Vajon mi az oka annak, hogy pénz képes eltörölni az erkölcsi határainkat? - szakértőt kérdeztünk a nélkülözés pszichológiájáról

Sokszor eltűnik a morál, amikor a létfenntartás a tét

12 évig tartott az író és rendező Hvang Donghjoknak kifejlesztenie a Nyerd meg az életed forgatókönyvét, és mindössze néhány nap alatt sikerült meghódítania a világot olyannyira, hogy idén decemberben érkezik a sorozat második évada. Pedig mi az alapszituáció? Adott egy halom szerencsétlen sorssal megáldott szereplő. Eladósodtak, elszedték a pénzüket, nélkülöznek vagy egyszerűen pénzre van szükségük az álmaik megvalósításához.

Vajon milyen lelki problémákat idézhet elő a nélkülözés vagy az, ha tartósan ott lebeg valakinek az életében az adósság tudata, ami miatt képes akár extrém vagy erkölcstelen tettekre szánni magát? Petrusán-Molnár Dalma a szükségleteink megértéséhez a Maslow-piramisát (Maslow szükséglethierarchiáját) hozza fel példának. Mint egy építkezésnél, először itt is az alapoknak, az alapvető, fiziológiai szükségleteknek (légzés, étkezés, alvás, anyagcsere, stb.) kell teljesülniük, hogy aztán az egyén képes legyen a magasabb szükségletek kielégítésére fókuszálni.

Ezen szükséglet pszichológiai megfelelője az ún. drive, ami a szükséglet kapcsán kialakuló belő motiváció, késztetés hajtóereje. Működésünk szempontjából a legfontosabbak a létfenntartó, piramis alján elhelyezkedő alapszükségletek. Az adott hierarchikus szint kielégítése elengedhetetlen feltétele a következő szintek kielégítéséhez.

Fiziológiailag jól kell lennünk, tudnunk kell mit enni, inni, hogy a piramis következő szintjeinek a kielégítése is motiváló lehessen a számunkra, mint a biztonság (anyagi, erkölcsi), a szociális szükségletek (barátság, család, intimitás), az önbecsülés (presztízs, elismerés), a legfelsőbb szinten pedig az önmegvalósítás (személyes fejlődés, kreativitás).

„Egy hétköznapi példával élve, sokszor eltűnik a morál, az erkölcs, amikor a túlélés, az elsődleges szükségletek kielégítése a fontos, például élelmet szerezni, akár a boltból ellopva is” – magyarázza a pszichológus. „A folyamatos nélkülözéssel, állandósult kilátástalansággal könnyen megjelenhet a tanult tehetetlenség jelensége is. Ebben a mentális állapotban egy idő után a személy folyamatos, kiszámíthatatlan, negatív ingerek hatására már meg sem kísérli elhárítani azokat, ugyanis arra a meggyőződésre jut, hogy semmilyen befolyással nem rendelkezik a kellemetlen behatások felett és nem is képes elhárítani azokat.

Sokan éppen emiatt ragadnak benne egy nehéz, akár kilátástalannak tűnő élethelyzetben is. A történelem során, különösen vészterhes időkben, számos alkalommal építettek azokra az emberekre, akinek semmije sem maradt, akinek már nem volt veszítenivalója.”

A remény, a győzelem és az adrenalin felülírhatja a józan észt

Számos elismerést söpört be a dél-koreai sorozat, mivel izgalmas, fordulatos és letaglózó. Megdöbbenünk azon, hogy pénzért mi mindenre rávehetők a kétségbeesett emberek. Elviselik a pofonokat, feláldozzák a barátságaikat, szövetségeiket, miközben végig az életüket kockáztatják. Az első körben még nem derül ki, hogy az életük a tét és tulajdonképpen csak egy győztes lehet, de miután fény derül a játékszabályra, szabadon elmehetnek a játékosok, akik nyilvánvalóan megvannak döbbenve, sőt, félemlítve - és mégis!

Utána rengetegen visszatérnek a játékhoz, pedig tudják a tétet. Vajon volt olyan néző, aki nem tette fel a kérdést, hogy képesek egyesek vásárra vinni a bőrüket egy óriásperselynyi pénzért? „Magát a választ mi magunk is megkapjuk a sorozatban: mert akinek semmije sincs, vagy éppen mindene megvan, az nem élvezi az életet. Vagy mert semmit sem veszíthet el, vagy pedig azért, mert jó dolgában már semminek sem tud örülni.

