A közösségi kertek titkai: Így hozza össze a városi embereket a természet ereje
Testi és mentális fejlődésünk alapvetően a természetre hangoltan működik. Az érintetlen környezet évmilliókon át szolgált valódi otthonunkként, és csak az elmúlt párszáz évben szorult háttérbe az urbanizált életmód hatására. Ettől függetlenül az ember és a természet kapcsolata örök, ezt pedig a közösségi kertekre mutatkozó hatalmas igény is jól szemlélteti.
Magyarországon közel száz ilyen típusú kert működik, többnyire állandó teltházzal és hosszú várólistákkal. Kertész Monika, a Közösségi Kertek projektvezetője és Kling Ferenc, a program koordinátora számolnak be a közösségi kertészkedés hagyományáról, meghonosításáról, működéséről és pozitív hatásairól.
Történelmi visszatekintés
A közösségi kertészkedés hagyománya régre nyúlik vissza, és nagyrészt a háborúk idején a városokra jellemző nehézkes élelmiszerutánpótlás ellensúlyozásához kötődik. A lakosok megműveltek minden talpalatnyi területet, hogy saját termelésű élelmiszereikkel fenntarthassák családjaikat. A mai értelemben vett közösségi kertek kultúrája a 60-as és 70-es években indult el Amerikából, majd Európában is nagy népszerűségre tettek szert.
Muszáj megértenünk, hogy mi történik a sarkvidéki régiókban, hogy pontosabb képet kapjunk a globális felmelegedés folyamatáról és következményeiről - Interjú dr. Lehoczky Annamária klímaváltozás-szakértővel
Skandináviától Spanyolországig mindenhol megtalálhatók, de Angliában és Németországban kiemelt szereppel bírnak. A városi kertészkedési mozgalom Magyarországra a 2010-es évek elején, az angolszász területekről kígyózott be Angliában már jól működő, bevált módszerrel. Érdekesség, hogy bár a kertek jelentősége az első világháború alatt kezdett felértékelődni, már az 1800-as években is alkalmazták terápiás céllal.
A tevékenység később, 1970-ben pedig az akkori gazdasági válságra adott válaszként élte reneszánszát, és a városi épületek, a lakótelepi házak között újra elkezdték élelmiszer termelésre használni a szabad területeket.
Hazánk első közösségi kertje
Ezen kultúra meghonosításában nagy szerepet játszott a Kortárs Építészeti Központ (KÉK). Lehetővé tették, hogy ez a szemléletformáló mozgalom a hazai szociokulturális és történelmi környezetbe adaptálhatóvá váljon, és megfelelő jogi háttérrel rendelkezzen. 2009 őszén az egyik revitalizációs workshopjuk részéként kezdték népszerűsíteni a közösségi kerteket. Később önkénteseket toboroztak és biciklikkel járták a várost, hogy megfelelő, üresen álló területeket találjanak a házak között, ahol kialakításra kerülhetnek a kertek.
Az első mai értelemben vett közösségi kert, a Lecsós Kert a Millenárison nyílt meg 2012 márciusában. Nevét az ezt megelőző év őszén, egy figyelemfelkeltő közösségi akció keretén belül ültetett hatszáz paradicsom és paprika palánta miatt kapta.
„Összegyűjtöttük a honlapon az ország összes közösségi és közösségi alapon működtetett kertjét. Folyamatosan növekvő igény mutatkozik a kertészkedésre, és még sok-sok kert megnyitására lenne szükség, hogy a meglévő igényeket kielégítsük, mert jelenleg mindenhol hosszúak a várólisták” - mondta el Kling Ferenc.
Ha szeretnénk csatlakozni, akkor a honlapon érdemes megnézni a hozzánk legközelebbi helyeket, majd az általunk választott kertet közvetlenül felkeresni a megadott elérhetőségén. Továbbá érdemes ezek Facebook-oldalát is figyelemmel kísérni, hogy értesüljünk a toborzásokról.
A közösséghez tartozás élménye
Kertenként általában harminc-negyven parcella található, amelyet néha egyének, de legtöbbször családok, párok, baráti és egyéb társaságok gondoznak. „A művelhető területek mérete jellemzően hat-nyolc négyzetméteres, viszont vannak ennél kisebbek és nagyobbak is” - emelte ki Kertész Monika. A kerttagok a társadalom szinte egészét lefedik: a kisgyermekes családoktól a nyugdíjasokig, illetve a személyes és szociális hátterük is nagyon különböző.
