Mi köze a fánknak a gazdasághoz és az emberiség túléléséhez?

Képzeld el, hogy beugrasz egy kávézóba, elvitelre kéred a reggelit, a kávé műanyag fedővel, a croissant pedig dupla csomagolásban érkezik. Fel sem tűnik elsőre, milyen felesleges ez, viszont jól megmutatja, mennyire távol állunk még az új szemlélettől. De mi is az a circular economy, és miért lenne életbevágóan fontos, hogy a világ végre komolyan vegye?

A világ a mai napig a lineáris gazdasági modellt követi, pedig a közgazdaságtanban – már egyetemeken is – többféle modellt tanítanak, ám a gyakorlatban ezeket nem alkalmazzák. A kérdés, hogy vajon azért nem, mert fenyegeti a jelenleg fennálló világrendet vagy azért, mert ezek az elméleti modellek nem megvalósíthatóak a gyakorlatban? Angolul circular economy néven vált ismertté az a közgazdasági modell, melynek célja, hogy a gazdaság a lineáris vonal helyett úgynevezett „loop”-okat, azaz zárt rendszereket hozzon létre.

A cél, hogy egy-egy termék minél hosszabb élettartamot szolgáljon ki és minél hosszabb ideig maradjon a körforgásban, vagy minél többször kerüljön újra felhasználásra. Tehát a legfontosabb, hogy nem legyen hulladék, és a lehetőleg természetes erőforrásokat használjunk. Egyelőre ez elég utópisztikusan hangzik, amikor sokszor még a banánt is műanyagba csomagolják.

A körforgásos gazdaság sokban épít az úgynevezett 5R modellre (reuse – használd újra, recycle – hasznosítsd újra, refurbish – javítsd meg, rot – komposztáld, repurpose – adj neki más célt). A modellnek három fő alapelve van: el kell törölni a hulladékot és a károsanyag-kibocsátást (minden formában), a körforgásban kell tartani a termékeket a lehető legmagasabb értékükön és a természetet meg kell újítani. A modell kihangsúlyozza a megújuló energiára való átállás fontosságát, mely a kulcsot jelenti ahhoz, hogy az emberek kiegyensúlyozottabb kapcsolatban éljenek a természettel.

Kutatások szerint Magyarországon képesek lennénk akár nyolcvan százalékban megújuló energiát használni és az valóban értéket jelentene

Fánkgazdaság

Kate Raworth brit közgazdász azt mondja, hogy az egész világunk körkörösségen alapul. Az évszakok körforgása, a növények és minden más élőlény élete, az apály-dagály folytonossága, de még az égitestek körüli keringésünk is körkörös. Mégis, a gazdasági modell, amit évszázadok óta követünk, egy soha nem befejeződő, egyre növekvő spirált mintáz. Az országok a sikerességüket GDP-ben mérik, amit mindig növelni kell – pedig ezt se lehet a végtelenségig.

Ehhez képest fogalmazza meg a fánkelméletet, aminek középpontjában a fenntarthatóság áll és a javak egyenlő elosztása. Sok a hasonlóság a körkörös gazdaság (circular economy) közt, mégis, ebben sokkal nagyobb hangsúlyt kap a fenntarthatósági szempont, és sokkal holisztikusabban közelíti meg. Kritikusai szerint ez a modell nehezen kivitelezhető a gyakorlatban, mert nem biztosít növekedést, ezért egyelőre elméleti szinten mozog. A valódi kérdés azonban, hogy kell-e mindig növekedni?

Városlakóként is lehetséges a zero waste táplálkozás - mutatjuk, hogyan!

A fánkgazdaságnak hét alappillére van, amit érdemes követni:

• A célt kell megváltoztatni, a fókuszt a GDP-növekedésről át kell tenni arra, hogy a világ egy élhető és biztonságos hely lehessen minden élőlény számára.
• Meg kell tanulnunk a teljes képet látni, azaz holisztikusan szemlélni a világot. A Földön vagyunk mi és van a természet, meg kell tanulnunk egyben látni és érteni, hogy az egyik a másik nélkül nincs. Pontosabban mi, emberek vagyunk rászorulva a természet adta erőforrásokra és nem fordítva.