Ezek az enyhe lehangoltságtól, feszülő mellektől és megnövekedett étvágytól kezdve a súlyosabb hangulatingadozásig vagy depressziós tünetekig is terjedhetnek. Szita Bernadett klinikai szakpszichológussal beszélgettünk arról, milyen, a női nemi ciklus változásaival kapcsolatos pszichés jelenségeket ismerünk, és ezeket hogyan lehetne kezelni.
Összetett okok a háttérben
A premenstruációs szindróma jellegzetes, igen szerteágazó testi és pszichés tünetekkel járó állapot, amely jellemzően a havi vérzést megelőző néhány nap során jelentkezik. Testi tünetei közé tartozik a fejfájás, vizesedés, székrekedés, mellfeszülés vagy a hőhullámok, az érzelmi tünetek közé pedig az irritáltság, lehangoltság, visszahúzódás, dühkitörések. Szita Bernadett szerint összetett, és részben még nem feltárt okok járulhatnak hozzá a ciklussal összefüggő pszichés tünetek jelentkezéséhez.
Farkas E. Lina: „Jó lett volna, ha valaki edukál termékenység-témában, ahelyett, hogy azzal nyomasszon, ketyeg a biológiai órám”
„Tudjuk, hogy az agyban sok ösztrogén-receptor található, és az ösztrogénszintben bekövetkező változások ezeken keresztül fejthetnek ki hatást az emberi viselkedésre, érzelemszabályozásra” – mondja a szakértő, hozzátéve, hogy a tünetek hátterében nem a túl magas ösztrogénszint áll, hanem az akár normális ösztrogénszintre adott, a normálistól eltérő idegrendszeri reakció.
Egyesek agyában az ingerületátvivő anyagok érzékenyebbek lehetnek a különböző hormonális hatásokra. Ez különösen a boldogsághormonnak is nevezett szerotonin esetében mutatható ki. „Tehát azok a nők érintettek, akiknek a központi idegrendszerük máshogy, érzékenyebben reagál a női nemi hormonszintek változásaira”.
Nem hiszti
Szita Bernadett szerint fontos tudni, hogy a menstruációval összefüggő érzelmi tünetek valós problémát jelentenek, és az attól szenvedő nő környezete sem intézheti el annyival a dolgot, hogy illető nő túlérzékeny vagy hisztis. Érdemes tehát mind az ezzel küzdőnek, mind a környezetének empatikusnak, toleránsnak és türelmesnek maradni. Felmerül a kérdés azonban, hogy
mit lehet tenni, ha a tünetek már olyan súlyosak, hogy jelentősen csökkentik a normál életminőséget?
