Mesterséges megtermékenyítés előtt állsz? Akkor az egészséges életmód még fontosabb, mint gondolnád
A meddőség a XXI. század egyik népbetegsége. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján a világon minden hatodik ember meddő, a lakosság minden rétegét érinti ez a probléma. Hazánkban a becslések szerint nagyjából két-háromszázezer meddő pár él annak tudatában, hogy sosem vagy csak nehezen lehet gyermekük. A modern orvostudomány persze minden eszközt megragad annak érdekében, hogy mindenkinek megadasson ez a csoda. Az egyik ilyen megoldás a mesterséges megtermékenyítés (IVF). Ennek alapvető módja a mindenki számára ismert lombikbébi-eljárás.
De vajon kinek van erre lehetősége? Mik a feltételek és mire van szükség ahhoz, hogy sikeres legyen a kezelés? A meddőség egy jel arra, hogy valami a testünkben nem működik. Van, aki genetikai okok miatt nem eshet teherbe, míg mások az egészségügyi állapotuk miatt kerülnek nehéz helyzetbe. A Pécsi Tudományegyetem Humán Nemzeti Reprodukciós Laboratóriumjának PhD hallgatójával beszélgettünk a témáról.
Mik az IVF alapfeltételei?
Bár az gondolnánk, hogy mindenki alkalmas arra, hogy mesterséges megtermékenyítésen vegyen részt, valójában van pár feltétel, aminek meg kell felelni. Mielőtt azonban ezekbe belemennénk, tisztázzuk az alapvető tudnivalókat. Meddőségről akkor beszélhetünk, ha egy nőnek tizenkét hónap próbálkozás után sem sikerül teherbe esnie. Harmincöt év felett ez hat hónapra rövidül. A sikertelenség mind a két fél „számlájára” egyenlő mértékben írható. Ennek oka az esetek negyven százalékban a nő és ugyanennyi százalékban a férfi, míg a maradék húsz százaléknál mind a két fél egyszerre játszik szerepet abban, hogy nem sikerül a terhesség.
Lehet, hogy nem a feldolgozott ételek a legveszélyesebbek a szervezetünkre nézve, hanem az ivóvíz?
Mindezt egy vizsgálat követi, ahol az orvos dönt a kezelés típusáról. Először csak gyógyszerrel próbálkoznak, ha ez sikertelen, akkor merülhet fel a mesterséges megtermékenyítés lehetősége. Az eljárás akkor nyújthat segítséget, ha az ok PCOS, endometriózis vagy más szervi eltérés. Gyakran alkalmazzák előrehaladott életkorban, valamint akkor, ha a férfinak gyenge minőségű a spermája.
Fontos azonban tudni, hogy a magyar egészségügyben a társadalombiztosítás negyvenöt éves korig állja ennek költségeit. Az átlagéletkor ennél jóval alacsonyabb, a nők nagy része harmincöt éves kora körül dönt az IVF mellett. Hiába a hasonló betegség, minden nő megkapja a saját személyre szabott kezelését. Az ugyanis, hogy az IVF sikeres lesz-e vagy sem, sok mindentől függ, többek között az egyén betegségeitől, a szedett gyógyszerek típusától, a hormonszinttől, a testtömegtől, a kortól és persze az általános fittségtől.
Az egészséges életmód alapjai
Számos tényező befolyásolja a mesterséges megtermékenyítés eredményességét, ezek közül az életkor és az életmód is kiemelendő. Köztudott, hogy az idő előrehaladtával a petesejtek száma és minősége is romlik. Sajnos ez a folyamat már a harmincas évek elején elkezdődik és harmincöt év felett felgyorsul. Ezért is fontos, hogy a babát fontolgató párok orvosi segítséget kérjenek, ha hosszas próbálkozás után sem következik be a gyermekáldás.
Az egészséges életmód jelentős szerepet játszhat az IVF sikerességének növelésében. Rengeteg tanulmány vizsgálta már a testsúly és a mesterséges megtermékenyítés sikerességének kapcsolatát. Mind az elhízás, mind pedig a túl alacsony testsúly problémák forrása lehet. Elhízás esetén felborulhat a hormonháztartás, ami nehezíti a petesejtek érését és az embrió megtapadását és a túlsúly tovább növelheti a terhességi komplikációk kockázatát is. Az alacsony testsúly esetén hiányozhatnak a szervezetből a megfelelő tápanyagok, ami szintén hátrányosan hathat a petesejtek minőségére és a termékenységre.
Egyes népeknél nincs is szó a hőhullámra - a változókort nem betegségként, hanyatlásként, hanem potenciálként érdemes megélni
A Pécsi Tudományegyetem Humán Nemzeti Reprodukciós Laboratóriumának elvégzett és jelenleg is folyó kutatásban azt vizsgálták, hogy egy normál betegtípushoz képest van-e különbség az inzulinrezisztens (IR) betegek tüszőfolyadékának aminosav koncentrációjában. A jelenleg is folyó kutatásról Kapocsi-Kurdi Csillát, a Pécsi Tudományegyetem Humán Nemzeti Reprodukciós Laboratóriumjának PhD hallgatóját kérdeztük.
„A mintaként felhasznált tüszőfolyadék egy olyan folyadék, amely a petesejteket veszi körül a tüszőben és rengeteg információval szolgál a petesejtek egészségére vonatkozóan. Azt találták, hogy számos aminosav eltérő mennyiségben volt jelen a két csoport esetében és az eltérést mutató aminosavak összefüggésbe hozhatók a petesejtek egészségével.
Az egyik ilyen aminosav a glicin, mely számos fertilitással és metabolizmus szabályzással kapcsolatos folyamatban vesz részt. Az IR-val rendelkező páciensek esetében értéke alacsonyabb volt a tüszőfolyadék mintákban, ami azért jelenthet problémát, mert ezáltal rosszabb minőségű petesejtek keletkezhetnek.
A kutatóknak már korábban feltűnt, hogy a glicin alacsony értéke és az IR kéz a kézben járnak együtt, ez pedig már az cukorbetegség előszobájának számít. A sejtek ugyanis rezisztensé válnak az inzulinra, egyre kevésbé tudnak válaszolni az inzulin jelenlétére, ami problémát jelenthet, hiszen a sejtek az inzulin hatására veszik fel a cukrot, de ha ez nem történik meg, akkor nem tudja felhasználni, nem válaszol az inzulinra, majd cukor áramlik a vérbe, ami magas vércukorszintet eredményez.
A kutatásban felhasznált minták alapján az IR-esek mindegyike a BMI alapján elhízott csoportba tartozott. Ha tehát valaki inzulinrezisztens és súlyfeleslege van, az hatással lehet az IVF sikerességére. Minél magasabb BMI-vel rendelkezik valaki, annál kisebb a valószínűsége annak, hogy a megtermékenyítés sikeres lehet. Éppen ezért fontos, hogy megtartsuk a megfelelő testsúlyt, hisz a fenti kutatásból is kiderül, hogy az elhízás olyan mechanizmusokat eredményezhet, amely legkisebb molekula szinten is beleszól a szervezetünk működésébe” - fejtette ki a doktorandusz hallgató.
