A pánikrohamok kialakulásának hat leggyakoribb oka

Gyors szívverés, légszomj, izzadás, szédülés és hányinger. Ezek azok a tünetek, amely egy intenzív pánikrohamra jellemzőek. Ezek a fizikai tünetek egy pár perces, de rendkívül intenzív állapotot eredményeznek. Azért olyan megterhelő, mert az érintett személy úgy érezheti, hogy nem képes irányítani a saját testét, mintha önkívületi állapotban lenne, ami tovább fokozza a szorongást, és újabb rohamot idézhet elő.

A pánikrohamhoz hasonlóan létezik egy úgynevezett szorongásos roham is, amely hasonló tünetekkel jár, de alapvető különbség van a kettő között. A pánikroham egy hirtelen, erőteljes és kontrollálhatatlan állapot, míg a szorongásos roham fokozatosan alakul ki, és hosszabb ideig tart. Mészáros Dóra pszichológussal beszélgettünk a probléma hátteréről.

Okok és okozatok

„A pánikroham az egyik legintenzívebb formája a szorongásnak, és általában hirtelen, váratlanul jelentkezik, míg a szorongásroham fokozatosan építhető fel és tartósabb lehet. A pánikrohamok intenzitása és gyorsasága miatt sokkal drámaibbak és rémisztőbbek, amit a személy „életveszélyes helyzetnek” élhet meg, még akkor is, ha fizikailag nincs valós veszély” – magyarázza Mészáros Dóra, aki arról is beszél, hogy a pánikrohamok kialakulásának több oka is lehet, és számos tünet jellemzi őket.

Ilyen tényezők lehetnek például a genetikai vagy szorongásos hajlam, a stressz, az életünk során megélt traumák. Fontos megemlíteni, hogy a pánikroham nemcsak egy önálló betegség, hanem gyakran más mentális problémákkal is összefonódik, mint például szorongásos zavarokkal, depresszióval vagy PTSD-vel, vagyis a poszttraumás stressz zavarral.

„Hatalmas az igazságérzetem" - Sápi Vivien asztrológiai képletét Nagy Katica színésznő és asztrológus elemzi

A szakértő arról is beszél, hogy a pánikroham kiváltó okai közé tartozhatnak olyan külső események is, amelyeket nem igazán tudunk befolyásolni, mint például munkahelyi feszültségek, életünkben bekövetkező nagy változások, váratlan krízishelyzetek, vagy akár a kábítószerek fogyasztása. De szerepet játszhat még a túlzott koffeinbevitel is. „A pánikroham kialakulásában jelentős szerepe van annak, hogyan reagálunk a stresszre” - hívja fel a figyelmet Mészáros Dóra, majd arra is kitér, hogy a testünk reakciója kulcsfontosságú:

ha nem megfelelően kezeljük az érzelmi terheket, akkor azok pánikrohamot válthatnak ki.

Ebben az esetben az agy túlzottan reagál a fenyegetésre, miközben a fizikai reakciók — mint a gyors szívverés vagy az agyi reakció, amely a „küzdj vagy menekülj” válaszhoz vezet — tovább fokozódnak.

Hat tényező a pánikroham kialakulása mögött

Az első ilyen tényező lehet a genetikai hajlam és a családi tényezők. Ha a családon belül, az idősebb generációkban már előfordult pánikbetegség, akkor sokkal nagyobb annak az esélye, hogy a fiatalabb generáció is ennek az áldozatául fog esni, vagyis nagyobb eséllyel fogja megtapasztalni mi is az a pánikroham.

„Ha a családban több ember is szenvedett már szorongásos zavaroktól vagy pánikrohamoktól, akkor figyelni kell arra, hogy ezek a problémák hogyan öröklődnek generációról generációra. A saját szorongásos tünetek fokozódása figyelmeztető jele lehet annak, hogy egy genetikai hajlam játszik szerepet” - részletezi a pszichológus.

A második ok a traumák és az életmódbeli stressz, amikor a pánikroham ezekkel fonódik össze. Szélsőséges esetekben beszélhetünk bántalmazásról, de ugyanúgy veszteségről is, legyen szó egy szakításról vagy éppen egy válásról. Illetve egy komoly betegség élményével is társulhat.

Készülj fel egy külső és belső tavaszi nagytakarításra a fengsuj jegyében

„A pánikrohamok gyakran olyan helyzetekben jelentkeznek, amelyek valamilyen módon emlékeztetnek a múltbeli traumákra vagy stresszes élményekre. Például, ha egy munkahelyi probléma olyan szorongást vált ki, ami a múltbeli kudarcokra vagy elutasításra emlékeztet, akkor a pánikrohamok fokozódhatnak.” – mondja a pszichológus.

A harmadik tényező a túlzott stressz és túlterheltség, amikor a folyamatosan jelen lévő stressz — például munkahelyi, családi vagy pénzügyi problémák — hozzájárul a pánikrohamok kialakulásához. Az állandó stressz hatására az agy és a test könnyen túlléphet a normális működésen, így a pánikrohamokat gyakran kiváltó tényezővé válik a túlterheltség, a folyamatos nyomás és a stresszkezelési stratégiák hiánya.

Amikor túl sok feladat halmozódik fel, és nincs idő vagy energia a megfelelő pihenésre, a szorongás könnyen fokozódhat. Ha állandóan feszültnek és idegesnek érezzük magunkat, vagy úgy érezzük, hogy már nem bírjuk tovább a nyomást, akkor ez az állapot könnyen pánikrohamokat eredményezhet.

A negyedik tényező hátterében az agyban kialakult kémiai egyensúly zavar áll, amit a szakértő így magyaráz: „a pánikrohamok hátterében kémiai egyensúlyzavarok is állhatnak, különösen a neurotranszmitterek, mint a szerotonin és a noradrenalin, működésében. Az agyban lévő kémiai zűrzavarok befolyásolhatják a stresszkezelő mechanizmusokat és fokozhatják a szorongást.