Genetika, hormonok, életmód - Miért élnek tovább a nők, mint a férfiak?

A nők tovább élnek, mint a férfiak, mindegy, hogy hol élnek, és mennyit keresnek. Biológiai tényezők, tudatosabb egészségmegőrzés, erősebb szociális kapcsolatok – ezek mind hozzájárultak ahhoz, hogy a statisztikák évtizedeken át a nők javára billentek. Az utóbbi években a különbség csökkenni kezdett, és bár a nők hosszabb életet élnek, ez nem feltétlenül jelent jobb életminőséget.

Nőnek születni genetikai főnyeremény

Már az önmagában főnyeremény, ha nőnek születik az ember, mert XX kromoszómával jön világra, ami védőhatást biztosít a genetikai betegségekkel szemben. Ha az egyik X-kromoszóma hibás géneket hordoz, a másik képes kompenzálni ezt, míg a férfiaknak csak egy X-kromoszómájuk van, így sebezhetőbbek az X-hez kötött betegségekkel szemben. Egyes örökletes betegségek, mint a hemofília vagy a Duchenne-féle izomsorvadás, szinte kizárólag férfiaknál fordulnak elő.

A női hormonok, különösen az ösztrogén, erősítik az immunrendszert, segítve a szervezetet a vírusok és baktériumok elleni küzdelemben. Kutatások szerint a nők immunválasza erősebb lehet a fertőzésekkel szemben, ezért például egyes járványok során a férfiak nagyobb arányban szenvednek súlyos tünetektől. Ugyanakkor ez az erősebb immunrendszer hajlamosabbá teszi a nőket az autoimmun betegségekre is.

A női sejtek (az XX-kromoszómakészlet miatt) duplikált DNS-javító génekkel rendelkeznek, ami jobb védelmet nyújthat a genetikai károsodások ellen, ez lassíthatja az öregedési folyamatokat, és csökkentheti bizonyos daganatos betegségek kockázatát.

„Nem vagyunk egyformák, de mind egyformán értékesek vagyunk ahhoz, hogy a lehető legtöbbet hozhassuk ki magunkból” - Az adaptív divatról beszélgettünk Pitenyák Boglárka tervezővel

A hosszú élet nem véletlen?

A tudomány jelenlegi állása szerint a hosszú élet kb. húsz-harminc százalékban múlik a genetikán, míg hetven-nyolcvan százalékban az életmód és a környezeti tényezők határozzák meg. Az egészségtudatos döntések, a rendszeres orvosi szűrések, a kiegyensúlyozott táplálkozás, a stresszkezelés és a megfelelő alvás kulcsfontosságú tényezők, és ezekkel mindenki, nemtől függetlenül, sokat tehet azért, hogy hosszabb és jobb életet éljen.

A férfiak eddig valamivel hátrányban voltak ezen a téren, mert kevesebbet járnak orvoshoz, több férfi dohányzik, és nem foglalkoznak annyira a prevencióval. Az utóbbi időben azonban egyre többen kezdenek el tudatosan foglalkozni az egészségükkel, amihez valószínűleg hozzájárul az is, hogy olyan népszerű orvos-podcasterek, mint Peter Attia vagy Andrew Huberman, egyre nagyobb közönséget érnek el. A prevenció, a hosszú élet és az egészségmegőrzés fontosságát hangsúlyozzák, ami sok férfi számára inspiráló lehet. Bár a nők hosszabb életet élnek, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy ezek az évek egészségesek, és jó életminőségben telnek.

A krónikus betegségek, például a csontritkulás, az ízületi problémák, a demencia és az autoimmun betegségek gyakrabban érintik a nőket, különösen idősebb korban. Az idősebb nők, mivel tovább élnek, gyakran veszítik el párjukat, egyedül maradnak életük végén, ami mentálisan is megterhelő lehet. A nők átlagosan tizenkilenc évet élnek olyan állapotban, amikor egészségük már nem teljes, míg a férfiaknál ez az időszak tizenhárom év.

Menopauza: az élet egyik fordulópontja

A menopauza, bár egy természetes biológiai változás, jelentős hatással lehet az egészségre és az életminőségre. A menopauza után az ösztrogén hiánya miatt a nők elveszítik azt a hormonális védelmet, amely korábban segítette a szív- és érrendszer egészségét. Emiatt nő a magas vérnyomás, az érelmeszesedés és a szívinfarktus kockázata. Szintén az ösztrogén csökkenése, majd hiánya a csontok ásványianyag-vesztését okozza, növelve a csontritkulás és a csonttörések kockázatát.

Ezért kiemelten fontos a megfelelő kalcium- és D-vitamin-bevitel, valamint a rendszeres mozgás. A kutatások szerint az ösztrogén védelmet nyújthat az agy számára is, így a nőknél magasabb az Alzheimer-kór kialakulásának kockázata, mivel a hormonális változások befolyásolják az idegrendszer működését. A menopauza hatással van a mentális egészségre is, a hormonális ingadozások hozzájárulhatnak a szorongás, depresszió és alvászavarok kialakulásához, amelyek szintén befolyásolják az életminőséget.

Van, amiről sem szülésfelkészítő tanfolyamok, sem az anyuka barátnők, sem a védőnő, sem a szülésznő, sem pedig a nőgyógyász nem szól előre

Az élet kihívásai mindenkire hatnak

A felgyorsult élettempó, a folyamatos alkalmazkodási kényszer és a munka–magánélet egyensúlyának fenntartása jelentős terhet ró az egyénekre, különösen a nőkre, amely hosszú távon hozzájárulhat a krónikus stressz kialakulásához. A tartós stressz pedig bizonyítottan növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát.

A hosszú élettartam és az egészségmegőrzés tehát nem csupán genetikai adottságok kérdése, hanem tudatos döntések és életmódbeli szokások eredménye. Ezért mindenkinek – nemtől függetlenül – aktívan kell foglalkoznia azzal, hogy egészségvédő stratégiákat építsen be a mindennapjaiba.