Egy egytől ötig tartó skálán te mennyire vagy boldog?
A boldogság fogalma mindenki számára mást jelenthet, mégis szinte az összes embert foglalkoztatja, hogyan érhetné el. Bár egyesek szerint a boldogság mértéke genetikai adottságokon is múlik, az Oxford Boldogság Kérdőív segít pontosan felmérni személyes jóllétünket, és rávilágít arra, milyen tényezők játszanak benne kulcsszerepet.
Mi a boldogság?
Gyakran beszélünk arról, hogyan lehetnénk boldogabbak egyéni és társadalmi szinten is. Arról is évente olvasunk cikkeket, hogy éppen melyik ország állampolgárai a legboldogabbak a világon. Na meg arról is, hogy a középkorú éveink a legkevésbé örömteliek. Ennek ellenére, ha magát a boldogságot kellene definiálnunk, nem biztos, hogy könnyen menne, és az is nagyon valószínű, hogy majdnem mindenki egy kicsit mást értene alatta.
Mert a boldogság jelentheti a negatív érzelmek hiányát, de az is boldogságot érezhet, aki gyakran él meg pozitív érzelmeket, vagy rendszeresen kerül flow állapotba. A boldogság emellett erősen relatív is: ha felgyógyulunk egy hosszú betegségből, sikerül túlesnünk komolyabb iskolai megmérettetésen, vagy befejeznünk egy nagyszabású munkahelyi projektet, akkor hirtelen nagyon magasra szökhet a boldogságszintünk már csupán attól, hogy csak ülünk a kanapén, és túlvagyunk a nehezén. Ugyanez az állapot ugyanakkor már pár hét múlva már nem jár önmagában akkora örömmámorral.
A 90-es évek végén szerveződött meg az úgynevezett pozitív pszichológia mozgalma, amely azt tűzte zászlajára, hogy a szakma ne csak a mentális betegségek megszüntetésére koncentráljon, hanem arra is, hogy az alapvetően neurotipikus, és semmilyen mentális betegségben nem szenvedő emberek hogyan lehetnének még jobban.
A pozitív pszichológia irányzata azzal foglalkozik, hogyan találhatnánk még több célt és értelmet az életünkben, hogyan gazdagíthatnánk azt, és milyen módon érhetjük el, hogy kiteljesedjünk, hogy ne csak túléljünk, hanem fejlődjünk, kibontakozzunk. Az irányzat elkülöníti egymástól a kellemes, a jó és a jelentésteli életet. Aki kellemes életet él, az a pozitív élményeket igyekszik maximalizálni, és a negatívakat csökkenteni – ez egyfajta felszínes boldogsághoz vezet, míg a jó élet és a jelentésteli élet valami mélyebbet, az emberi lét gazdagabb megélését mutatja.
Az ismétlésük gyökeresen átformálja a gondolkodásunkat, de mégis mi az affirmációk titka?
Nem csak rajtunk múlik a boldogságunk
Ebből is látszik, hogy a boldogság, mennyire mást jelenthet a különböző emberek számára. Egyre több kutatás utal arra, hogy boldogságérzetünket jelentős részben – 30-40%-ban - a genetika határozza meg, és úgy tűnik, hogy viszonylag kis része – kb 10%-a – az, amelyik a velünk történt eseményektől függ. Vagyis: körülbelül 50%-ban rajtunk múlik, mennyire vagyunk boldogok. Ha azonban ennyire eltérő az, hogy ki mennyire boldog, felmerül a kérdés, hogy mérhető-e a boldogság.
Hiszen ha nem az, akkor nehezebb meghatározni azt is, hogy mennyire vagyunk jelenleg boldogok, és hogyan lehetnénk még inkább azok. Az Oxford Boldogság Kérdőív egy több populációban is megbízható és érvényes kérdőív, amellyel nagy pontossággal meghatározható, mennyire boldog valaki. Magyar változata nincs, de angolul több helyen is kitölthető. Michael Argyle és Peter Hills kutatók alkották meg az Oxford Brookes University-n 2002-ben, és a szubjektív jóllétet méri.
A kérdőív angolul kitölthető az alábbi linken, ahol eredményt is kapunk hozzá. A teszt nemcsak azért érdekes, mert elég pontosan beméri jóllétünk mértékét, hanem azért is, mert az egyes kérdéseket vizsgálva ahhoz is közelebb kerülhetünk, mitől lesz valaki boldog vagy éppen boldogtalan. Láthatjuk például, hogy az önelfogadás, önbizalom és a másokkal kapcsolatos pozitív élmények sarokkövei a boldogságunknak.
Emellett nagyon sokat számít az is, szubjektíven hogyan értelmezzük a minket ért élményeket.
Hogy képesek vagyunk-e a negatív eseményeknek is meglátni az esetleges pozitív hozadékát – például azt, hogy mit tanulhatunk belőlük. Aztán is kritikus kérdés, hogy jobban ki vagyunk-e hegyezve a kellemetlenebb élményekre, miközben nehezebben vesszük észre a velünk történt kellemes dolgokat, vagy képesek vagyunk ezt megfordítani?
Könnyen lehet, hogy két ember, akivel egy adott napon ugyanaz történt, eltérően látja mindezt: az egyik szerint jó napja volt, a másik szerint rossz. A különbség talán mindössze annyi, melyik hogyan értelmezte a vele történteket, és a jóra vagy a rosszra fókuszált. A kérdőív a lelkierőre és az optimizmusra is rákérdez – a fentiekből pedig láthatjuk, hogy ez is két olyan terület, amely önismerettel fejleszthető. Ahogyan az is, mennyire érezzük, kontrollunk van az életünk felett, hogy van értelme, jelentése annak, hogy itt vagyunk.