Ha a szomszéddal kedves vagy, magaddal miért vagy ennyire kritikus? Mindent az önegyüttérzésről

Mit szeretnénk jobban: ha valaki egész nap kritikus, ítélkező, lekicsinylő megjegyzéseket duruzsolna a fülünkbe, vagy ha ezek a szavak bátorítóak és támogatóak lennének? Nem elméleti a kérdés, hiszen a legtöbb embernél tényleg ez történik, bár a hang nem külső, hanem belső: a folyamatos belső monológról van szó, amely alapvetően meghatározza a hangulatunkat, cselekedeteinket, reakcióinkat.

Jó teszt, ha elképzeljük, hogy egy nagyon jó barátunk vendégségben van nálunk, és véletlenül lever egy poharat: mit mondunk neki? És mit mondunk magunknak, ha mi vertük le ezt a poharat? A legtöbb embernél bizony nagy a különbség. Ez egy hatalmas erő, amit a legtöbben fel sem ismerünk (vagy ha felismerjük, azt gondoljuk, hogy hát ez már csak így van, ez egy adottság, én ilyen vagyok), nemhogy a saját oldalunkra tudnánk állítani.

Szerencsére az utóbbi évtizedekben számos kutatás, és ezek alapján kialakított gyakorlatok, tanfolyamok segítik, hogy javíthassunk a saját magunkkal való kapcsolaton.