Friss kutatások bizonyítják, hogy megfelelő étkezéssel tényleg lassítható az öregedés
Táplálkozással lelassítható az öregedés? – mostanra nem ördögtől való gondolat, sokkal inkább a valóság: étkezésünk nemcsak a súlyunkat és általános, fittségi állapotunkat befolyásolja, hanem azt is, ahogyan és amilyen gyorsasággal öregszünk. Kivéve, ha a tudomány segítségével meghekkeljük a rendszert. Nesze neked, Nicolas Flamel!
Nagyjából a bölcsek köve históriája óta kutatja az emberiség az örökkévalóság titkát. Noha a vizsgálódások középpontjában korábban főképp a hosszú élet gondolata állt, mostanra az sem mindegy, hogyan – és főképp – milyen gyorsan öregszünk. (Lehetőleg minél lassabban.) A legújabb tanulmányok szerint táplálkozásunk minősége nemcsak az élethosszra van kihatással, hanem az öregedést is befolyásolja, ennél fogva bizonyos vitaminokkal, antioxidánsokkal és ásványi anyagokkal magunk is tehetünk azért, hogy időben kitoljuk az öregedés rettegett folyamatát.
Minden sejtszinten dől el?
„Idd meg ezt a bájitalt, és soha nem leszel egy nappal sem idősebb” – szól a Jól áll neki a halál című film tételmondata, amelyben Meryl Streep és Goldie Hawn keresik az örök élet titkát. Ugyan efféle varázsitallal (még) nem állt elő a tudomány, mostanra számos információ derült ki a 21. század egyik legrettegettebb folyamatáról, az öregedésről.
Az öregedés és a táplálkozás zsigeri szinten, egészen pontosan sejtszinten kötődnek egymáshoz. Goda Gábor vegyészmérnök magyarázata szerint a szervezetünkben jó közelítéssel mondhatjuk, hogy 7-9 évente történik egy információcsere: tulajdonképpen a CtrlC+CtrlV-hez hasonló billentyűkombináció alapján lemásolódnak és megújulnak a sejtjeink, a bennük lévő DNS-láncokkal, és az azokat lezáró telomerekkel együtt.
(A valóságban ez a folyamat nem ennyire egyenletes: vannak olyan szervek, amelyek sejtjei pár hét alatt teljesen kicserélődnek és olyanok is, amelyek születésünktől fogva kísérnek minket.) Fontos kiemelni, hogy minél hosszabb egy telomer-szakasz, annál több sejtosztódás mehet végbe sejtkárosodás nélkül. (Az emberi sejtek nagyjából ötven osztódásra képesek életük során.)
„Itt, ezen a ponton kapcsolódik össze az öregedés a táplálkozással. Amennyiben az előző 7-9 évben sok, káros anyagot (például nikotint, transzzsírt, vagy oxidáló molekulák finom halmazát) vittünk be a szervezetünkbe, megrövidülnek a telomer-szálak, amelyek másolási hibák miatt szerkezetükben szétesnek. (A telomer rövidülést befolyásolja még a testsúlyunk, a napi, végzett izommunkánk, a pihent és stresszes órák száma, a hormonjaink állapota, a pulzusunk és legfőképp a táplálkozásunk.)
Emiatt összességében kevesebb lesz a sejtmásolások lehetősége, amik pedig elkészülnek, azok silányabb minőségűek lesznek. Olyan ez, mint amikor az irodában fénymásolunk: az első másolatnál valószínűleg tökéletes eredményt kapunk, de ha ezt a folyamatot ismételjük, és a másolat másolatáról másolatot készítünk, akkor a sokadik már korántsem lesz olvasható.”
Ez a gyógynövény lenne a tökéletes alvás titka? Kipróbáltuk!
Goda Gábor emellett hozzáteszi, hogy a környezet, amiben élünk, szintúgy ellenünk dolgozik. „Az öregedés egy oxidációs folyamat, amelyet számos tényező »segít elő«. (Például az ionizáló napsugárzás, talajsugárzás, az elektromágneses sugárzás, mikro- és rádió-hullámok, a levegő minősége stb…) Ezek ellen védekezni nehezen tudunk: jelen vannak, óhatatlanul körül vesznek minket.”
A vegyészmérnök szerint nem véletlen, hogy a cigarettára már a köznyelvben is gyakran mondjuk azt, hogy megrövidíti az életet, hiszen valóban így van: minél több a „zavaró tényező” (így például a nikotin, toxinok vagy szabadgyökök) a szervezetben, annál több munkát adunk az „egyébként is elfoglalt” immunrendszernek, amelyekkel az – sűrű hétköznapjai mellett – már csak nehezen tud foglalkozni. „A nem kiküszöbölt dolgok – jelen példával élve a nikotin – pedig katalizálják az öregedést
– foglalja össze.
