Megkésett, vagy akadályozott mozgásfejlődésben segíti a babákat dr. Schultheisz Judit, a Gézengúz Alapítvány vezetője

Ezután a babamasszázst speciális fogásokkal egészítettem ki, amelyek az orvosi szemléletnek, az anatómiának, a neurobiológiának is megfelelnek. Az anyai testkontaktusra épített Katona-terápiával, az általam kidolgozott vízterápiával és a perifériás izomkezeléssel – amely a babamasszázs szelídségével közelít a gyerekhez – kezdődött el a látványos fejlődés.

Később, gyermekem koraszülött kistestvérén is alkalmazva, kialakítottam egy nagyon szelíd megközelítésű, hatékony terápiás modellt.

Ennek ekkor már volt neve?

A komplex megközelítésemen belül a vízben végzett eljárást a későbbiekben neveztük el már a munkatársaimmal neuro-hidroterápiának. Ez a mi innovációnk, mert nem állunk meg a kádban végezhető korai neuro-hidroterápiánál (NHT 1), hanem tovább vezetjük a medencében végezhető neuro-hidroterápiába (NHT 2), egyéni, de legtöbbször csoportos formájába, majd az úszásoktatásig kísérjük a gyerekeket, természetesen diagnózis-specifikus segítséggel.

A neuro-hidroterápia egy rendszerbe foglalt terápia lett, és a nulla-három éves korú gyerekek speciális terápiás programjaként védett módszerré vált. A terápiás modellem a Gézengúz Modell nevet kapta, amelynek része a neuro-hidroterápia is.

Térjünk vissza egy kicsit a Gézengúz Modell elemeihez.

Munkásságom kezdeti időszakában elvégeztem egy képzést, amely egy kaliforniai neuropszichológus munkásságán alapult, és amely a mozgás és egyensúlyterápiára koncentrált diszfunkcióval rendelkező gyerekeknél. Egyik vizsgálati eleme a forgás utáni fiziológiásan megjelenő szemtekerezgés jelenléte vagy éppen hiánya volt.

Ez nagyon izgatott, mert éreztem, hogy ez egy tapasztalati evidencia, amellyel óriási eredményeket lehet elérni. Fontosnak éreztem ugyanakkor fejlesztési technikákkal kibővíteni a mozgásterápiát, így a Montessori-elveket, a gyógypedagógiát és a pszichológiát is hozzákapcsoltam, a komplexitás elérése érdekében.

A szemtekerezgéshez még visszakanyarodhatunk?

Fontos is, mert akkor még nem volt a vizsgálatához és a fejlesztéséhez semmiféle eszköz. Így jött egy gondolat, hogy ki kéne találni egy olyan eszközt, ami nagyon egyszerű, és a családban is alkalmazható már újszülött kortól. Így született a Huple elődje, a Gézengúz gömb, majd pedig már a vízben is biztonsággal használható Huple® elnevezésű nemzetközi szabadalmam.

Mit jelent a Huple?

Egy belül puha, bababarát felszínű félgömb, amely részben diagnosztikai, részben terápiás eszköz. Több kutatás és tudományos munka áll mögötte, validáltuk a hatékonyságát. Az eredmények tükrében a szabadalmat az egészségügyi tárca befogadta, mint orvostechnikai eszközt. A pontos diagnosztika tükrében szakemberek alkalmazzák, és tanítják be a családoknak otthoni használatra terápiás céllal is.

Jellemzően négy-hat hétig szükséges használni, attól függően, hogy mi a terápiás cél.

Természetesen nem minden esetre biztosít állapotváltozást, de fontos eszköz a forgatást követő szemtekerezgés kiváltásában, így az agyi kapcsolatokban fellépő terápiás hatásban, vagy a veleszületett „nystagmus”, azaz a kóros, veleszületett szemtekerezgés lecsendesítésében vagy megszüntetésében. A Huple® alapeszköz az egyensúlyterápiában.

Honnan látja a szülő, ha a gyermekének nincs?

Ha a szülő, a védőnő és a házi gyermekorvos bizonytalanságokat érez és lát a gyermek fejlődésében, akkor ezt gyermekneurológus tudja megfelelően vizsgálni, és ha eltérést talál, akkor azt diagnosztizálni.

A szülői oldalról a gyanújelek felismerése a kiemelendő! A hétköznapi életben szabályozási zavarban, tünetekben jelentkezik. Néhány egyszerű példaként említhetjük a baba korai életheteiben a fejének beállítódási nehézségét, a törzs labilitását, megkésett forgást, majd a kúszást, mászást.

De a bizonytalanság a viselkedésében is megjelenhet, mint nyugtalanság, sírósság, felfokozott reakciók külső és belső ingerekre. Azt azonban kiemelném, hogy nem mindig ok-okozati az összefüggés: lehet, hogy megfelelő a vizsgálati helyzetben a szemmozgása a gyermeknek, mégis fennállnak tünetek az idegrendszeri fejlődésbeli eltérései miatt.

