Koncz Zsuzsa szakpszichológus: Az is döntés, ha nem döntünk
Minden nő tapasztalt már olyan változásokat és nehézségeket az életében, amelyekről hirtelen nem tudta, hogy vajon mi lehet az oka, miért történik vele. Ezek sokszor a női életszakaszokhoz kapcsolódó természetes változásoknak a jelei.
Az ember élete végéig fejlődik, változik, normatív kríziseken megy keresztül, mint például a pubertásból a fiatal felnőttkorba való átlépéskor, amikor egyszer csak vége a gyermekkornak és olyan felelősségeket kell vállalni, amit eddig a szülők viseltek, vagy az aktív felnőttkorból az idős korba való átlépéskor, ami szintén veszteséggel jár, mert le kell mondani az aktív, erős, kompetens énről. Ezekről a fontos női életszakaszokról beszélgettünk Koncz Zsuzsa klinikai szakpszichológussal.
A felnőtté válás a mentális egészséget is próbára teszi
A pubertásból fiatal felnőtté válni is küzdelmes időszak. Az, hogy kinyílt a világ az internettel, minden elérhetővé vált és végtelenek lettek a lehetőségek, a legtöbb fiatalra bénítóan hat lélektani szempontból. Sokan leülnek egy útkereszteződésben és nézik a lehetőségeket, de nem tudják felvállalni a választást, mert ha elindulnak egy irányba, az összes többibe nem indulhatnak el, és nem tudják felvállalni az ezzel járó veszteséget.
A negyedélet-krízis vezethet depresszióhoz, szorongáshoz, pánikbetegséghez vagy akár addikcióhoz, ezért érdemes időben szakemberhez fordulni a tünetekkel
Ha az útkereszteződésben ülök, az az illúzióm lehet, hogy még bármi lehet, nem tűnik el egyik lehetőség sem, de közben az idő telik, és én nem döntöttem. Ugyanez az elköteleződési válság figyelhető meg a párkapcsolatok terén, nagyon sok a randiapp, a partnerek lecserélhetők, bármikor váltani lehet, így nagyon nehéz egyvalaki mellett dönteni. Koncz Zsuzsa felhívja a figyelmet arra, hogy
az is egy döntés, ha nem döntök, ha átengedem a kontrollt az életem felett a véletlennek.
Fontos megérteni, hogy a saját önismeretünkre, a valódi önmagunkra alapozott döntések, amelyek valóban belőlünk fakadnak, a vágyainkból fakadnak közelebb tudnak vinni a boldogsághoz.
A gyerekvállalás kérdése
Az élete egy pontján minden nő találkozik azzal a kérdéssel, hogy vállaljon-e gyermeket vagy sem. Ha igen, mikor, milyen hatással lesz ez a karrierjére, eddigi megszokott életére, házasságára, társas kapcsolataira, mennyire fog megváltozni a teste, az értékrendje, egyáltalán, az élete. Koncz Zsuzsa szerint, aki úgy dönt nem vállal gyermeket, nőként ugyanolyan teljes értékű életet élhet, mint az, aki a gyermekvállalást választja.
Mélyen gyökerező okai lehetnek annak, ha valaki nem szeretne gyereket.
Például, ha azt látta az édesanyján, hogy ő maga gyerekként terhet jelentett az anyukája számára. A társadalmi nyomásnak is szerepe lehet a nők döntésében akkor, ha a személyiség még nem eléggé érett, hogy tudja ki ő és mi teszi boldoggá. A megfelelési igény egyébként csak addig marad erős, amíg az embernek nincs egy stabil tájékozódási képessége önmagában.
Gyerekként sokszor meg akarunk felelni a szüleinknek, és a szülő igényeire figyelünk, miközben elveszítjük önmagunkat, abbahagyjuk a kísérletezést különböző női szerepeinkkel és nem tudunk figyelni arra, hogy mi a jó nekünk. Ezért felnőttként megtörténhet, hogy igazából nem is tudjuk akarunk-e gyermeket szülni, vagy sem.
Anyaként megváltozik az élet
Ha viszont vállalunk gyermeket, alapvetően változik meg a testünk a terhesség, a szülés és a szoptatás következtében. Azt érezhetjük, hogy tönkrement a testünk, eltávolodtunk a partnerünktől, szexuális nehézségeink vannak, esetleg fájdalmat okoz a szex, undorodva szemléljük a testünket, vagy akár attól szenvedünk, hogy traumatikus élmény volt a szülés.