Magyarán: annál gyorsabban öregszik valaki, minél több, oxidáló hatású káros anyagot visz be a szervezetébe és annál kevésbé, minél egészségesebben táplálkozik.
Nemcsak az vagy, amit megeszel
Jó-jó, – legyinthetnénk – ezt nagyjából eddig is tudtuk. Még ha ez így is van, a tudomány szerencsére nem elégszik meg egyetlen, egyszerű válasszal: mostanra ugyanis nemcsak azt képesek már megállapítani, miféle kapcsolat áll fent az öregedés és a táplálkozás között, hanem arra is van válasz, hogyan és mivel tudjuk megtámogatni a szervezetünket annak érdekében, hogy kitoljuk, mondhatni „meghekkeljük” az öregedést.
A vegyészmérnök szerint az antioxidánsok lehetnek az öregedés lelassításának (egyik) „Szent Gráljai”. Az antioxidánsok főképp növényi táplálkozás útján jutnak a szervezetünkbe és felszívódva, valamint az emésztés során képesek sejtszinten hatástalanítani a szabadgyököket – azokat az anyagokat, amelyek rontanák a sejtmásolatok minőségét és lényegében minden folyamatot a szervezetben. Remek – gondolhatjuk –, de mégis honnan tudjuk, pontosan melyik gyümölcsökből és zöldségekből érdemes bővebben fogyasztani, hogy semlegesítsük a szabadgyököket, ezzel elősegítve az öregedés kitolását?
A tudósok kidolgoztak egy úgynevezett ORAC-értéket, amely megmutatja egy bizonyos élelmiszer, kiegészítő vagy összetevő szabad gyök pusztító és semlegesítő (antioxidáns) képességét. Minél magasabb egy élelmiszer ORAC értéke, annál erősebb, jobb antioxidánsról beszélünk, azaz annál hatékonyabban képes lelassítani az öregedést. Talán nem meglepő, hogy a top-listában olyan hatóanyagok szerepelnek, mint a C- és az E-vitamin
, valamint az ezeket nagy mennyiségben tartalmazó zöldségek, gyümölcsök.
Amellett, hogy a C-vitamin fokozza az immunrendszer működését, serkenti a fogak, a fogíny, a csontok és a vérerek fejlődését és megújulását, a bőr kollagén képződésében is fontos szerepet játszik. Akárcsak az öregedés lassításában! Az E-vitamin ezzel szemben leginkább szabadgyök-„fogó” hatásáról ismert, egyúttal védi a sejtek sejthártyáját az oxidációtól: ezekkel a „szuperképességekkel” gátolja az öregedési folyamatokat.
A két vitamin mellett az aszalt szilva, az acai bogyó, a gránátalma, a mazsola, a fekete áfonya és a földi szeder is szép ORAC-értékkel büszkélkedhetnek, így ezeket bátran beépíthetjük a mindennapjainkba. Nem feledkezhetünk meg a kelkáposztáról, a tőzegáfonyáról, a fokhagymáról, a mézről az eperről és a spenótról sem, hiszen ezek is hasonló hatékonysággal képesek lassítani az öregedési folyamatokat.
Érintetlen telomerek = lassú öregedés
A vegyészmérnök emellett hozzáteszi: ha ezeket a tápanyagokat gyakran visszük be a szervezetbe, megkönnyítjük az immunrendszerünk dolgát, így a sejtmásolásnál lecsökken azoknak a faktoroknak a száma, amelyek roncsolnák az információ átadást. „Az öregedési folyamatot leginkább úgy tudjuk kitolni, ha »jó szinten tartjuk magunkat« egy-egy sejtmásolás között. Ha napi szinten 5-6 ezer ORAC-értékű antioxidánst fogyasztunk, jó eséllyel (szinte) tökéletes másolatot kaphatunk, sőt! A szervezetünknek akár még egy plusz másolatra is marad »ideje és energiája«” – állítja a szakértő.
Ha tehát az öregedés lassítása a cél, ne kövessük Meryl Streep és Goldie Hawn példáját, ne dőljünk be a „csodaelixírek” által ígért, gyors megoldásoknak, hiszen láthatjuk: a kiegyensúlyozott, vitamin- és antioxidánsdús étkezés, az egyensúlyi bélflóra fenntartása, valamint a mozgásgazdag életmód lehet a lassú öregedés titka.