Nem szabad félvállról venni, mert a pajzsmirigy alulműködés nem ritkán depresszióval, agyi köddel és szorongással jár együtt
A pajzsmirigy az emberi test egyik legfontosabb hormontermelő szerve, amely hatással van a legtöbb testi funkcióra, például az anyagcserére, a testsúlyra és az energiaszintre. Ezért a pajzsmirigy-rendellenességet minden esetben megszenvedi a szervezetünk. Van, akiét kevésbé, és van, akiét jobban, azonban majdnem minden esetben igaz, hogy a betegség pszichés tünetekkel is jár – akár tudomást veszünk róla, akár nem.
Kollerits Eliza pszichológust, művészetterapeutát a pajzsmirigybetegek lelki támogatására specializálódott szakembert kérdeztük arról, hogyan lehet megőrizni pszichés stabilitásunkat, amikor pajzsmirigy-rendellenességgel nézünk szembe.
Mikor érdemes orvoshoz fordulni?
Mindenekelőtt fontos tisztázni, hogy sokféle pajzsmirigybetegség van, ezek közül a két leggyakoribb a pajzsmirigy alul- és túlműködés. Bár nem minden esetben vannak konkrét látható jelei ezeknek a krónikus betegségeknek, de ettől még lényeges, hogy foglalkozzunk vele. „A pajzsmirigyproblémák első jelei észrevétlenek, hiszen a tüneti (fáradékonyság, levertség vagy hajhullás) könnyen összetéveszthető más betegségekkel, akár a mindennapi stresszel is” – kezdi a beszélgetést Kollerits Eliza pszichológus, aki több endokrinológussal dolgozik és kutat együtt azért, hogy segítse a pajzsmirigybetegek állapotának javítását.
Mint mondja, ha tartósan tapasztaljuk a jellemző tüneteket, tehát a fáradtságot, az ok nélküli hízást vagy fogyást, a hajhullást, a székrekedést vagy épp ellenkezőleg, hasmenést, a hideg vagy melegérzékenységet, esetleg koncentrációs problémákat, akkor érdemes mielőbb orvoshoz fordulni. Ugyanis a pajzsmirigy alulműködés és túlműködés negatív változásokat hozhat az életminőségben, ezért létfontosságú, hogy időben diagnosztizálják és kezeljék.
Nincs olyan étel vagy diéta, amely bizonyíthatóan képes csökkenteni a magas kortizolszintet - dietetikussal beszélgettünk
„A hormonális egyensúly megbomlása a mentális egészségünkre is hatással van. A pajzsmirigy alulműködés nem ritkán depresszióval, agyi köddel és szorongással jár együtt, a fizikai tünetek pedig csak tovább rontják az önbizalmat” – magyarázza a szakértő, majd hozzáteszi, hogy még nem is beszéltünk a környezetünkből érkező esetleges negatív reakciókról. Hiszen sajnos gyakori, hogy a betegség mellett az előítéletetekkel is szembe kell nézni, mondván biztosan csak azért vagyunk fáradtak vagy figyelmetlenek, teljesítünk rosszabbul a munkában, mert nem érdekel minket egy adott beszélgetés vagy történés, lusták vagyunk, holott valójában a hormonok miatt képtelenek vagyunk a koncentrációra.
Megküzdés a betegséggel
Tegyük fel, hogy pajzsmirigybetegséggel diagnosztizálnak. A kérdés az, hogy mit tehetünk a kezdeti sokk után? „Vannak, akik ilyenkor csalódnak önmagukban, és úgy érzik, elveszítették az irányítást az életük felett. Gyakori, hogy a betegség diagnózisa sokként érinti az embereket, majd az első reakciók között megjelenik a tagadás vagy a harag” – mondja a pszichológus.
Tagadásról akkor beszélünk, amikor a beteg nem akar tudomást venni az állapotáról, halogatja az időpontfoglalást a vizsgálatokra, félvállról veszi a gyógyszerszedést, vagy meg sem nézni a leleteit az ESZT-ben. Ebből pedig nem könnyű kibillenteni a beteget. De jó tudni, hogy az elfogadásnak számos módja létezik. Az aktív megküzdési stratégiák közé tartozik az információgyűjtés (legjobb esetleg hiteles forrásból), a társas támogatás keresése (pl. belépés a betegeket összegyűjtő csoportokba), vagy az új célok kitűzése, mondjuk az, amikor egy „projektként” kezeljük a kóros állapotot.
Ezek segíthetnek abban, hogy újra kontrollt érezzünk az életünk, vagy legalábbis a betegség felett. Ebben támogathat minket a szakszerű tanácsadás is, már ami a pszichés megküzdést illeti. „A pszichológiai támogatás kulcsfontosságú lehet azok számára, akik nehezen birkóznak meg a változásokkal. A tanácsadások során én például segítek a klienseknek megérteni a betegségüket, az érzelmi reakcióikat, és kidolgozni azokat a megküzdési stratégiákat, amelyekkel visszanyerhetik az önbizalmukat.”
Ennek része a stresszkezelés fejlesztése is, amely szintén fontos eleme a folyamatnak, de ide tartozik az is, hogy fejlesztjük, hogyan kommunikáljon hatékonyan a kliens az orvosával. A szakértő hangsúlyozza azt is, hogy a pajzsmirigybetegségek kezelésében az orvosi terápia az elsődleges, ugyanakkor a lelki és testi egészség összehangolása is alapvető fontosságú. „Az orvosi kezelés mellett a megfelelő, egészséges, változatos étrend, a testmozgás és a pszichés támogatás együttesen vezethet tartós javuláshoz. A legfontosabb, hogy mindenki a saját tempójában találjon rá a számára megfelelő segítségre.”
Kérjünk segítséget!
Sokan úgy érzik, hogy a betegséggel egyedül kell megbirkózniuk, de ez nem igaz.
A család, a barátok és akár egy támogató közösség, mint egy pajzsmirigybetegeknek szóló csoport is érzelmi biztonságot adhat számunkra, amely megkönnyíti az elfogadást és a gyógyulást. Ami a pajzsmirigyrendellenesség kezelését illeti, végül meg kell említeni a prioritás listát. Kollerits Eliza pszichológus szerint a pajzsmirigybetegségek kezelésében az orvosi kezelés az első és legfontosabb lépés.
Ez jelenti a megfelelő gyógyszeres kezelést, amelynek célja az alapvető hormonális egyensúly helyreállítása. A következő lépés az egészséges táplálkozás, a rendszeres, kíméletes mozgásformák, és lelki támogatás és stresszkezelés, egyidőben. Végül fontos figyelmet fordítani a motiváció fenntartására is, mivel a változtatásokat belső késztetésből kell elindítani, nem pedig külső nyomás hatására. Az orvosok és pszichológusok ebben irányt mutathatnak, de a döntések végrehajtása rajtunk múlik.