Tízből kilenc emésztési problémát nem ételintolerancia okoz, hanem a szorongás
A stressz, a szorongás a lelki és mentális panaszok mind-mind szoros összefüggésben állnak az emésztőrendszerünk egészségével. De mi volt előbb a puffadás vagy a szorongás, a helytelen táplálkozás vagy a felfokozott stressz?
Tízből kilenc emésztési problémát nem ételintolerancia okoz, hanem a szorongás, a felfokozott stressz a hétköznapokban és az ezekből fakadó apró szokások sokasága. Sajnos a legtöbben tudjuk, hogy mit érez az, aki azt mondja: gyomoridege van, hiszen egy-egy emésztési vagy emésztőrendszeri panasz csak adott stresszek hatására aktiválódik. Trenka Andrea Petra mikrobiom szakértő, a mikrobiom egészségének a fenntartásában és az egészséges emésztőrendszer kialakításában, támogatásában segíti pácienseit.
Amikor azt mondjuk, hogy mikrobiom akkor leggyakrabban a bélflórára gondolunk. Ez a belekben élő mikroorganizmusoknak a közössége, főként baktériumok, gombák, vagy vírusok. „A mikrobiom szó mikorganizmus közösséget takar, ami az emberi testben megtalálható a tüdőben, a bőrünkön és a hüvelynek is van saját mikrobiomja, de kétségtelenül a vastag- és vékonybélben található a leggazdagabb közösség” - magyarázza a szakértő.
Szorongásból eredő emésztési panaszok
Trenka Andrea tapasztalatai szerint az emberek alábecsülik, hogy milyen hatással van a lelkiállapot az emésztésre, az étvágyra, vagy a székletürítési szokásokra.
„Attól kezdve, hogy valakinek túl sok vagy túl alacsony a gyomorsava, milyen az epe termelése, van –e étvágya, mennyire gyors az emésztése, egészen addig, hogy mikor tud székletet üríteni, ezek mind-mind összefüggésben vannak azzal, hogy kinek milyen a lelki irányultsága” - hívja fel a figyelmet a szakember, majd példaképp kiemeli az IR-es (inzulinrezisztens) és PCOS-es (policisztás ováriumszindróma) női betegeket, akik a legtöbb esetben mindenhova sietnek.
A mentális egészséghez nem drága személyi edzőre van szükség, csak arra, hogy rendszeresen sportolj valamit
„Mivel megszokták, hogy sietnek ezért akkor is sietnek, amikor nem sietnek sehova. Amikor valaki nem tud már valamit nyugodtan vagy lassan csinálni, akkor neki a természetes, alap állapota az, hogy feszült és ez a feszültség nagyon nagy hatással van magára az emésztőrendszerre is.
Egy szorongásos vagy konfliktusos lelkiállapot esetén nagyon sokszor annak a viselője alapvetően nem gondolja magáról, hogy ő az, hiszen neki ez az alapállapota.
A tűrőképesség egyéni
A legtöbb esetben a páciensek nem érzékelik problémaként a tüneteket, pedig manapság már a fiatalokat, a húsz-harminc éves korosztályt is fokozottan érinti a szorongás. Különösen jellemző a nőkre, akiknél a fokozott elvárások miatt szinte már megszokott, hogy tizenkét órát dolgoznak, hiszen a munkaidőn túl vár rájuk minden otthoni teendő.
Nagyon sok a PCOS-sel és endometriózissal küzdő nő.
„Azt látom, hogy a nők egyáltalán nincsenek tisztában a saját testükkel és a ciklusukkal, pedig ez lenne az első lépés az egészséghez vezető úton” - hívja fel a figyelmet a szakértő, aki kiemeli, hogy a mikrobiomnak milyen hatása van a hormonális háztartása: ha valamilyen táplálkozási ok miatt alakul ki PCOS, enodmetriózis vagy bármely más anyagcsere zavar, akkor a legtöbb eseten már magát a rossz táplálkozási szokást is maga az életmód termelte ki.
„Nagyon ritka, hogy valaki a fizikai és lelki tűrőképességéhez igazodó életet él és táplálkozik, alapvetően az életmód termeli ki a problémákat” - mondja Trenka Andrea, aki példaként kiemeli a magas koleszterinszint problémáját. A szakember szerint nem mindegy, hogy genetikailag magas valakinek a koleszterinszintje, vagy a mozgásszegény életmódot és az állati zsírban gazdag, rostszegényen táplálkozás miatt.
A leggyakoribb emésztési problémák és a tünetek
„Szorongás vagy stressz következtében elsősorban a gyomor savháztartása szokott felborulni, van akinél túl sok, másnál túl kevés gyomorsav termelődik. Emellett a puffadás is jellemző tünet, amiről sokan - sokszor tévesen - azt feltételezik, hogy valamilyen ételérzékenység (például glutén-, vagy laktózintolerancia) áll a háttérben, pedig ez csupán az esetek tíz százalékában igazolódik” - magyarázza Trenka Andrea, majd kifejti, hogy a megfelelő mennyiségű gyomorsav elengedhetetlen a fehérjék lebontásának az elindításához.
