Stresszcsökkentés egy parfümös üvegben: ezek az illatok támogathatják a mentális egészséged
Ugyan ezerféle módszer létezik már arra, hogyan szabaduljunk meg a stressztől, agyunk kicselezése egyelőre nem került a fókuszba. Kevésbé ismert tény, hogy bizonyos illatokkal rásegíthetünk a nyugodt mentális állapot létrehozására és fenntartására, ehhez viszont nem árt tudnunk, mely illat milyen asszociációkat kelt bennünk és pontosan hogyan aknázzuk ki az erejét.
Kapcsolódás. Cseppnyi szó, de micsoda tartalom! A mindennapi pörgésben hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy az egyik legjobb stresszűző módszer a környezetünkkel való kapcsolódás lehet. Kapcsolódni azonban nemcsak fizikailag vagy épp virtuálisan, hanem parfümök által is lehet: egy-egy jellegzetes illat (például a levendula, jázmin vagy pacsuli) édesanyánkat vagy nagymamánkat idéz(het)i fel bennünk, így a feléledő asszociációk által úgy érzékelhetjük, biztonságban vagyunk. Ez pedig többet hoz a mentális egészségünkön, mint az előzetesen gondolnánk. Meglehet, hogy ideje elismernünk: a modernkori problémák – így például a stresszoldás – régimódi megoldásokat követelnek? Hogyan oldható a mindennapi feszültség bizonyos illatok által? Madari Szilvia parfümőrt kérdeztük a témáról.
Csendes mumus, stressz a neved
Le sem tagadhatnánk: mára a stressz olyan mindennapos probléma, mint Budapesten parkolót találni. Ugyan a kutatások egyre-másra igyekeznek megmagyarázni, miért is vagyunk napról napra stresszesebbek, a számok olykor önmagukért beszélnek. Az American Pshychological Association kutatásából például kiderül: a középkorúak számára a 2010-es években sokkal jobban érzékelhető volt a mindennapi stressz, mint a kilencvenes években. (Mintegy 19%-kal.)
A tendencia nemhogy javult volna, sokkal inkább romlott. Egy 2022-ben (szintúgy Amerikában) végzett kutatásból például kiderült: az összes felnőtt résztvevő 27%-a érezte úgy, hogy olyan stresszesek a mindennapjai, hogy képtelen funkcionálni. A számok tükrében könnyedén felvetül a kérdés: vajon mit tehetünk azért, hogy kiegyensúlyozottabban teljenek a mindennapjaink? A válasz olykor kézenfekvőbb, mint gondolnánk.
Illatokban a stresszcsökkentés kulcsa?
Madari Szilvia parfümőr szerint ugyan nincs egzakt magyarázat arra, bizonyos illatok miért hatnak ránk nyugtatólag, nagy valószínűséggel az illatmolekulák összetételében keresendő a válasz. „Ezeknek az illatmolekuláknak különböző a formájuk, a súlyuk, az intenzitásuk és a kémiai összetételük, így valószínű, hogy ez a négy tényező mind közrejátszik abban, hogyan hatnak az illatok a mentális állapotunkra” – véli a szakértő.
Az illatok mentális hatása a feldolgozásuk helyének köszönhető az agyban. Az illatmolekulák a belégzés során az orrnyálkahártyán lévő szaglóreceptorokhoz kötődnek hozzá. Ezek elektrokémiai jeleket küldenek a szaglókötegbe (bulbus olfactoricus, ami az elsődleges feldolgozásért felelős), majd az információ tovább halad innen az agy többi részébe, többek között a limbikus idegrendszerbe, amely az érzelmek és a memória központja. Így kapcsolódik össze a szaglás az érzelmeinkkel, és történhet meg az a furcsa folyamat, amelynek folytán egy illat befolyásolja a mentális állapotunkat.
Pozitív asszociációk tengerén
Madari Szilvia szerint a nyugtató jellegű illatok (így például a vanília, a fenyőtömjén, a levendula, a római kamilla, a neroli, az édes majoranna, az ilang-ilang, a szantálfa, a rózsa vagy épp a jázmin) közös tulajdonsága, hogy jellegüket tekintve egyrészt mind „meleg”, picit édeskés illatok, másrészt olyan emlékeket idéznek fel bennünk, amelyek kapcsán a közelségre, a kapcsolódásra asszociálunk. Legyen szó akár az édesanyánkról, akár a párunkról vagy épp a gyermekünkről.
