A sebezhetőség nem gyengeség, hanem a bátorság legnagyobb formája, és ezt be is bizonyítjuk
Az élet során mindannyian szembesülünk kisebb-nagyobb kihívásokkal és olyan hátrányokkal, amelyek korlátozónak tűnhetnek. Azonban léteznek olyan példák előttünk, akik a hátrányaikat képesek voltak erénnyé és sikerük alappillérévé alakítani. Mindenkinek lehetősége van arra, hogy a nehézségekből építkezzen, és sikeres, boldog életet éljen. De vajon hogyan lehetséges ez? Milyen pszichológiai folyamatok segíthetnek a negatívumokat pozitív potenciállá transzformálni?
Az, aki hátrányából előnyt tud kovácsolni, számos belső energiát mozgósít, és folyamatosan fejleszti önmagát. Az érzelemfeldolgozástól a rugalmasságig, az önazonosság megtalálásától a közösség erejéig minden ilyen lépés hozzájárul ahhoz, hogy a nehézségek nem akadályként, hanem motivációként szolgáljanak. Az átalakulás kulcsa, hogy a személy felismeri saját értékét, és megtalálja azokat az erőforrásokat, amelyek segítik abban, hogy ne csak szembenézzen a helyzetével, hanem felemelkedjen általa.
Életkörülményeink hatása a kihívásokra
A hátrányok szubjektívek lehetnek, hiszen egyesek számára ugyanaz a helyzet leküzdhetetlen akadály, míg mások számára csak egy újabb kihívás.
A Stanford Egyetemen, Carol S. Dweck, a pszichológia professzora, aki a mindset gondolkodásmódról is ismert, 2006-ban kiadott Szemléletváltás – A siker új pszichológiája könyvében leírja, hogy az egyének hozzáállása – vagyis a "szemléletmódjuk" – nagyban befolyásolja, hogyan birkóznak meg a nehézségekkel. A professzornak van egy TED előadása is a „még” hatalmáról.
Ebben említi példának azt az iskolai év végi eredményt, amiben ahelyett, hogy megbuktatnának a tanárok egy gyermeket, azt írják, hogy „még nem”. Ami egyenesen mutat a jövő felé, hogy most nem, de majd eljut odáig, és nem kudarcnak könyvelik el azonnal a gyermek teljesítményét. Zseniális attitűd, mert támogat a nehézségekben, feladatokban, nem bélyegeznek meg, nem buktatnak el, nem tesznek skarlát betűt a homlokunkra, nem kerül egy stigma az élet nevű kiskönyvbe, hanem biztatás, megtartás vesz körbe bennünket, a bizalom megtart, hogy képesek vagyunk rá.
És semmi gond, egy folyamatban vagyunk és majd valamikor eljutunk oda is, ami a kitűzött cél. A fejlődésközpontú gondolkodás lényege, hogy az egyén képes változni, fejlődni, új készségeket elsajátítani, és a kihívásokat tanulási lehetőségként tekinti. Ezzel szemben a fix, rögzült szemléletmódúak jellemzője, hogy inkább elkerülik a kihívásokat, mivel saját képességeiket korlátozottnak érzik.
Aki képes inkább az életet játéknak, kihívásnak, fejlődésnek felfogni, sokkal inkább hozza a fókuszát arra, hogy a hátrányait potenciállá alakítsa, és ne folyamatos stresszként élje meg, tragédiának, komplett katasztrófának, az intelligenciája elbukásának. Vagyis a „még” van lehetőségem hatalmát nem tudják élvezni, a „most” zsarnoksága ejti őket fogságba - ahogyan Dweek professzor fogalmaz. A hátrányok erénnyé alakításának alapfeltétele az önelfogadás és a pozitív énkép kialakítása.
Hogy ne stigmaként viseljük, hanem önazonosságként, és merjünk beleállni a különbözőségünkbe. Carl Rogers, az emberközpontú pszichológia egyik úttörője szerint az önelfogadás és a pozitív önértékelés elengedhetetlen a boldog élethez. Rogers szerint az emberi növekedés és fejlődés csak akkor lehetséges, ha a személy elfogadja magát, annak minden pozitív és negatív aspektusával együtt.
A nők ereje
Az önelfogadás és az önbizalom fejlesztése nem egyik napról a másikra történik, de azok, akik képesek felépíteni ezeket a tulajdonságokat, könnyebben szembenéznek az élet nehézségeivel. A divatiparban számos olyan híresség található, akik a nehézségeiket, hátrányaikat vagy akár traumáikat használták inspirációként, és ezekből egyedi stílust, sikert és karriert építettek.
Alek Wek neve egyet jelent a szépség fogalmának újraértelmezésével. A dél-szudáni származású brit modell menekültként érkezett Európába, és sokáig nem illett bele a divatvilág hagyományos szépségideáljaiba. Sötét bőrszíne, egyedi arcvonásai és karakteres megjelenése miatt sokan kételkedtek abban, hogy sikeres lehet a modelliparban. Wek azonban egyedi vonásait erénnyé alakította, és egy olyan új szépségideált képviselt, amely hozzájárult a divatipar sokszínűségéhez.
Az önbizalom, amit sugárzott, nemcsak a fiatal nők számára adott példát, hanem a divatvilágot is a változatosság felé terelte.
Vagy Winnie Harlow, az első modell, aki vitiligóval él, egy olyan bőrbetegséggel, amely fehér foltokat okoz a bőrön, vagyis pigmenthiányosságot. Gyerekként sok zaklatást és elutasítást szenvedett el a kinézete miatt. Már nemhogy takargatja és szégyelli bőre sajátosságát, hanem a különleges szépségű szupermodell teljes életet él, és megmutatja azt az adottságát, ami egyedivé teszi, különlegessé. A vitiligóval élők egyik legismertebb szószólója lett, és saját egyedi megjelenésével új szépségideált hozott a divatiparba.
Az önelfogadás és a különbözőség iránti nyitottság jelképe lett, és karrierje inspirációvá vált azok számára, akik hasonló kihívásokkal küzdenek. A modern korban egyre több híres személyiség áll ki a sokféleség és az önelfogadás mellett. A divatipar és a művészeti világ is kezdi elfogadni, hogy a szépség nem egyetlen formában létezik.
Előbb utóbb mindannyiunknak szembe kell nézni a transzgenerációs traumáival. De miért is?
Azok a modellek, mint Adwoa Aboah, aki egyben aktivista is, egyedi vonásaikat, szeplőiket, borotvált fejüket vagy alternatív megjelenésüket büszkén vállalják, új irányt mutatnak a szépség fogalmának. Aboah sokat dolgozott magán, hogy mentális problémái gyógyuljanak, és az önismereti munkálkodása során született meg a "Gurls Talk" ötlete, egy olyan weboldal, ahol nyíltan eszmét cserélhetnek a pszichológiai problémákról és a saját testükkel való elégedetlenségről. Gyakorlatilag a modellek új generációja hírnevet szerzett a kifutón, miközben karcos kritikát is megfogalmaz a szépségipar normáiról.
