előfizetésem
Hírlevél
Megkönnyíti a mindennapokat, de rombolhatja a környezetet, MI az?
A szűkebb és tágabb környezetünkre is hatással van a mesterséges intelligencia, ami ma már a mindennapjaink részét képezi. Használjuk tanuláshoz, munkához, és sokszor csak a magányunk leküzdésére. Sokan tisztában vannak vele, hogy a mesterséges intelligencia alapjaiban változtatja meg a jelenleg ismert és többé-kevésbé kiszámítható munkaerőpiacot. Azonban arra csak kevesen gondolnak, hogy az MI a természeti kincseinkre is veszélyt jelent.
Remélhetőleg ma már mindenki számára ismertek azok a környezeti hatások, amik napjainkban történnek és hatással vannak szűkebb és tágabb életterünkre és jelenleg ismert életmódunkra is. Az aszályok, áradások egészen közel vannak hozzánk, hiszen hazánknak több területét is érintik, de az erdőtüzek, a fogyó édesvíz, hurrikánok és egyéb szélsőséges időjárási jelenségek és éghajlati változások által okozott klímakatasztrófák mind minket is érintenek, még akkor is, ha nem közvetlen a szomszédban történnek.
Ma már evidens (kellene, hogy legyen), hogy a klímakrízis nagyon sok, látszólag egymástól különálló egységből épül fel és ezek egymásra hatása okozza a klíma gyorsított ütemű változását. Ebben a nehéz környezetben, a még mindig csak erősödő fogyasztói társadalomban kell nekünk megküzdenünk nap, mint nap az információáradattal, ami nem csak a testi, de a mentális és lelki egészségünkre is hatással van.
Fenntartható-e az MI?
A mesterséges intelligencia gyűjtőneve olyan digitális technológiáknak és folyamatoknak, amik felületesen utánozzák az emberi gondolkodást. Egészen kezdetleges formák alapján már az 1950-es évektől jelen van, amin sokan meglepődnek. Az utóbbi években szinte fénysebességre kapcsolt a MI-val foglalkozó tudomány, részben mert megérkezett az ehhez szükséges technológia és megvan a megfelelő adatmennyiség is, ami ahhoz kell, hogy folyamatosan táplálják az adatokat a rendszereibe.
Nehezen döntesz reggelente, mit vegyél fel? Segít az algoritmus és a digitális gardrób
A mesterséges intelligenciára, mint minden modern technológiára, sokan megváltásként tekintenek és azt gondolják, megérkezett a megoldás a sokezer kihívásra, amivel a mai modern ember nap, mint nap szembenéz. Azonban akárcsak bármi másnak az életben, az MI-nek ugyanúgy vannak hátrányai, mint előnyei és ezzel érdemes tisztában lennünk. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) van egy 17 pontból álló fenntarthatósági célkitűzés gyűjteménye, melynek két pontja is erősen kötődik a MI megjelenéséhez.
A 9. számú célkitűzés az ipar, innováció és infrastruktúra fogalomköréhez csatlakozik. Többek között az átfogó célok közt szerepel az ipari termelés lassítása és a szén-dioxid kibocsátás csökkentése. Azok, akik a mesterséges intelligenciában látják a jövőt, sokszor emlegetik annak kapcsán, hogy mennyi technológiai fejlődés tudja majd segíteni a klímakrízis elleni küzdelmet. Ez részben igaz, hiszen a kutatásokban gyakran használják, például egy MI által irányított program segítségével vizsgálják a tengerek és óceánok partszakaszait, azt, hogy mit hord rá ki és honnan az áramlat.
A másik célkitűzés, melyre hatással lehet a MI, az a 12. pont, a fenntartható fogyasztás és termelés, gyártás biztosítása. Ebben a folyamatban a mesterséges intelligenciának nagyon nagy szerepet tulajdonítottak, hogy mennyire tudja majd a robotikával együtt optimalizálni a gyártást. Azonban azt is látnunk kell, hogy a munkasorról kiesett embereknek megélhetést és megfelelő munkát kell nyújtani ahhoz, hogy méltó életet élhessenek. Ebben pedig a MI inkább kihívásokat jelent, mint megoldást.
Víz van, de nem arra használjuk, amire kellene
A mesterséges intelligencia tárolóegységeit és központjait üzemeltetők már most is látják, hogy hihetetlen mennyiségű energia szükséges az adatok betáplálására, tárolására valamint közvetítésére. Ennek következménye a további károsanyag-kibocsátás a már meglévőkön túl. Továbbá fontos megemlíteni, hogy a MI adatközpontjainak, szervereinek működtetéséhez és kialakításához különleges ásványi anyagokra van szükség, amelyek a bányászata kérdéses, illetve kritikus mennyiséggel járul hozzá az elektronikai hulladékokhoz, amit egyenlőre nehezen vagy egyáltalán nem lehet újra hasznosítani.
Félsz vagy örülsz, hogy a mesterséges intelligencia egyre nagyobb teret hódít a divatban?
Mindemellett az egyik legnagyobb kihívás, ami szintén felvet fenntarthatósági és akár etikai kérdéseket is, az a vízhasználat. Hiszen a mesterséges intelligencia adatközpontjaiban rengeteg vizet használnak fel a számítógépek és egyéb technikai eszközök hűtésére. Egyes kezdetleges számítások szerint egy MI-infrastruktúra akár hatszor annyi vizet használ el egy év alatt, mint a hatmillió lakosú Dánia. Itt a legnagyobb etikai probléma, hogy mindeközben a világ negyedének még most sem megoldott a tiszta és biztonságos ivóvízhasználata.
A Nemzetközi Energia Ügynökség (IAEA) számításai szerint egy AI alapú keresőn feltett kérdés tízszer annyi energiát használ fel, mint egy Google keresés.
Még mindig nem tudjuk vagy tudhatjuk, hogy a MI mennyire lesz a jövőben veszélyes, ránk nézve, de a klímakutatásban érintett szakemberek már kifejezték aggodalmukat a technológiát illetően. Akár csak olyan alapvetéseket figyelembe véve, hogy az MI által a jövőben még inkább megvalósítható önműködő autók az egészségesebb és klímatudatosabb megoldások helyett az egyre több autózást – és ezáltal energiahasználatot – fogják erősíteni vagy éppen a MI által tévesen betáplált adatok félretájékoztatást fognak eredményezni a klímakrízisről, ami nagyobb fokú tudatlansághoz vezethet. Használjuk hát tudatosan és mértékkel ezt az egyelőre kevésbé ismert eszközt!
