Egy népes családban is lehetsz olyan magányos, mint egy lakatlan sziget közepén
Egyedüllét és magány. Rengetegen egybemossák ezt a két szót, azt hiszik, a lényegük ugyanaz. Bár van közük egymáshoz, nagyjából annyi, mint a narancslének a kávéhoz. Nem mindegy, hogy az ember egyedül érzi magát vagy magányos. A közhiedelemben az a tévhit kering, hogy csak az lehet magányos, aki egyedül él és nincs körülötte senki.
Pedig a magánynak semmi köze ahhoz, hogy hány ember van körülöttünk, hol lakunk, mennyi pénz áll a rendelkezésünkre, hiszen még egy népes családban is lehet valaki elhagyatott. De akkor mi a különbség?
Nem kell mindig emberek között lenni
Amikor magány(osság)ról beszélünk, akkor előfordulhat, hogy hatalmas tömeg van körülöttünk, mégsem érezzük jól magunkat. Ellenben amikor egyedül vagyunk, fizikailag nincsen körülöttünk senki, de ilyenkor érzelmi szinten nem szenvedünk hiányt, boldogok vagyunk, békében vagyunk önmagunkkal. Ha vannak jól működő emberi kapcsolataink, de szívesen töltjük az időnket egyedül és nem okoz számunkra nehézséget szembenézni önmagunkkal, akkor nem magányosak vagyunk, hanem szimplán egyedül érezzük magunkat.
Egyedüllétre mindenkinek szüksége van, az viszont, hogy mennyire, függ a személyiségünktől és a jellemvonásainktól. Introvertáltként, zárkózott egyénként gyakrabban van igényünk az elvonulásra és arra, hogy egy kis időre elszigeteljük magunkat az emberektől. Gyakrabban választunk olyan hobbit, amihez nincs szükség másra, mint az olvasás, a sportolás, a festés, az írás és még sorolhatnánk. Aki introvertált, annak nem okoz nagy problémát akár hosszú ideig is egyedül lenni, de ez nem azt jelenti, hogy ez idő alatt rosszul érzi magát, nem azért csinálja, mert érzelmi problémáktól szenved.
Zajos, törtető világunkban is helye van az introvertáltaknak, íme, az ő munkahelyi rejtett erősségeik
Egyedül lenni, létezni, időt tölteni önmagunkkal, számos szempontból előnyös lehet. Véleményem szerint mindenkinek meg kellene tapasztalnia ezt az érzést. Hiszen ha nem ismerjük önmagunkat, akkor mások sem fognak kiismerni bennünket. Ki kell találnunk, hogy mit szeretünk és mit nem, mitől érezzük magunkat jól és mi okoz szomorúságot, bánatot, stresszt vagy szorongást. Meg kell tanulnunk úgy elfoglalni magunkat és kiteljesedni, hogy nincs mellettünk egy másik személy, aki noszogatna vagy támogatna, ezáltal sokkal önállóbbá és magabiztosabbá válhatunk.
Az egyedüllét ráadásul remek időszak arra, hogy belevágjunk egy új dologba. Azok a listák, amikre felírjuk a terveinket, mindig csak egyre hosszabbá válnak, ha nem próbáljuk meg lerövidíteni őket. Nem kihúzni kell belőle dolgokat, hanem megvalósítani. Itt a remek lehetőség arra, hogy fejest ugorjunk egy új karrierbe, elutazzunk egyedül egy olyan országba, ahol még nem jártunk, vállalkozzunk vagy életmódot váltsunk. Ami a legfontosabb: amikor egyedül vagy, csak rajtad múlik minden.
Ilyenkor nem kell senkihez sem alkalmazkodnod, ami hatalmas szabadságot és megkönnyebbülést jelent.
Felszabadulnak a kreatív energiáid és könnyebben valósítod meg az álmaidat.
