A pánikrohamok kialakulásának hat leggyakoribb oka
Gyors szívverés, légszomj, izzadás, szédülés és hányinger. Ezek azok a tünetek, amely egy intenzív pánikrohamra jellemzőek. Ezek a fizikai tünetek egy pár perces, de rendkívül intenzív állapotot eredményeznek. Azért olyan megterhelő, mert az érintett személy úgy érezheti, hogy nem képes irányítani a saját testét, mintha önkívületi állapotban lenne, ami tovább fokozza a szorongást, és újabb rohamot idézhet elő.
A pánikrohamhoz hasonlóan létezik egy úgynevezett szorongásos roham is, amely hasonló tünetekkel jár, de alapvető különbség van a kettő között. A pánikroham egy hirtelen, erőteljes és kontrollálhatatlan állapot, míg a szorongásos roham fokozatosan alakul ki, és hosszabb ideig tart. Mészáros Dóra pszichológussal beszélgettünk a probléma hátteréről.
Okok és okozatok
„A pánikroham az egyik legintenzívebb formája a szorongásnak, és általában hirtelen, váratlanul jelentkezik, míg a szorongásroham fokozatosan építhető fel és tartósabb lehet. A pánikrohamok intenzitása és gyorsasága miatt sokkal drámaibbak és rémisztőbbek, amit a személy „életveszélyes helyzetnek” élhet meg, még akkor is, ha fizikailag nincs valós veszély” – magyarázza Mészáros Dóra, aki arról is beszél, hogy a pánikrohamok kialakulásának több oka is lehet, és számos tünet jellemzi őket.
Ilyen tényezők lehetnek például a genetikai vagy szorongásos hajlam, a stressz, az életünk során megélt traumák. Fontos megemlíteni, hogy a pánikroham nemcsak egy önálló betegség, hanem gyakran más mentális problémákkal is összefonódik, mint például szorongásos zavarokkal, depresszióval vagy PTSD-vel, vagyis a poszttraumás stressz zavarral.
„Hatalmas az igazságérzetem" - Sápi Vivien asztrológiai képletét Nagy Katica színésznő és asztrológus elemzi
A szakértő arról is beszél, hogy a pánikroham kiváltó okai közé tartozhatnak olyan külső események is, amelyeket nem igazán tudunk befolyásolni, mint például munkahelyi feszültségek, életünkben bekövetkező nagy változások, váratlan krízishelyzetek, vagy akár a kábítószerek fogyasztása. De szerepet játszhat még a túlzott koffeinbevitel is. „A pánikroham kialakulásában jelentős szerepe van annak, hogyan reagálunk a stresszre” - hívja fel a figyelmet Mészáros Dóra, majd arra is kitér, hogy a testünk reakciója kulcsfontosságú:
ha nem megfelelően kezeljük az érzelmi terheket, akkor azok pánikrohamot válthatnak ki.
Ebben az esetben az agy túlzottan reagál a fenyegetésre, miközben a fizikai reakciók — mint a gyors szívverés vagy az agyi reakció, amely a „küzdj vagy menekülj” válaszhoz vezet — tovább fokozódnak.
Hat tényező a pánikroham kialakulása mögött
Az első ilyen tényező lehet a genetikai hajlam és a családi tényezők. Ha a családon belül, az idősebb generációkban már előfordult pánikbetegség, akkor sokkal nagyobb annak az esélye, hogy a fiatalabb generáció is ennek az áldozatául fog esni, vagyis nagyobb eséllyel fogja megtapasztalni mi is az a pánikroham.
„Ha a családban több ember is szenvedett már szorongásos zavaroktól vagy pánikrohamoktól, akkor figyelni kell arra, hogy ezek a problémák hogyan öröklődnek generációról generációra. A saját szorongásos tünetek fokozódása figyelmeztető jele lehet annak, hogy egy genetikai hajlam játszik szerepet” - részletezi a pszichológus.
A második ok a traumák és az életmódbeli stressz, amikor a pánikroham ezekkel fonódik össze. Szélsőséges esetekben beszélhetünk bántalmazásról, de ugyanúgy veszteségről is, legyen szó egy szakításról vagy éppen egy válásról. Illetve egy komoly betegség élményével is társulhat.
Készülj fel egy külső és belső tavaszi nagytakarításra a fengsuj jegyében
„A pánikrohamok gyakran olyan helyzetekben jelentkeznek, amelyek valamilyen módon emlékeztetnek a múltbeli traumákra vagy stresszes élményekre. Például, ha egy munkahelyi probléma olyan szorongást vált ki, ami a múltbeli kudarcokra vagy elutasításra emlékeztet, akkor a pánikrohamok fokozódhatnak.” – mondja a pszichológus.
