Martha Stewartot a pokolba repítette a férfiak irigysége, de még így is ő a világ első számú influenszere
Bár azt gondolhatnánk, az influenszerkultúra a közösségi média korában született, tévedünk: a modern “influenszerség” alapjait valójában Martha Stewart fektette le évtizedekkel korábban. Vajon hogyan lett egy connecticuti háziasszonyból a mai influenszerkultúra előfutára és hogyan törték le a szárnyait azok a férfiak, akik megrettentek egy erős női vezetőtől?
Amikor életmódtanácsadásról, kifinomult gasztronómiáról vagy éppen lakberendezésről van szó, a mai napig megkerülhetetlen Martha Stewart neve. Az üzletasszony, televíziós személyiség, szerző és magazinalapító nemcsak a ’90-es évek amerikai álom megtestesítője volt, hanem olyasvalaki, aki – nőként addig példátlan módon – hamar a csúcsra repítette a személyes márkáját.
Az Instagram és TikTok előtti időkben Stewart televíziós műsorok, könyvek és magazinok segítségével mutatta be a közönségének, hogyan élhetnek „tökéletes” életet. Tökéletességről alkotott álomképe azonban hamar rémálommá változott, „köszönhetően” azoknak, akik megrettentek egy olyan nőtől, aki nagyobb teherbírással rendelkezett, mint a Wall Street-i tődzsecápák jelentős része. Stewartnak mindössze egyetlen hibája volt, de azt képtelen volt kiköszörülni. Nőnek született egy olyan érában, ahol a férfiaké volt a végső szó.
Keserédes kezdetek
Bár azt gondolnánk, túlságosan nagy klisé lenne a vele történteket gyermekkorával magyarázni, tény: erős kezű apja gonosz perfekcionizmusa valószínűleg Martha egész életére rányomta a bélyegét. Stewart 1941. augusztus 3-án látta meg a napvilágot Jersey City-ben, egy hatgyermekes család második csemetéjeként. Szülei, Martha és Edward mindketten tanárok voltak, ám apja mégis gyógyszerügynökként kereste a betevőt.
Pontosabban: próbálta keresni a betevőt. A Martha Stewart Netflix-dokumentumfilmben Stewart csendben említi meg, hogy bár édesapja bármire képes lett volna, mégis beleragadt egy olyan állásba, amely boldogtalanná tette. „Alkoholista volt, de sosem tűnt részegesnek! Imádtam az apámat, de gonosz ember volt. Főleg akkor, amikor a kertben dolgoztunk.”
Sokáig nem hittek neki, pedig ő ihlette a világhírű posztert - Naomi Parker Fraley története
Stewarték márpedig sokat dolgoztak az említett kertben, amely – magyar fejjel tekintve – sokkal inkább egy ültetvénynek felelt meg. Miután édesapja nem tudott eltartani hat gyermeket, próbáltak otthon minden olyat megtermelni, amire nem jutott pénzük. Amit pedig nem tudtak megtermeszteni a kertben, azt elcserélték a szomszédokkal. A kerti munkák alatt Edward gyakran verte a gyerekeit, így nem csoda, hogy Stewart testvérei nagyrészt a mai napig gyűlölik a kertészkedést. Kivéve őt. „Mindent tudni akartam, ő pedig kiváló tanárnak bizonyult. Minden erőmmel azon voltam, hogy megfeleljek neki,” – meséli az említett dokumentumfilmben.
El innen!
Nem csoda, hogy Martha mihamarabb szeretett volna kiszabadulni otthonról: mindössze húszéves volt, amikor hozzáment Andrew Stewarthoz. Házasságukból mindössze egyetlen gyermek született: Martha saját elmondása szerint nyűgként élte meg az anyaságot és nehezen tudott kapcsolódni a kislányához, Alexishez. Nem sokkal később ki is tört a családanyai szerepből és a Wall Streeten helyezkedett el, ahol elsajátította a kereskedés alapjait. A hetvenes években olyan magabiztossággal lépkedett a tőzsdén egyedüli nőként, amelyre ma is csak kevesen lennének képesek. Bár férfi kollégái eleinte nem vették komolyan, Martha hamar bizonyított: fáradhatatlan energiájával olyan kapcsolatokat épített ki, amelyek innentől kezdve egy életen át elkísérték.
A tőzsdét hátrahagyva 1976-ban kezdte el kis catering-vállalkozását, amely a kilencvenes évek végére Martha Stewart Living Enterprises néven írta be magát a történelemkönyvekbe. Bár Martha eleinte csak a szomszédjai partijain vállalt catering-szolgáltatást, megneszelte, hogy ebben jóval több lehet, mint egyszerű főzés. Kiadott egy könyvet, amelyet még számos, másik kötet követett: ezekben „azt emelte piedesztálra, amit régóta lenéztek.” Magyarán: a családi fészek szépítését és annak központi elemét, a főzést.