Nehéz ezeket kimondani, de fontos, hogy megtaláljuk azt a személyt, akivel félelmeink ellenére tudunk erről beszélni, mert ha tabuvá válik, ha nem foglalkozunk vele, attól még nem tűnik el, csak betokozódik a lélekbe. Nehéz ez az időszak az anyáknak azért is, mert egész nap egy csecsemővel töltik az idejüket, akire állandóan figyelni kell, felelősséget kell vállalni érte. Sok a bizonytalanság, a magány, megszűnnek a felnőtt visszajelzések, tulajdonképpen megszűnik a nők felnőtt élete.
A legtöbb férfira az apává válás nagy hatást gyakorol, így az ő életük is megváltozik, azonban a szakmai élet érintetlen marad. A nő viszont hormonális változásokon megy keresztül, felmerülhet szülés utáni depresszió, ami miatt bűntudatot érez, hogy ő rossz anya, hiszen csodálatos, hogy van gyereke, akkor miért nem örül jobban. El is várják, hogy boldog legyen, ő mégis frusztrált, türelmetlen, ideges, esetleg haragot érez a gyereke iránt.
Ez nem az anya hibája, ez egy komplex folyamat, ami nagyon nehezen feldolgozható, és az anyának támogató környezetre van szüksége, nyílt kommunikációra, adott esetben szakmai segítségre egy pszichológus személyében.
Életközép, az újraértelmezés ideje
A pubertás és a gyermekvállalás után máris eljutottunk az életközepi válsághoz. Kapuzárási pániknak is szoktuk nevezni, amely összefügg a menopauzával, amikor a nőknél biológiailag lezárul a termékeny időszak. A kislány első vérzése hormonális és testi változások összessége, változik a test, a testkép, megváltoznak a szerepek.
A termékeny időszak lezárulása szimbolikusan a produktivitás, a hatóképesség, az aktív időszak megszűnésével is járhat, és megint újra kell értelmezni, hogy ki vagyok én a világban, kielégítő-e ahogy ebben a világban létezem. A menopauza a hormonális változások miatt, szintén nagyon erőteljes testi változásokkal jár, legalább akkorákkal, mint a kislányoknál a nővé válás testi folyamatai.
A vonzó női identitás megváltozik, megváltoznak a testarányok, gyorsabban rakódnak a zsírpárnák, amelyek az aktív sportolás ellenére sem tűnnek el. Szerencsére manapság a testi termékenység lezárulása nem feltétlenül esik egybe az aktivitás és az alkotóerő elvesztésével.
Változó korban új vágyak jelennek meg
A változó korban, változó testben, változó élethelyzetben és lelkiállapotban, néhány idősödő nő az unoka iránti vágyakozásban tudja megfogalmazni ennek az új életszakasznak az értelmét, ezzel azonban nagy nyomást helyez saját gyermeke vállára, hiszen áthárítja rá élete célkitűzéseinek újrafogalmazását, az értelemadás felelősségét. Az önismeret fejlesztése idősebb korban is segíthet abban, hogy az új életszakaszban ne másoktól függő célokat fogalmazzunk meg.
Azok a gyerekek, akik azért fogannak, hogy a felnőttek életében tátongó űrt betöltsék, nem meglepő módon, felnőtt korukban is hajlamosak lehetnek a megfelelést, mások igényeinek a kielégítését központi fontosságúnak tekinteni. Koncz Zsuzsa rávilágít arra, hogy mennyire fontos az önismeret. A társadalmi és a szociokulturális hatások léteznek, ezeken nagyon nehéz változtatni, viszont az egyéni önismeretet fejleszteni lehet.
Az önismeretünk érettségétől függ, hogy mennyire vagyunk vevők ezekre a külső hatásokra, és mennyire tudunk egészséges határokat kialakítani magunknak.
Törődj magaddal!
Nagyon fontos, hogy ha azt érezzük baj van, főleg ha bűntudatunk van valamiért, ha feszültek, idegesek vagyunk, mindenen elsírjuk magunkat, bezáródunk, és nem tudjuk ezeket megbeszélni a partnerünkkel, barátainkkal, akkor keressünk fel egy szakembert. Egy anya esetében, ha ezek a fájdalmak, feszültségek ott maradnak, akkor később a gyerek felé fognak csatornázódni. A várandósság és a szülés időszakának változásai elterelhetik a figyelmet az anyává váló nő egészségének teljes körű figyelemmel kíséréséről.
Koncz Zsuzsa kiemeli a szűrővizsgálatok fontosságát, hiszen a számtalan változáshoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, az anyává váláshoz fontos alappillér az egészség megőrzése, illetve egy esetleges megbetegedés korai felismerése.
Az egészségünkre való odafigyelés női életünk összes szakaszában nagyon fontos, és sohasem önzés.
Minden nőnek joga van megélni és elsírni a fájdalmait, beszélni róla, joga van a segítséghez, a támogató figyelemhez és joga van azt érezni, amit érez.