„Amennyiben nem termelődik elegendő, úgy a táplálék nem tud tökéletesen megemésztődni a vékonybélben, ez pedig puffadáshoz, illetve diszbiózishoz, a bélflóra egyensúlyának felborulásához vezet” - hívja fel a figyelmet a szakember, aki arra is figyelmeztet, hogy stresszes életmód estében nagyon sokszor ciklikusan váltakoznak a nagyon alacsony és nagyon magas táplálékbevitellel megáldott időszakok, ami szintén vezethet rossz közérzethez.
„Amikor valaki például egész délelőtt nem eszik, majd délután vagy este mindent felfal, amit csak meglát, azzal az emésztőrendszert terheli túl. „A hirtelen, túl nagy mennyiségben elfogyasztott táplálékkal sem az emésztőenzimek, sem az epe, sem a gyomorsav nem tud megbirkózni. Ilyenkor úgynevezett rothadási folyamatok indulhatnak el, amik irritálják a bél nyálkahártyát, ennek következtében - a már sérült nyálkahártya miatt - sem lesz ép a mikrobiom, ami kellemetlen közérzetet, hasi diszkomfortot okozhat.”
A szakértő arra is kitér, hogy sérült bél, vagy fokozottan stresszes időszak után könnyedén kialakulhat a viszcerális hiperszenzitivitás, ami a zsigeri szervek túlérzékenysége, ami azt eredményezi, hogy olyan dolgokat is fájdalomként él meg az emésztőrendszer, amit alapvetően ki kellene, hogy zárjon az agy.
„Nagyon nehéz ezt megkülönböztetni, hogy valós oka van-e a fájdalomnak, vagy csak lecsökkent ingerküszöb áll a háttérben. Az elmúlt másfél év tapasztalatai alapján azt látom, hogy az elsődleges probléma az, hogy az emberek nem rágnak jól, gyorsan esznek, és nem annyit esznek amennyire szükségük lenne” - mondja Trenka Andrea, a legáltalánosabb tüneteket is részletezi.
„A puffadás és a teltségérzet a legjellemzőbb, aminek szintén lehet lelki oka, ezért minden esetben azt szoktam mondani a pácienseknek, hogy amellett, hogy rendbe teszik a táplálkozásukat, mindenképpen figyeljenek a mentális egészségükre is” - magyarázza a szakértő, aki szerint előfordul, hogy valaki csak akkor puffad, ha el kell mennie otthonról, ami szinte minden kétséget kizáróan lelki eredetű problémaként kezelendő, csak úgy, mint a székelési szokások hirtelen megváltozása.
Az emésztési panasz lelki háttere
A szakember arra is részletes magyarázatot ad, hogy nagyon ritkán fordul elő, hogy egy lelki gond mellett ne legyen táplálkozási probléma. A legtöbb esetben nem csak az egyik, vagy csak a másik okoz emésztési nehézségeket hanem a kettő együtt, kölcsönhatásban. Amikor valakinek azt mondják, hogy biztosan pszichés eredetű probléma áll fenn, akkor annak van egy táplálkozásbeli oldala is, a kérdés csak az, hogy melyik volt előbb.
„Nem érdemes válogatni, melyik úton induljunk el, a legjobb az, ha a fizikai és mentális síkon egyszerre kezdjük el kezelni a tüneteket, és ami a legfontosabb, hogy próbáljuk megtalálni a kiváltó okot. Bár ezzel kapcsolatban azt tapasztalom, hogy a legtöbb páciens maga is tudja valahol, hogy mi lehet az a kiváltó ok, ám ezt a témát hajlamosak is nagy ívben elkerülni.
Hiszen aki túl sokat dolgozik, az úgy akarná megoldani, hogy továbbra is túl sokat dolgozhasson, aki semmi rostot nem eszik, az mégis azért azt szeretné, hogy nagyon többet ne is kelljen és aki mondjuk rossz párkapcsolatban él, az is előbb változtatna meg bármi mást, mint ezt a saját életében.
De ez már mindig a pszichológus kollégák feladata.
Tapasztalatok szerint Trenka Andrea véleménye az, hogy nehezen fogadják el a páciensek a tényt, hogy annak érdekében, hogy jobban legyenek, át kell alakítani az életük egy részét. Például, ha valakinek a stresszes munkahelyi körülmények okoznak tüneteket, akkor dönteni kell: vagy a munkahelye marad meg és vele együtt az egészségügyi problémák is, vagy vált és akkor fizikailag is garantáltan jobban lesz.
A szakértő zárásként arra is felhívja a figyelmet, hogy a pszichés okok miatt kialakult emésztési probléma esetén segíthet az első lépés lehet az étrendet átalakítása, ami jobb hangulatot, energikusabb közérzetet, ez által pedig motiváltabb mindennapokat jelenthet. A depresszió kezelésében is gyógyír lehet a megfelelő táplálkozás, tehát érdemes megfigyelni az ételek hangulatra gyakorolt hatását, ami szintén egyéni.