A harmadik tényező a túlzott stressz és túlterheltség, amikor a folyamatosan jelen lévő stressz — például munkahelyi, családi vagy pénzügyi problémák — hozzájárul a pánikrohamok kialakulásához. Az állandó stressz hatására az agy és a test könnyen túlléphet a normális működésen, így a pánikrohamokat gyakran kiváltó tényezővé válik a túlterheltség, a folyamatos nyomás és a stresszkezelési stratégiák hiánya.
Amikor túl sok feladat halmozódik fel, és nincs idő vagy energia a megfelelő pihenésre, a szorongás könnyen fokozódhat. Ha állandóan feszültnek és idegesnek érezzük magunkat, vagy úgy érezzük, hogy már nem bírjuk tovább a nyomást, akkor ez az állapot könnyen pánikrohamokat eredményezhet.
A negyedik tényező hátterében az agyban kialakult kémiai egyensúly zavar áll, amit a szakértő így magyaráz: „a pánikrohamok hátterében kémiai egyensúlyzavarok is állhatnak, különösen a neurotranszmitterek, mint a szerotonin és a noradrenalin, működésében. Az agyban lévő kémiai zűrzavarok befolyásolhatják a stresszkezelő mechanizmusokat és fokozhatják a szorongást.
Ezt leginkább úgy ismerhetjük fel, ha valakinek a szorongásos tünetei nem reagálnak a szokásos stresszkezelési módszerekre, és egyre súlyosabbá válnak, érdemes orvosi segítséget kérni. A kémiai egyensúlyzavarok gyakran orvosi beavatkozást igényelnek.”
Az ötödik és a hatodik ok mögött fizikai és egészségi problémák állnak, úgy, mint a szívbetegségek, légzési nehézségek - például asztma -, hormonális zavarok vagy agyi rendellenességek, amik kiválthatják vagy súlyosbíthatják a tüneteket. Ha valaki már meglévő egészségi problémákkal küzd, és pánikrohamok is jelentkeznek, fontos orvoshoz fordulni, hogy kizárjuk az orvosi okokat.
Emellett a környezeti tényezők is szerepet játszhatnak: zsúfolt helyeken, szűk terekben (lift, repülő) vagy társasági eseményeken, ahol a figyelem középpontjában kell lenni, a szorongás fokozódhat, és pánikrohamokat válthat ki. Ha valaki ilyen helyzetekben tapasztal rohamokat, a környezet is hozzájárulhat a problémához.
Kezelés és megoldások
Nagyon fontos, hogy a közelgő pánikot felismerjük és megfelelően intézkedjünk annak érdekében, hogy mihamarabb túlesünk rajta. A lehető legmegfelelőbb stratégia erre, úgynevezett „coping stratégiák”, amik segíthetnek csökkenteni a rohamok gyakoriságát és annak az intenzitásait.
Lovasból színésznő – ki Mikey Madison, az első Z generációs Oscar-díjas színésznő?
Mészáros Dóra tapasztalatai szerint a pánikrohamok kezelésében az egyik leghatékonyabb módszer a mély légzés, különösen a lassú, kontrollált légzés, mint például a 4-7-8 légzés, amely segít lelassítani a szívverést, csökkenti a szorongást és visszaállítja a test nyugalmát. Emellett a progresszív izomrelaxáció (PMR) is eredményesen oldja a feszültséget. A kognitív viselkedésterápia (CBT) a pánikrohamok kezelésében az egyik legjobb pszichoterápiás megközelítés, amely segít felismerni és megváltoztatni a gondolati torzításokat, amelyek hozzájárulnak a rohamokhoz.
A terápia célja a félelmek újraértékelése és az egészségesebb megküzdési stratégiák kialakítása.
A pszichológus azt is hozzáfűzi, hogy a rendszeres testmozgás elengedhetetlen, mivel ilyenkor jelentősen csökken a szorongás és a pánikrohamok gyakorisága. Mindemellett edzés közben felszabadulnak bennünk az endorfinok, amelyek csökkentik a feszültséget és javítják a hangulatot. Továbbá a meditáció és a mindfulness technika sem elhanyagolható, amelyek segítenek megnyugodni és visszanyerni a testünk és lelkünk feletti kontrollt.
Végül pedig a gyógyszeres kezelés is ajánlott súlyosabb esetekben, hogyha pánikrohamok már gyakorta előfordulnak vagy nagyon intenzívek. A nyugtató gyógyszerek (például benzodiazepinek) vagy az antidepresszánsok (például SSRI-k) segíthetnek a pánikrohamok kezelésében.
„A pánikrohamok kezelése és megelőzése összetett, de megfelelő eszközökkel és támogatással hatékonyan kezelhetők. A kulcs a tudatosság, a megfelelő coping stratégiák alkalmazása és a lehetséges kezelések (pszichoterápia, gyógyszeres kezelés) kombinálása. Ha pánikrohamokkal küzdesz, érdemes szakember segítségét kérni, hogy megtaláljátok a legjobb kezelési lehetőséget, amely segíthet megszabadulni a rohamoktól és újra irányítani az életedet” – fejti ki a szakértő.