Ennek az eszköznek a feltalálása is hozzád fűződik.

Igen, magának az eszköznek a feltalálása és a kivitelezésének kidolgozása a munkám egyik eredménye. A Gézengúz Alapítványban munkatársaimmal kialakítottuk a Huple®-hoz tartozó Huple®-programot, és ahhoz, illetve a neuro-hidroterápiához a szakemberek számára kidolgozott akkreditált képzéseinket.

Az országban nagyon sok szakembernek adjuk át folyamatosan a tudásanyagot azért, hogy minél több gyermek hozzájuthasson ezekhez a hatékony, szelíd terápiákhoz. Óriási, de fájdalmas inspiráció volt, amikor láttam az idegrendszeri fejlődésükben sérült csecsemőket, gyerekeket, és nem volt a megfelelő terápiához eszköz.

Milyen korú a gyermek, amikor már késő észrevenni ezeket a speciális problémákat?

Azt úgy is lehet értelmezni, hogy a „korán” is lehet „későn”. Ezért célszerű a prevenciós szemléletet előtérbe helyezni már a várandósság pillanatától. De az idegrendszer nagyon plasztikus, így minden időszakban lehet az eltérő fejlődést terápiásan befolyásolni. Ha már a születésnél észlelik a kóros tüneteket, vagy tudottak a koraszülötteknél a rizikótényezők, akkor már a neonatológusok, a PIC-en dolgozó szakorvosok jelentkeznek nálunk, és kérik a baba felvételét.

Egyébként egy hatékony rendszer van érvényben Magyarországon: a védőnői kérdőív. Ez a szülők számára online is elérhető, így tudják követni a gyermekük fejlődési ütemeit. Ha már három-négy eltérést látnak a védőnővel, akkor beavatkozás szükséges, ami szakorvosi vizsgálatot jelent.

Amennyiben szükséges az ellátási úton különböző terápiák, fejlesztések érhetők el, kiemelten a Pedagógiai Szakszolgálatoknál vagy a Gézengúz Alapítványnál. Alapítványunk komplex diagnosztikai vizsgálattal és több eljárást alkalmazó szakellátó teammel fogadja a családokat országos intézethálózatunkban.

Mennyire tudnak önökről a szülők?

Az alapellátókkal nagyon szoros az együttműködés, főleg a védőnői és házi gyermekorvosi szolgálattal. Szakorvosokkal, gyermekneurológusokkal, egyetemekkel, kórházakkal dolgozunk együtt, akikkel követjük és folyamatosan kontrolláljuk a gyermekek fejlődését. A szakma ismer minket, de fontos szempont a prevenciós szemlélet megerősítése is, hogy a gyermeket tervezők is ismerjék az ellátói hálózatot, és biztonságban érezhessék magukat.

Évek óta biztosítjuk a családok számára a „Derű és biztonság a családban” szűrőprogramunkat újszülött kortól a járás kialakulásáig. Rendszeres előadói vagyunk konferenciáknak, közösségi eseményeken előadást tartunk, országos szinten elérhetőek a módszereink.

Melyek a leggyakoribb problémák, amivel megkeresik az alapítványt a szülők?

Jellemzően az orvosok javasolnak minket, a koraszülött-ellátásban nagyon intenzív a munkánk. Ritka genetikai betegséggel született gyermekeket, így a gerincvelői izomsorvadással született, génterápiában vagy gyógyszeres kezelésben részesült gyermekeket egyre nagyobb számban kezelünk.

Kiemelt profilunk a karidegfonat-sérüléssel született gyermekek ellátása, és a születés körüli traumán – oxigénhiány, agyvérzés – átesett kisgyermekek, akik hosszú távú komplex rehabilitációt igényelnek. A szülők természetesen közvetlenül is megkereshetnek minket, gyermekeik fejlődésbeli bizonytalanság, elakadás vagy rendellenesség észlelésekor.

Nehéz esetekkel találkozhatnak.

Az orvostudomány fejlődésével a diagnózisok is változnak. Több olyan gyermek is kap életesélyt, jobb életminőséget vagy teljes gyógyulást, amire a mai kor diagnosztikai és terápiás eljárásai már lehetőséget adnak.

Budakalászon a Cseppek Háza Gyermekrehabilitációs Központunkat – központi intézetünket – 2004-ben nyitottuk meg, és vannak olyanok, akik máig visszajárnak szakmai tanácsért, többen már a gyermekeiket hozzák ellátásra. Számunkra fontos a család, akik partnerként vesznek részt az ellátás tervezésében és folyamatában.

Ez rengeteg munka és energia lehet.

Ez a misszióm.