A mozgalom egyik fő missziója, hogy csökkentsük a különbségeket és összehozzuk az embereket.
„A kertek nagyon egyszerű ismerkedési terepet biztosítanak, hiszen könnyen szóba elegyedhetünk akár annak kapcsán, hogy milyen paradicsomot ültet a másik” - folytatja Mónika, aki szerint a szorosabb kapcsolódás, a közösséghez tartozás nemcsak a mozgalom missziója, hanem a jelentkezők részéről egyaránt az egyik legkiemelkedőbb igény és motiváció.
Továbbá sokan az egészséges, megbízható forrásból származó élelmiszerekhez való hozzájutást, az edukációs előnyöket és a nemrég megjelent, de egyre erősödő környezetvédelmet szem előtt tartó jelleget fogalmazzák meg motivációjukként. „Eleinte főleg a sűrűn beépített belvárosban mutatkozott nagyon nagy igény a kertekre, de a koronavírus óta sokkal jobban megnőtt az ilyen típusú kezdeményezések szükségessége és értéke” - mondta Monika.
Kertészkedés és egyéb programok
Az, hogy milyen programok, hagyományok és milyen közösségi élet alakul ki egy-egy kertben, csakis a tagokon múlik. A KÉK kertjeiben rendszeres szemléletformáló, szakmai, közösségi és kulturális, valamint gasztronómiai foglalkozásokat, workshopokat szerveznek. Ilyenkor neves séfek vagy az adott téma szakértői tartanak előadásokat, így például a klímatudatos életmódon és a kertészkedésen túl elsajátítható a fermentálás, a savanyúságkészítés vagy akár a kerttagok kezdeményezésére közös ajvárfőzés.
Bizonyos programok zártkörűek, de ugyancsak gyakran nyitják meg kapuikat az érdeklődő lakosság felé. Hagyományosan minden hónap első szombatján Nyílt Napot tartanak a kertekben, amikor lehetőség nyílik körbenézni. „Fontos tudni, hogy kertjeinkben a parcellák nem bérlemények, hanem a jelentkezők egy szemléletformáló programhoz csatlakoznak, ahol egy évig vállalják a kapott terület gondozását.
Ha pedig letelt az év, és továbbra is szeretnék művelni a területet, akkor természetesen adott a lehetőség. Sokan már hosszú évek óta tagjai a Közösségi Kertnek” - árulta el Monika. Kiemelte, hogy nemcsak egyéni művelésű parcellák találhatók a kertekben, hanem közösek is, amelyeket a tagok együttesen gondoznak, és a megtermelt javak is közösek. Ez lehet egy fűszernövénykert, virágágyások, méhlegelő, gyógynövénykert vagy a nagyobb helyigényű zöldségeket, gyümölcsöket kitermelő terület.
„Nincsen egységes irányelv, hogy mit kell ültetni, de előfordult már, hogy egy adott kertben a tagok megbeszélték, hogy egy nagyobb krumpliföldet hoznak létre, és végül közös paprikáskrumpli-főzéssel ünnepelték meg a munkájukat. Bátorítunk mindenkit, hogy kísérletezzen, és minél többféle növényt ültessen. Próbáljanak új, máshonnan származó magokat vetni, hogy minél sokszínűbbek legyenek a közösségi kertek” - tette hozzá Ferenc.
A kertészkedés orvosság
Számos kutatás és tapasztalat bizonyítja a kertészkedés terápiás és rekreációs hatását. Sokan igazi orvosságként tekintenek rá, egyrészt a megtermelt élelmiszerek minősége, másrészt a szabadlevegőn, közösségben töltött idő okán. A mozgalomnak erős szemléletformáló ereje van, és a kertek olyan városi találkozási pontokká váltak, ahol az érzékenyített közösségeken keresztül jobban megismerhetjük a tudatosság és a természethez való kapcsolódás szerepét.
„Ha valaki egy kert tagjává válik, hiába, hogy csak hat négyzetmétert tudhat magáénak, ha ott van, akkor az egészet a sajátjának érzi. Ezáltal pedig élettérbővülést tapasztalhat, főleg a sűrűn beépített városszövetben, így javítva az életminőséget is, amely erősen kihat a közvetlen jóllétre is.”