Ha nincs az apáca, talán ma nem használnánk mesterséges intelligenciát
Az IT máig inkább a férfiak terepe, ezért is olyan meglepő, hogy az 1900-as évek derekán a világon elsőként egy nő alapított számítástechnikai iskolát, aki mindennek tetejében apáca volt. Ráadásul az Amerikai Egyesült Államokban sokáig egyedül ő szerzett doktori fokozatot informatikából. Mary Kenneth Keller története Bill Gates és Steve Jobs sztoriját is felülmúlja. Mert ő volt az, aki forradalmasította az IT világát.
A világ közel száz éve ismeri az informatika fogalmát. A számítástechnika mostanáig új tudományos területnek számít, és máig túlnyomórészt a férfiak foglalkoznak ezzel a területtel. Nemrég külön cikkben boncolgattuk a kérdést, hogy az IT szektorban milyen arányban képviselik magukat a nők, szemben a férfiakkal, amelyből kiderült, hogy még mindig nem beszélhetünk egyenlőségről. Ezért is olyan érdekes Mary Kenneth Keller esete, mert a szándékkal indított egykor számítástechnikai iskolát, hogy új kapukat nyisson meg a nők előtt.
Az MI első embere
Mary Kenneth Keller 1913-ban született Clevelandben, és még fiatal lányként belépett a Szent József Nővérek rendjébe. Nem volt kérdés, hogy a vallásnak szenteli életét, ahogy az sem, hogy élete végéig tanulni fog. Szerzetesként a mindennapi feladatai közé tartozott, hogy képezze magát, az imaórák mellett nem volt más dolga, minthogy rendtársaival látogassa a könyvtárat. Mary azonban a többi nővérrel ellentétben nem a latin nyelv vagy a filozófia felé hajlott, hanem a matematika és a természettudományok felé, így ismerkedett meg az akkoriban gyerekcipőben járó informatikával.
Az első perctől lenyűgözte a programozás, és hogy kielégítse tudásszomját, jelentkezett a Washingtoni Egyetem doktori iskolájába, évek múlva pedig PhD fokozatot szerzett és ezzel történelmet írt. Akkoriban a világon egyedül ő foglalkozott ilyen mélységekig a mesterséges intelligenciával, de az egyik első modern programozási nyelv, a BASIC fejlesztése is a szerzetesnővér nevéhez köthető. Többek között ennek a programnyelvnek köszönhető, hogy a 90-es évek végére világszerte széles körben elterjedt a számítógépek használata.
Jobb programozó válhat a nőkből, mint a férfiakból?
Ami még ennél is érdekesebb, hogy az apáca megállás nélkül azon dolgozott, hogy a számítógépek képesek legyen interaktívan reagálni a felhasználók igényeire, vagyis a gépek és az emberek közötti kommunikáción. „Mindig azt mondta nekünk, hogy a számítógépek az emberi tudás kiterjesztései lehetnek, ha helyesen használjuk őket” – emlékezett vissza később egykori tanítványa, John Patterson, és ezzel rávilágított arra, hogy a nővér nemcsak jóra, de jól is használta informatikai tudását.
