Tényleg csökkenti a stresszt, ha egyszerűen megrázod magad? Utánajártunk!

Taylor Swifttől sok mindent tanulhatunk, az egyik legfontosabb üzenete azonban kétségkívül az, hogy időnként igenis érdemes leráznunk magunkról a gondokat. Megdöbbentő, de a testünk megrázása valóban enyhíti a szorongást. Cikkünkben utánajártunk, ez mégis hogyan lehetséges.

Találkoztunk már olyan természetfilmmel, amelyben egy gazella sikeresen elmenekül egy oroszlán támadása elől. Amikor a vadon élő állatok túlélnek egy ehhez hasonló traumatikus élményt, nemes egyszerűséggel megrázzák magukat, hogy megszabaduljanak a felgyülemlett feszültségtől. Erre természetesen az emberek is képesek: bizony elképesztő hatékonyan csökkenti a stresszt, ha megrázzuk - vagy sokk inkább -, kiremegjük magunkat.

Természetes mozdulatok a stressz ellen

A stressz napjainkban vett értelmében arra a tartósan fennálló feszültségre utal, amely komoly mentális és fizikális károkat okozhat, amennyiben nem vesszük komolyan a jelenlétét. A rossz közérzet, a visszatérő fejfájás és az immunrendszer gyengülése mind a szervezet segélykiáltására utaló jelek lehetnek. A testünkben tárolt rengeteg felgyülemlett feszültség, stressz és szorongás szélsőséges esetekben autoimmun betegségek formájában köszönhet vissza.

Mostanra rengeteg olyan technika ismert, amelyeknek segítségével természetes módon elkerülhetjük, hogy a stressz és a szorongás krónikussá eszkalálódjon. A neurogén remegés, vagyis a testrázás terápiás jelleggel való használata Dr. David Berceli nevéhez fűződik, és olyan gyakorlatok végzésére biztat, amelyek elősegítik a feszültség enyhítését és a traumák feloldását. A módszert az angol elnevezés után (Tension And Trauma Releasing Exercises) TRE-technikának is nevezik.

Mégis hogyan halmozódik fel a feszültség?

Az autonóm, vagyis a vegetatív idegrendszer a szervezetünk optimális belső működéséért felelős, és többek között olyan testi tényezőket befolyásol, mint a vérnyomás, a szívverés, a légzés, a testhőmérséklet, az emésztés, az anyagcsere és a szexuális izgalom. Mindezt a túlélésért felelős szimpatikus, valamint a relaxált állapottal összefüggésbe hozott paraszimpatikus idegrendszer szabályozásával éri el – előbbi szükség szerint növeli, utóbbi csökkenti az energiánkat.

Feszült stresszhelyzetek során a test az evolúció során fennmaradt „üss vagy fuss” vészreakcióval jelzi, hogy valami nincs rendben, ezt a riasztást azonban nem feltétlenül csak akkor küldi, amikor egy vérszomjas tigrissel áll szemben az ember. A testünk által fenyegetésként érzékelt stresszes, vagy éppen traumatikus helyzetek során a szimpatikus idegrendszer adrenalint és kortizolt szabadít fel, az energia efféle túlzott felhalmozódása azonban rendkívül káros hatással lehet az egészségre.

A neurogén remegés a nyugalom záloga

A nyugalomért felelős paraszimpatikus idegrendszer aktiválását számos relaxációs technika segíti, amelyek lassítják a légzést, valamint csökkentik a vérnyomást és a szívritmust. A neurogén remegés módszere szintén arra hivatott, hogy a test megrázásával szabályozza, és relaxált állapotba hozza túlfeszült idegeinket: segít feloldani az izomfeszültséget és csökkenti a felhalmozódott stresszhormonokat. Ha megrázzuk magunkat, azzal sikeresen megnyugtathatjuk az idegrendszerünket.

A neurogén remegés „felszabadulás a test számára, és felszabadulás az idegrendszer számára. Szó szerint lerázod magadról a stressz, a trauma és minden más porát, amibe a tested már nem szeretne kapaszkodni.” – magyarázza Adair Finucane egészség coach és trauma szakértő a Healthline-nak. A test rázásával megakadályozhatjuk, hogy a stressz hosszú távon krónikus szorongássá eszkalálódjon, az idegrendszer efféle szabályozása ráadásul számos egészségügyi előnnyel jár együtt.

Rázd meg magad, és rázd le a stresszt

A testrázás ülve vagy állva is végezhető: koncentráljunk egy bizonyos testrészre, majd nemes egyszerűséggel rázzuk ki belőle a felgyülemlett feszültséget. Adair Finucane arra is felhívja a figyelmet, hogy nem kell mindig komolyan vennünk magunkat: Néha csak idétlenkedek, és őrült mozdulatokat teszek. A szakértő szerint meg is állhatunk egy pillanatra, hogy megfigyeljük a légzésünket, a gyakorlatok előtt és után pedig megkérdezhetjük magunktól, hogy milyen érzés a testünkben lenni.

Amennyiben most próbálkozunk először a neurogén remegés technikájával, érdemes napi harminc másodperces időintervallummal kezdenünk a rázást, amelyet később, ha kényelmesnek érezzük, akár két percre is növelhetünk. A rázóterápia a súlyos traumát átélt személyeknél különösen heves érzelmeket szabadíthat fel, ebben az esetben mindenképp érdemes egy szakképzett TRE-provider útmutatásait igénybe venni, akár egy szeretett személy kíséretében.

A feszültség levezetése nem is lehetne egyszerűbb, hacsak nem állnának az utunkba olyan íratlan szabályok, amelyek értelmében társadalmilag nem tartjuk elfogadhatónak, hogy valaki csak úgy megrázza magát egy felkavaró helyzet közepette. Ennek ellenére érdemes esélyt adnunk ennek a stresszcsökkentő módszernek akár az otthonunk biztonságában, akár egy szakértő segítségével – vagy éppen a konvenciókat felrúgva ott és akkor, ahol és amikor nekünk jólesik.