„Egy illat mindenféleképpen áthidaló kapcsolatként működik,” – fogalmaz a szakértő. „A vanília például mindig azt az érzést kelti, hogy »jó helyen vagyok, biztonságban vagyok«. Hogy miért? Amikor egy kisbaba megszületik és az édesanya ráteszi a mellére, a baba a mellbimbó tejes, karamellás, vaníliás illatjegyét, az úgynevezett vanillint szippantja be szinte először a világ ezernyi illata közül. Ennél fogva a vaníliáról mindig a biztonságos, meghitt kapcsolódás jut az eszünkbe” – magyarázza Szilvia.
Furcsa ellentmondás feszül viszont a tömjén asszociációi és valós hatása között: míg az európai kultúrkörben a tömjén kapcsán leggyakrabban a hideg templomokra és az órák hosszig tartó misékre gondolunk, addig jó, ha tudjuk, a tömjén rendkívül intenzív illata mély, meditatív állapotba képes ringatni az embert.
„A tömjén képes minket teljesen kikapcsolni. Eszméletlen hatása van, csak rosszul használjuk idehaza, és egy kicsit idegenkedünk is tőle”– teszi hozzá a szakértő. Érdekesség, hogy a parfüm kifejezés a „pro fumo” latin szavakból ered, amelynek jelentése: átsegíteni a halottakat a túlvilágra. A tömjénfüstöt például bizonyítottan használták erre a célra, azaz a növény nemcsak nyugtató hatással bír, hanem a meditatív állapot révén összeköthet minket a túlvilággal is.
Nemzetek és generációk
A pacsuli esetében is hasonló a helyzet: ugyan az illat rendkívül erős stresszoldó hatással bír, az európai kultúrkörben pejoratív értelmezés kapcsolódik hozzá, így nem gyakran aknázzuk ki a nyugtató tulajdonságait. A parfümőr szerint a pacsuli növényt egy afrikai törzsben például rendre akkor használják, amikor a lányok érettnek érzik magukat (fizikailag és mentálisan) az anyaságra, azaz, hogy egy férfival magasabb, „teremtő” szinten kapcsolódjanak össze. „Újabb jó példa ez a kapcsolódás és a nyugtató jellegű illatok közötti párhuzamra” – magyarázza a parfümőr.
Hasonló a helyzet a rózsával: míg a britek előszeretettel használják a rózsát a parfümjeikben, addig az amerikaiak irtóznak tőle. „A miértekre nehéz válaszolni, az azonban biztos, hogy ezzel egy kellemes, nyugtató illatról mondanak le a tengerentúlon” – teszi hozzá a parfümőr. Szilvia érdekességként még elárulja: az Y-generáció szülöttjei a rózsa kapcsán gyakran nagyszüleikre asszociálnak, amely egy újabb, jó példa a már sokat emlegetett „kapcsolódás” hívószóra.
„A nagyszülői közeg mindig egy megnyugtató helyszínként jelenik meg a fiatalok fejében a parfümkészítés során: ennek kapcsán általában egy olyan közegről számolnak be, ahol nyugodtan vissza lehet lassulni, el lehet csendesedni és befelé fordulni” – magyarázza a nyugtató hatás mibenlétét a parfümőr.
Hasznos tippek
- Ugyan tény, hogy egy diffúzorral csodákat tehetünk odahaza, Madari Szilvia szerint költséghatékonyabban is bevonhatjuk a nyugtató illatok erejét a hétköznapokba.
- Készítsünk kamillafőzetet délután vagy estefelé, és engedjük, hogy átjárja a lakást a gyógynövény illata. Érdemes elraktározni azokat a tapasztalatokat, amelyeket a családtagok hazaérkezése után tapasztalhatunk!
- Vágjuk fel a levendulát (ne csak a virágját, hanem a szárát és a levelét is) apró darabokra, majd egy klasszikus textilzsebkendőbe rejtve tegyük az ágyunk mellé éjszakára!
- A levendulánál is érvényes a forrázás lehetősége! Pro tipp: a levendulafőzetbe tegyünk néhány csepp citromot, hogy a nyugtatáson túl a citrom frissítő hatását is élvezhessük (akár belsőleg is).
- Vegyünk nyugtató illatú illatgyertyákat, de ha ilyesmit épp nem találunk a boltban, a szagtalan gyertyákat is meghinthetjük egy-egy csepp illóolajjal. Ugyanaz a hatás, olcsóbb kivitelezés!
- Ha már illóolajok: bátran rakjunk néhány csepp nyugtató illóolajat a fürdővizünkbe, vagy adjunk egymásnak masszázst ezekkel az olajokkal. Utóbbi nemcsak a nyugtatást, hanem a kapcsolódást is lehetővé teszi.
- Az illóolajokkal nemcsak a fürdőszobában, hanem a konyhában is játszhatunk: tegyünk pár csepp levendula olajat a salátánkra, vagy a fagylaltunkra. Mindenképp érzékelni fogjuk a hatását!