Fokozott stressz, multitasking és túlhajszoltság - egyre több fiatalt érint a memóriazavar

Mostanában azt vetted észre, hogy könnyebben felejtesz el dolgokat, nem emlékszel fontos dátumokra, és mintha a gondolkodásod is lelassult volna? A szakértők szerint nem biztos, hogy kizárólag az elmédben kell keresni a probléma forrását.

Linda még csak harmincnégy éves, de úgy érzi magát, mintha egy hanyatló mentális teljesítményű idős néni. A rendezvényszervezőként dolgozó fiatal nő újabban sosem emlékszik, hová tette a bérletét, ha leugrik a boltba pár dologért, biztos, hogy egy-két fontosat elfelejt megvenni, és az is egyre gyakoribb, hogy találkozók időpontjai, szeretteinek születésnapjai mennek ki a fejéből.

Lindának nagyon mozgalmas élete van. Kéthetente utazik külföldre, hogy konferenciákat szervezzen, és szinte megállás nélkül több dolgot csinál egyszerre. Mégis aggódik, hogy feledékenysége nem csak a folyamatos multitaskingnak és bokros teendőinek tudható be. Pedig a rengeteg elfoglaltságnak mégis lehet köze ahhoz, hogy a feledékenység és koncentrációs nehézségek szinte járványszerűek.

Munkánk során szinte elvárás, hogy több dolgot csináljunk egyszerre, ehhez jönnek még a hobbik, edzés, közösségi médiahasználat - nem csoda, ha néha hatvannak érezzük magunkat harminc helyett. Míg egyszerre intézünk konferencia hívásokat és szerkesztünk Excell-táblákat, miközben posztolunk az Instagramra és válaszolunk néhány e-mailre, addig nem emlékszünk olyan szimpla dolgokra, mint hogy hol parkoltunk vagy tényleg kikapcsoltuk-e a vasalót.

Mit kell tudni a gondolkodásról?

Az agyról még mindig renget mindent nem tudunk, de az elmúlt évtizedekben nagyon sok dologra rájöttek a tudósok. Például a memóriával kapcsolatban is. Az igazság pedig az, hogy tudományosan is bizonyított, hogy egyfajta korral járó, enyhe mentális hanyatlás már akár húszas-harmincas éveinkben is elkezdődhet. Ehhez tudni kell, hogy az agyi funkciókat föloszthatjuk mechanikus és pragmatikus műveletekre.

Marie Curie elfeledett lánya forradalmasította az orvosdiagnosztikát és szüleihez hasonlóan meg sem állt a Nobel-díjig

A mechanikus műveletek közé tartozik a memória, a gyors gondolkodás, az információfeldolgozás, az érvelés, az ítéletalkotás és a hatékony problémamegoldás képessége. A pragmatikus funkciók közé pedig a felhalmozott tudás és tapasztalat döntéseinkben való felhasználása tartozik.

Általánosságban elmondható, hogy a mechanikus funkciók romlanak, a pragmatikusak pedig javulnak az életkor előrehaladtával. Húszas-harmincas éveinkben az előbbi funkciók a csúcson vannak, míg a tudást és tapasztalatot még csak akkor kezdjük felhalmozni. A kutatók pedig abban is biztosak, hogy a pragmatikus funkciók javulása kompenzálja a mechanikus funkciók romlását.

Akárcsak a sportolók esetében, akik bár alapvetően gyorsabbak és fizikailag fittebbek tizennyolc, mint huszonnyolc évesen, a sok gyakorlásnak és tapasztalatnak köszönhetően sokkal jobban fókuszálnak idősebb korban, amivel kompenzálhatják gyengébb fizikumukat, és hasonlóan vagy akár jobban is teljesíthetnek, mint annak idején.

Természetesen idővel felgyorsul mentális hanyatlásunk, és körülbelül hatvanöt éves korunkban látványosan romolhat a gyors gondolkodás és a memória. Ennek azonban harmincas éveinkben még nem szabadna ilyen feltűnőnek lennie. Mi lehet hát az oka a fiatalkori feledékenységnek?

Túl sok stressz és multitasking

Sajnos bizonyos mindennapi viselkedéseinkkel jelentősen ronthatjuk agyunk kapacitását. A folyamatos stressz, multitasking, túlhajottság és túlstimulálás nem tesz jót az agynak. Ez pedig olyan tünetekben jelentkezhet, mint a memóriazavar, a gondolkodás lassultsága és az érvelési képesség romlása. Ne aggódj, ez nem a korai Alzheimer - ugyanakkor mégis fontos lenne, hogy elkerüld vagy legalábbis lassítsd ezt a fajta hanyatlást. Fiatal felnőttkorunk életünk legelfoglaltabb időszaka.

„Ha elmélyülünk az élet iránti szerelemben, akkor az élet is nagyon szerelmes lesz belénk” - 10+1 fengsuj tipp, hogy rád találjon az igaz szerelem

A legtöbben teljes munkaidőben dolgozunk, kisgyerekeket nevelünk és élénk szociális életet élünk. Lehet, hogy még idősödő szüleinkről is gondoskodnunk kell. Nem csoda hát, hogy úgy érezzük, mentális képességeinket a legvégsőkig kihasználjuk. Ehhez jön még a nagyon káros és sajnos nagyon gyakori multitasking, és máris kész a baj. Ez utóbbival az a baj, hogy figyelmetlenné és dekoncentrálttá tesz.

Ha egyszerre több dolgot csinálsz, akkor tulajdonképpen egyikre sem figyelsz oda valójában. Ha nem emlékszel, hová tetted a kulcsodat, annak nem biztos, hogy a feledékenység az oka, hanem sokkal inkább az, hogy eleve nem tudtad, hová tetted, mert nem figyeltél oda. A multitaskinggal a végsőkig kihasználjuk a mentális energiaforrásainkat, és egyszerűen nem marad már elég olyan szimpla agyi funkciók ellátására, mint hogy megjegyezzük, mit is akartunk venni a boltban.

A technológia látszólag a segítségünkre van, azonban a tapasztalatok azt mutatják, hogy éppen ellenkező a hatása: feledékenyebbé és dekoncentráltabbá tesz. Ráadásul szociális készségeinket és érzelmi intelligenciánkat is ronthatja a túlzott számítógép vagy okostelefon használat. Egy kísérletben 11-13 éves gyerekeket vizsgáltak. Ha öt napra megvonták tőlük a technikai eszközeik használatát, számottevően javultak a teszteken mérhető szociális készségeik és az érzelmi IQ-juk.

Azt se felejtsük, hogy azok a hatások - alkohol, stressz, alváshiány, rossz étrend -, amelyek a testünknek rosszat tesznek, az agyunkat sem kímélik. Ahelyett hát, hogy azt a kérdést tennéd fel magadnak: mit tehetnék, hogy javuljon a memóriám?, inkább azt kérdezd meg:

mit tehetnék, hogy csökkentsem az életemben a stresszt?

„Nem szabad félni, megéri lélegzetelállítónak lenni” - Magdolna Veronika divattervező szívügye a nők önbizalmának erősítése

Ezek segíteni fognak

Szerencsére az agyunk egy meglehetősen strapabíró szerv, és ma már azt is tudjuk róla, hogy új agysejtek létrehozására is képes. Az egyik leghatásosabb fegyver a memóriaromlás és a csökkenő agyi funkciók ellen a rendszeres testedzés. Már akár a hetente többször beiktatott tempós séta is növeli az agyban a vér áramlását, ezáltal javítva annak teljesítményét, emellett abban is segít, hogy az agysejtek hatékonyabban kommunikáljanak egymással.