előfizetésem
Hírlevél
Amikor a hétköznapi zaj is fáj – A mizofónia lelki háttere
Miért vált ki dühöt vagy szorongást egy rágózás, egy tollkattintás vagy épp a szuszogás hangja? A mizofónia nevű jelenség sokkal több, mint puszta idegesség: mögötte gyakran mélyebb pszichés okok húzódnak meg. Dr. Drelyó Ágnes pszichológus segítségével jártunk utána, hogyan alakulhat ki ez a hangokra adott túlérzékenység, és milyen terápiás eszközökkel lehet enyhíteni a tüneteket.
A kulcs gyakran a szorongásban, az önérvényesítés hiányában és a határok kijelölésének nehézségeiben keresendő.
A mizofónia mögött meghúzódó lelki tényezők
„A legújabb szakkönyvek még nem térnek ki erre a jelenségre, noha egyre többen keresnek fel szakembert hasonló panaszokkal. A mizofónia olyan állapot, amely során bizonyos ingerek rendkívül erős, negatív érzelmi reakciót váltanak ki az érintett személyből. Ezek többnyire hanghatások – például papírzörgés, tollak kattogtatása –, amelyek egyeseket kimondottan ingerlékennyé tesznek. Ilyenkor egy egyébként jelentéktelen hangforrás válik a feszültség kiváltójává” - magyarázza dr. Drelyó Ágnes.
„Akik korábban testképzavarral küzdöttek a plasztika után sem lettek elégedettek magukkal” – interjú dr. Korsós Dorottya pszichológussal
A szakemberek számára a mizofóniás páciens esetében az elsődleges feladat annak felmérése, hogy a páciens nem szenved-e más mentális zavarban – például erős szorongásos zavarban –, amelynek a mizofónia csupán egy mellékága. A pszichológus szerint a szorongásnak nincs konkrét tárgya, de képes tárgyiasulni, amikor valamilyen ingerhez kapcsolódik. Ilyen esetekben beszélhetünk félelemről.
„Sokan például a kutyáktól vagy pókoktól is félnek, annak ellenére, hogy nincs rá valóságalap. A belső szorongás vagy félelem tehát kivetülhet egy külső tárgyra. Ilyenkor sokkal mélyebb, rejtettebb lélektani okai lehetnek a szorongásnak, ezért ezeket kell először feltárni.”
Amikor az apró zaj is kiváltja a feszültséget
Egy billentyű kattogása vagy a rágózás hangjától való irtózás elsőre talán abszurdnak tűnhet, ám a szenvedő fél számára ez komoly feszültségforrást jelenthet. Dr. Drelyó Ágnes szerint ezek az apró hangok szelepként működhetnek az illető életében, levezetve egy olyan feszültséget, amely valószínűleg máshonnan ered.
A zajérzékenység csupán a tünet.
Fontos megjegyezni, hogy ez nem ugyanaz, mint amikor valakit zavar a szomszédból szűrődő hangos zene – noha az is hanghatáshoz köthető. A mizofónia különlegessége abban rejlik, hogy nincs világos ok-okozati összefüggés: nem létezik egyértelmű előzmény, amely megmagyarázná az adott hang által kiváltott feszültséget” - hívja fel a figyelmet a szakember, aki szerint a kiváltó inger hatása terápia segítségével megszüntethető.
A mizofóniát gyakran nevezik szelektív hangszenzitivás szindrómának is. A pszichológus hozzáteszi, a mizofónia megjelenésekor bizonyos hangingerekkel szembeni érzékenységünk inadekvát módon felerősödik, minden nyilvánvaló ok nélkül. „A reakció hirtelen tör ránk, és intenzív feszültséget, szorongást válthat ki. Csak akkor múlik el, ha a hangforrás megszűnik.”
Kezelési módszerek és a terápia útja
A kezelés első lépése mindig annak kizárása, hogy a háttérben ne álljon fenn valamilyen szervi vagy idegrendszeri eltérés, például agyi elváltozás. Akinek nincs ilyen jellegű problémája, de szeretné megszüntetni a zavaró mizofóniás tüneteket, fordulhat szakemberhez. A közös munka során, több hónapos folyamatban, a problémát eredményesen fel lehet számolni.