Ez a fajta működésmód a társadalom két perifériáján pedig nem csak a fiktív játéktérben, de a való életben is megfigyelhető a kábítószerhasználók körében, ahol a szerhasználók szignifikánsan magasabb eséllyel kerülnek ki e két társadalmi csoport egyikéből” – magyarázza a Petrusán-Molnár Dalma. A szakértő azt mondja: gondoljunk a sportolókra. Az életben is számos olyan extrém sport és/vagy verseny van, ahol valós veszély a súlyos sérülés, vagy éppen a halál.

A sportolókat mégis viszi előre a teljesítés vágya, az adrenalin, az új lehetőségek meghódításának az ábrándja. Legyen szó egy hegycsúcs meghódításáról, vagy éppen egy extrém futóversenyről: hiába vesztették már megannyian életüket az eddigi kísérletezők közül, újabb és újabb jelöltek vágnak neki a vágyott kihívás teljesítésének.

A temperamentumunk és a hozott értekeink dönthetnek arról, mire vagyunk képesek pénzért

Sokan vannak, akik pénzért szinte bármire kaphatók. Csalni, lopni, vetkőzni, kamerák előtt szeretkezni vagy bolondot csinálni magukból. Mindennap találkozunk ilyen példákkal vagy olvasunk róluk az interneten. A Nyerd meg az életed arra az extrém esetre mutat rá, mikor az emberek az életükkel játszanak és feláldozzák a kapcsolataikat. Mitől függ az, hogy mire vagyunk hajlandók a pénzért?

„A pénz mindannyiunk életében jelen van, meg kell tanulnunk bánni vele, és nemcsak a pénztelenség, de a végtelen bankszámla is összezavarhat és hatással lehet a viselkedésünkre. Döntéseinkben, tetteinkben nagy jelentőséggel bír saját önismeretünk, valamint, hogy képesek legyünk felelősségteljesen jó döntéseket hozni” – mondja a pszichológus. Majd hozzáteszi, hogy a szociokulturális tényezők, a temperamentumunkból fakadó különbségek, valamint mindazok a normák, értékek, amiket magunkkal hoztunk, kihatnak döntéseinkre.

Egy döntés meghozatalakor fontos, hogy lehessen több választási lehetőségünk, és képesek legyünk a helyzetet, valamint döntésünk pozitív és esetlegesen negatív következményeit egyaránt mérlegelni. Például, fiatalon sok minden tűnhet jó bulinak, különösen, ha még fizetnek is érte, a következményekkel azonban csak az esemény után szembesülünk, legyen az egy interjú, tévéműsor, bizonyos tematikájú fotók, videó vagy bármi más.

Mit tehet az, akinek nincs pénze pszichológushoz fordulni?

Sok nézőben felmerülhetett a kérdés, mi lett volna akkor, ha mondjuk a két főhős, akik végül megmérkőznek egymással, Szong Gihun és Cso Szangu nem vesznek részt a játékban, hanem inkább segítséget kérnek (természetesen nem az uzsorásoktól)? Persze akkor nem lett volna kasszasiker a sorozat. De képzeljük el, hogy olyan emberekről van szó, akik valóban anyagi problémákkal küzdenek, emiatt kilátástalannak érzik az életüket, totális egzisztenciális válsággal küzdenek.

Ez valójában rengeteg emberre jellemző, és sajnos gyakran hallani arról, hogy kétségbeesésükben, ha nem mások, akkor önmaguk ellen fordulnak és szélsőséges esetben öngyilkosságot követnek el, mivel nem látnak más kiutat a helyzetükből. Biztos lennének olyanok, akik nyitottak arra, hogy pszichológus segítségét kérjék, de miként tehetik meg, ha nem engedhetik meg maguknak anyagilag?

„A kérdésre most kizárólag pszichológiai szemszögből igyekszem válaszolni. Az egzisztenciális kérdések, különösen a mai, gyakran kiszámíthatatlan, szorongató időkben, óhatatlanul is felmerülnek bennünk a saját létünkkel, jövőnkkel kapcsolatban. Lelki jóllétünk megteremtése, külső és belső erőforrásaink feltérképezése és mozgósítása nagyban hozzá tud járulni ahhoz, hogy más nézőpontból is rátekinthessünk aktuális élethelyzetünkre és új megoldási stratégiákat is elkezdjünk kidolgozni” – válaszolja Petrusán-Molnár Dalma.

A szakértő rávilágít arra, hogy pszichológiai és/vagy mentálhigiéniai ellátást kedvezményesen is igénybe lehet venni, a legtöbbször alapítványok segítségével, illetve TB alapon a területileg illetékes pszichiátrián, vagy krízisambulancián. Az ingyenesen és anonim módon hívható lelkisegély szolgálatok szintén nagy jelentőséggel bírnak.

Bármilyen krízis, probléma esetén ne szégyelljünk segítséget kérni. Akut krízis esetén a segítség életet menthet!