„A mizofónia és a szorongás ugyanazt a neurofiziológiai rendszert érintik az agyban – vagyis ugyanazok az agyi struktúrák reagálnak rájuk. A pácienssel folytatott közös munka során a szorongás irányából kell elindulni. Fel kell tárni, hogy mi váltja ki a szorongásos reakciót az illető életében. Kognitív terápiás módszerek segítségével lehet feltérképezni, hogyan tudja csökkenteni az ingerre adott reakcióját” - tájékoztat a szakértő.
Sclerosis multiplex diagnózissal a munkaerőpiacon: zsákutca vagy marad home office?
A határok kijelölése
Ha a páciens nem tud hatékonyan megküzdeni ezekkel a helyzetekkel, akkor a zavaró hangok mindig problémát fognak jelenteni. Ugyanakkor lehetséges a feszültségforrás felszámolása anélkül is, hogy hozzászoknánk a kellemetlen helyzetekhez – például azáltal, hogy megtanulunk kiállni magunkért, ezáltal oldva a konfliktusokat.
A szakember szerint a mizofóniának társas dinamikai vetülete is van. „A mizofóniának van egy olyan aspektusa is, hogy a környezetünkben lévő emberek a viselkedésükkel nem tartják tiszteletben a határainkat. Nem velünk van a gond olyan értelemben, hogy miért nem tanult meg viselkedni a másik ember. Miért kattogtatja valaki hangosan a tollát, ha egy olyan környezetben van, ahol más emberek is vannak, akik az órára szeretnének figyelni? A másik emberrel is gond van, aki nem méri fel, vagy nem érdekli, hogy a cselekvésével zavarhat másokat” - részletezi.
Önérvényesítés a terápia során
A mizofónia megjelenése gyakran az önérvényesítés iránti igény kifejeződése, amely kezdetben nemtetszés formájában jelentkezik. Az eredeti konfliktushelyzet sokszor nem megfogalmazható, így az oda vezető utat lépésről lépésre kell végigjárni, és fokozatosan feloldani a problémát. Dr. Drelyó Ágnes példaként hoz fel egy terápiás folyamatot. „Vannak olyan előszobák, melyeken keresztül elindulhatunk a konfliktus feltárásának útján.
Elsőként kisebb helyzetekben kell gyakorolni, hogy hangot adjunk annak, ami zavar bennünket, és ki tudjunk állni magunkért. Ezek az élmények elegendő bizonyítékot szolgáltathatnak ahhoz, hogy később nagyobb kihívásokkal is szembe merjünk nézni, és ott is ki tudjunk állni önmagunkért.”
Felemás zoknik a Nebouxii márkától: Sipos Eszterrel, az alapítóval beszélgettünk
Társbetegségek és diagnózis
Fontos kiemelni, hogy a mizofónia társbetegségként is megjelenhet, ezért elengedhetetlen az alapbetegség pontos diagnosztizálása. A pszichológus a különböző hátterű esetek között is különbséget tesz. „Ha például valaki autizmussal él, azon nem tudunk változtatni. Egy enyhébb autizmus esetén azonban kognitív terápiás eszközökkel segíthetünk az érintettnek abban, hogy megtanuljon együtt élni vele – a mizofóniás érzékenysége azonban valószínűleg megmarad.
Ezzel szemben, ha a mizofónia szorongásos zavar következtében jelentkezik, akkor jelentős hatékonysággal érhető el teljes gyógyulás. Mindez attól függ, hogy az alapprobléma mennyire összetett és súlyos.” A mizofónia tehát nem csupán zavaró hangokra adott túlérzékeny reakció, hanem egy mélyebb pszichés folyamat tünete is lehet.
Bár a környezet gyakran nem érti a szenvedő fél reakcióját, fontos felismerni, hogy valódi lelki terhet jelenthet. A megfelelő szakemberrel végzett közös munka során azonban a tünetek jelentősen enyhíthetők, sőt akár teljesen megszüntethetők is. A megoldás kulcsa gyakran az önismeretben, a szorongás oldásában és az egészséges határhúzás elsajátításában rejlik.
